Kőnig Frigyes: Harmonia perturbata
Semmelweis Kiadó Budapest 2005
119 oldal

1978-2003 között készített 57 ceruza és tusrajz. A téma az élettel össze nem egyeztethető emberi fejlődési rendellenességek, vagy ahogy a művész fogalmaz, a megzavart összhang.

A művész értelmezésében az emberi test felépítésében, arányaiban a tökéletes harmónia megjelenítője és ez értendő a természet minden élő egyedére is.

Kőnig Frigyes, aki a Képzőművészeti Egyetem rektora, az Anatómiai Tanszék tanára szintén ilyen művész. Amikor 1978-ban először találkozik egyetemünk Anatómiai Intézetében formalinban konzervált torzakkal, monstrumokkal, súlyos fejlődési rendellenességekkel világra hozott magzatokkal, illetve rövid életű újszülöttekkel, számára ez olyan katartikus élmény, mely hitét a harmóniában összezavarja. Több mint negyedszázadon keresztül gyűjti az anyagokat, készíti a rajzokat ezekről a torzszülöttekről és közben megpróbálja megfejteni a nagy titkot, a megzavart harmónia keletkezésének titkát. Így születik meg 2005-ben a Harmonia perturbata, melyben ezt a páratlan művészi élményű 57 grafikát, továbbá saját értelmezését egy gyermekgyógyász (dr. Tulassay Tivadar), egy művészettörténész (dr. Peternák Miklós) és egy embriológus (dr. Szél Ágoston) mélyreható elemző tanulmánya teszi teljessé.

Feltétlen aláhúzandó, hogy mai könyvkiadóink, a jó és értékes tartalmú munkák megkeresésén túl, a kiadvány szépségére is törekednek, így születnek meg a jó és a művészi tipográfia, a kötésterv, a kifogástalan szerkesztés által a szép könyvek. Ilyen szép és páratlan könyvet hozott most ki a Semmelweis Kiadó, megsokszorozva ezzel Kőnig Frigyes könyvének belső értékeit.

Forrai Judit: Fejezetek a fogorvoslás és eszközeinek történetéből
Dental Press Hungary, Budapest 2005
294 oldal

A Budapesti Fogorvostudományi Kar fennállásának 50 éves évfordulójára készült, igazi kultúrcsemege, mely nemcsak a fogtudomány, hanem az oktatás, a tudománytörténet iránt érdeklődőknek is izgalmas olvasmányul szolgál. A színes képekkel gazdagon illusztrált, kiváló nyomdai kiállítású munkában a foggyógyítás történetét követve az olvasó elé tárul a műszerek, a kezelőhelyiségek, a fájdalomcsillapítás fejlődéstörténete, sőt ezeken túl az oktatás, a tankönyvek és egyéb oktatási segédanyagok tárgyi emlékei is. A szerző orvostörténeti érdeme, hogy munkájában külön hangsúlyt fektet a hazai fogászati emlékek bemutatására. Dicséretes azon törekvése is, hogy a függelékben gazdag irodalomlistával szolgál a kutatni kívánóknak, míg a nem szakember érdeklődőknek „orvosi szakszavak magyarázata” összeállítással teszi világossá mondanivalóját. Ugyancsak e helyen „Pillanatfelvételek az utolsó 50 évből” címmel 61 képet közöl, melyeken csaknem mindenki, aki a Fogorvoskar félévszázados történetében valamiféle szerepet játszott, fellelheti önmagát.

A magyar patológia története,
szerk.: Bodó M.–Honti J.–Sugár J.–Tanka D.
Medicina Budapest 2005
283 oldal

Nemes munkát végeztek a szerkesztők és a szerzők, amikor vállalták és teljesítették a magyar patológia történetének megírását. Munkájuk egyben felhívás a többi diszciplína felé, hogy legyenek követők. Ha magam elfogult is vagyok a magyar morfológia egészének (ideértve a normál morfológiát is) és megtestesítő személyiségeinek nemzetközi nagyságai iránt, tudnunk kell, hogy a hazai orvostudomány egyéb területein is voltak géniuszok, akik diszciplínáikat, ha csak egy időszakra is, az élvonalba emelték.

Bodóék érdeme, hogy Arányi Lajostól, a patológia magyar megteremtőjétől napjainkig képet adnak nemcsak az egyetemek patológiai intézeteiről, azok személyi állományáról, hanem az ország valamennyi kórházának patológiai osztályán folyó munkáról és azok dolgozóiról (Ajkától Zalaegerszegig). A képgaléria olyan értékes gyűjtemény, melyben minden patológus fellelheti saját arcképét is. Hiszem, hogy néhány év múlva a patológia múltjában kutatóknak páratlan forrásértékű lesz ez a könyv.

Vígh Béla: Szisztémás Anatómia Rendszeres Orvosi Bonctan
Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány 2005
419 oldal

A szerzőnek, aki a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet Professor Emeritusa, eddigi magánkiadású könyvei végre olyan kiadóra leltek, aki vállalta az ezzel járó költségeket. De mit lehet még írni az ember felépítéséről – kérdezhetné a laikus. Persze tételesen nem mást, csak másképpen, más didaktikával. Úgy érzem, ez az erős oldala Vígh Béla professzornak: hogyan tanítsuk a nehéz ismeretanyagot és hogyan tanulhassa a diák eredményesen az anatómiát. Ehhez használ fel könyvében nagyszerű tanulástechnikai elemeket, és az egyszerűségre, közérthetőségre törekvő morfológiai leírásokhoz kitűnő, a diák által is reprodukálható skicceket mellékel.

Miért fontos az anatómiai tankönyv milyensége? Mert ez az a könyv, mellyel az orvostanhallgató pályáját elkezdi, ennek keretében kell megtanulnia tanulni, az információkat könnyen, helyesen és tartósan rögzíteni. Ha e könyvet mint emészthetetlent sutba dobja, további tanulása talán egy életre sérül. Vígh professzor könyve feltétlenül motiválja a hallgatót a továbblépésre.

A prosztata betegségei, szerk.: Romics Imre
White Golden Book, Budapest 2005
204 oldal

A szép kiállítású, 24 szerző által írt szakkönyv az Európai Prosztata Napra jelent meg. Tartalmában tárgyalja a prosztata minden betegségét, rosszindulatú daganatát, akut és krónikus gyulladásos betegségeit és mindenekelőtt a népbetegségszámba menő, többségében jóindulatú prosztata megnagyobbodás okozta vizeletürítési nehézségeket. A könyvet a szerzők elsősorban urológus szakorvosoknak, háziorvosoknak, szakvizsgára készülőknek, orvostanhallgatóknak írták, de közérthetősége, jól áttekinthetősége és a téma általános jelentőségénél fogva egyéb szakmák képviselőinek is ajánlott.

Belák Erzsébet: Orvosi terminológia
Semmelweis Kiadó Budapest 2005
46 oldal

Az orvosi nyelv, az orvosi szakszavak gyűjteménye változatlanul ma is latin, jóllehet a nemzeti nyelv nevezéktan fontossága minden országban jelentősen előtérbe kerül. A nemzetközi kommunikációt azonban csak a latin orvosi terminológia biztosíthatja, melynek rejtelmeiben nem lehet elég korán bevezetni az orvostanhallgatókat. Örvendetes, hogy végre a kurrikulumban szerepel – az első két évben, az elméleti modulban – a kötelezően választható tárgyak között.

Ehhez a programhoz készült el magyar és angol nyelven Belák Erzsébet tanárnő munkája, mely a hallgatóknak, kiknek jelentős része a középiskolában nem részesült klasszikus nyelvek oktatásában, ad útmutatást mind a görög, mind a latin alapszókincsről, alapvető nyelvtani ismeretekről, ami majd a szakszóképzésben ad majd jártasságot. E szabályok megismerésével válik az orvostanhallgató az orvosi terminológia szókincsének értő részesévé.

Dr. Donáth Tibor