Dr. Prohászka Zoltán

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényeihez kapcsolódóan rendezték meg idén is egyetemünkön a hagyományos Semmelweis Symposiumot. A november 3-4-én tartott találkozó témája az atherosclerosist kísérő gyulladásos jelenségek elemzése, fő célkitűzése pedig a gyulladás okainak áttekintése, alapvető mechanizmusainak összefoglalása és az eddig felhalmozódott ismeretanyag kritikus értékelése volt.

A tudományos program összeállítását és szervezését a III. sz. Belgyógyászati Klinika Kutatólaboratóriumának munkatársai, dr. Prohászka Zoltán és dr. Füst György végezték. A konferencián 14 meghívott előadó összefoglaló előadása hangzott el. A szabad poszter szekcióba 35 posztert küldtek be, közülük hármat rövid előadásként is bemutattak a szerzők. Az előadásokat és a posztereket 4 szekcióban prezentálták.

A természetes immunitás és az atherosclerosis kapcsolatát elemző témakörben alapvetően a komplementrendszer vizsgálatát célzó munkákat mutatták be. Mohamed Daha (Leiden) az SLE renális patológiai vonatkozásairól, a korai atherosclerosis kialakulásáról és a komplement szerepéről tartotta meg nyitóelőadását. Ezt követte Peter Garred (Koppenhága) összefoglalása a mannózkötő fehérje (MBL) és az érbetegségek kapcsolatáról. Vizsgálataiból kiderült, hogy az MBL alacsony szintje növeli a primer atherosclerosis kialakulásának rizikóját, míg ismert érbetegség során a későbbi események bekövetkeztét magas szintje jelzi előre. Ezekből az adatokból is világosan látszik: mennyire fontos az új markerek vonatkozásában a beteg aktuális klinikai állapotának értékelése, vagyis a rizikófaktorok szerepét dinamikus módon a betegség lefolyásával összhangban szabad csak interpretálni. Két további, az LDL partikulum és a komplementrendszer összefüggéseivel foglalkozó előadásból megtudhattuk, hogy az érfalban, a léziók területén, az LDL különféle (oxidatív vagy enzimatikusan) módosított származékai mutathatók ki, melyek beindítják a komplementkaszkádot, ezzel hozzájárulnak a makrofágok aktiválásához és habos sejtté való átalakulásukhoz.

Dr. Mohamed Daha

Autoimmun jelenségek

A második témakör az atherosclerosist kísérő autoimmun jelenségekkel foglalkozott. Ismertették azt az elméletet, miszerint az atherosclerosis kialakulásának legkoraibb lépése az érfalat ért stresszhatások (szabadgyökök, nyíróerő, fertőzések) nyomán fokozott mértékben megjelenő hősokkfehérjékkel reagáló autoantitestek és autoreaktív limfociták hatására kialakuló endothelkárosodás. Ezután a peremeabilitás fokozódását a lipoproteinek érfalba vándorlása követi, melynek hatására kialakul az atheroscleroticus plakk. Az ezt követő előadás során összefoglalt eredményekből – amit jelen sorok írója tartott – azonban kiderült, ma még nem tisztázott, hogy a hősokkfehérjék ellen kimutatható autoantitestek jelzői vagy oki tényezői az atherosclerosis kialakulásának. Érdekes új eredményeket ismerhetett meg a hallgatóság az egészségesek és a betegek szérumából kimutatható szolúbilis hősokkfehérjékkel kapcsolatban. Az első tanulmányok szerint ezek a fehérjék is összefüggést mutatnak érbetegségekkel, de ma még nem világos a fehérjék eredete.

A harmadik témakörben az érbetegségeket kísérő gyulladásos jelenségeket és markereket tekintették át. Stefano Bellosta (Milánó) a statinok és a gyulladásos markerek összefüggésével kapcsolatban elmondta: feltehetően nincs direkt kapcsolat a szérum lipidszintekre és a gyulladásos mechanizmusokra gyakorolt hatások között. Az Iceland Heart Study során tett megfigyeléseiről Vilmundur Gudnason (Rejkjavik) számolt be. Adataik szerint a kissé emelkedett szérum C-reaktív fehérjeszintek (CRP) csak mérsékelt hatással képesek előre jelezni egészséges középkorúakban a kardiovaszkuláris rizikót, és ez a prediktív érték alig ad hozzá valamit a klasszikus rizikófaktorokkal végzett rizikóbecsléshez. A diszkusszió során több hozzászólásban is említették, hogy ma nincs meggyőző tudományos bizonyíték a CRP atherosclerosisban játszott kóroki szerepével kapcsolatban, tehát a CRP mediátor szerepe igen kevéssé valószínű az érbetegségekkel kapcsolatban.

Rizikóbecslési dilemmák

A negyedik témakörben olyan genetikai tényezőket tekintettek át, melyek befolyásolhatják az érelmeszesedést kísérő gyulladásos jelenségeket. Füst György a komplement 4-es faktor (C4) genetikájáról tartott összefoglaló előadást, melynek során további, az MHC III-as régióban található génekkel mutatkozó szoros összefüggést is elemzett. Stefan Blankenberg (Mainz) előadásából megtudhattuk, hogy a németországi AtheroGene vizsgálatban az interleukin 18 szintje igen hatékonyan képes előre jelezni a kardiovaszkuláris eseményeket. Ez a prediktív érték felülmúlta a CRP értékét, és szignifikáns módon hozzáadott a klasszikus rizikófaktorokkal végzett rizikóbecsléshez. Az IL-18 rendszer 4 génből áll, ezeknek több mint 20 polimorfizmusa ismert, melyek jelentősen befolyásolhatják a rendszer biológiai működését. Ennek a rendszernek a példáján is érzékelhető az a kihívás, amit az individuális rizikóbecslés megvalósítása a jövőben jelenthet. Erre csak modern molekuláris technológiák és fejlett adatfeldolgozási módszerek alkalmazásával lesz lehetőség. Gerd Schmitz (Regensburg) előadásában áttekintette, hogyan alakul ki a makrofágok membránjában a specificitás a veleszületett immunológiai felismerési folyamatokban, és milyen szerepe van magának a felismert ligandumnak a kialakuló receptorkomplex organizálásában. Mindezek szoros kapcsolatot mutatnak a lipoproteinek felvételével és a sejtek habos sejtekké alakulásával.

A szimpózium egyben zárókonferenciája volt a III. sz. Belgyógyászati Klinikán 2003 és 2005 között megvalósult „Athernet” projektnek (www.athernet.hu), Az EU által adományozott és az 5-ös keretprogramban finanszírozott kiválósági centrum pályázat során több európai laborral közös kutatási programot valósítottak meg a Kutatólaboratórium munkatársai. A Semmelweis Symposium megszervezéséhez az Athernet projekten keresztül az Európai Unió és a Semmelweis Egyetem is jelentős anyagi támogatást adott. Segítségével 12 neves külföldi előadó emelhette a rendezvény színvonalát. A technikai szervezést és lebonyolítást az egyetemen nem ismeretlen Diamond Congress Kft. végezte kifogástalanul. A szimpózium részletes programja a www.diamond-congress.hu/symp2005/ weboldalon tekinthető meg. Fényképek: http://www.diamond-congress.hu/attila/sesymp/kepek/

Dr. Prohászka Zoltán