A rendezvény egy kiállítója

Döbbenetes a tény: nem tudjuk, Magyarországon hány látássérült ember él! Csak az biztos: a nemrég összegzett felmérés szerint évente 6040-nel nő a vakok száma. Pedig a vakság kialakulása sok esetben elkerülhető lenne. Ez világviszonylatban is óriási társadalmi probléma. A megdöbbentő adatok hatására indult 2000-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egész Földre kiterjedő programja, a Vision 2020. Célja a prevenció, a megelőzhető vaksági okok felszámolása és a vakok számának lényeges csökkentése 2020-ra.

A WHO 2003 májusában tartott 56. ülésének határozata (World Health Assembly WHA 56.26) az időben elkezdett kezelés sikere érdekében összehangolt szakmai, szociális és társadalmi cselekvésre szólított fel. Ez év októberét a Látás Hónapjának, október 12-ét pedig a Látás Napjának nyilvánították.

A Látás Napja alkalmából tartott sajtótájékoztatót a Szemészeti Klinika Tömő utcai épületében: prof. dr. Németh János klinikaigazgató, prof. dr. Süveges Ildikó, a Magyar Gyermekszemész Társaság tiszteletbeli elnöke, dr. Prónay Beáta, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Látássérültek Pedagógiai Tanszékének vezetője, Királyhidi Dorottya, a Siket-Vakok Országos Egyesületének képviselője, valamint Joszt László szociális munkás hallgató, a Tanácsadó Szolgálat munkatársa, maga is látássérült. A nap tiszteletére ünnepi ülést, információs kiállítást, filmvetítést és szimulációs bemutatót is rendeztek, „Más-kép(p) élni látássérülten” mottóval.

Négy megye adatainak alapján kiderült, hogy első helyen az időskori macula-degeneráció okozza a legfőbb bajt. Második helyen a cukorbetegségek szemészeti szövődményei szerepelnek. A harmadik helyen a rövidlátóság, a negyediken pedig a zöldhályog okozta vakság áll. A szürkehályog miatt kialakult vakság százalékos aránya 1976 óta jelentősen és folyamatosan csökken. A gyerekeket a tompalátóság veszélyezteti leggyakrabban. Nehéz észrevenni a rejtett kancsalságot, ami miatt az agy a gyengébb szem által közvetített képet kikapcsolja. Gyakorlatilag már féléves kortól folyamatos szemészeti vizsgálatra lenne szükség. A szemkárosodások 10-15%-a veleszületett.

A rehabilitáció mindössze 25 éves múltra tekint vissza. Évente 18 beteget látnak el mindössze. Tanácsadó szolgálatra eddig nem volt keret, a szemklinika tette lehetővé létrejöttét. Kapaszkodót ad a kétségbeesett, megváltozott élethelyzetekben.

Urbán Beatrice