1. Bevezetés és áttekintés Semmelweis Egyetem innovációs terveiről. Az előadássorozat témáinak és az SE Technológia Transzfer Iroda (TTI) működésének ismertetése
(dr. Tulassay Tivadar, dr. Szabó Csaba) november 15-én.

Dr. Tulassay Tivadar rektor az innovációs törvény kapcsán áttekinti egyetemünkön a kutatás-fejlesztés területén kialakított új mechanizmusokat és struktúrákat, beleértve a Szentágothai Tudásközpont küldetését, működését és a Technológia Transzfer Iroda céljai, feladatait. Vázolja az egyetem hosszú távú terveit az innováció és a kutatás-fejlesztés terén. Az előadás második részében dr. Szabó Csaba – mint a TTI igazgatója és a jelen előadássorozat szervezője, koordinátora – ismerteti az iroda szerepét az egyetemi kutatáshasznosításban, az előadássorozat céljait és bemutatja az előadókat.

2. A technológia transzfer folyamata: anyagátadási szerződések, szellemitulajdon-kezelés, találmányismertetői lap, titkosság, érdekkonfliktusok és elkerülésük, innovációs törvény
(dr. Matúz János) november 22-én.

Az új innovációs törvény életbe lépésével és Magyarország uniós csatlakozásával új szabályozások lépnek életbe az egyetemen folyó kutató-fejlesztő munka gazdasági hasznosításával kapcsolatosan. Az előadásban dr. Matúz János, a PMC Ügyvédi Iroda képviseletében – mint a Semmelweis Egyetem innovációs és technológia transzfer szabályzatának kidolgozásában fontos szerepet játszó konzultáns – ismerteti a technológia transzfer folyamatát általában, az anyagátadási szerződések jelentőségét és használatukat, a szellemitulajdon-kezelés sarkalatos pontjait, a találmányismertetői lap használatát és számos más, a technológia transzferrel és a szabályozással kapcsolatos pontot. Külön hangsúlyt fektetünk a titkosság, a titkosítás fogalmára, a kölcsönös titoktartási szerződésekre, valamint a kutatás-fejlesztés során fellépő esetleges érdekkonfliktusokra és elkerülésük módjára.

3. Felfedezések és hasznosításuk az orvostudományban, farmakológiában, élettanban
(dr. Szabó Csaba) november 29-én.

A felfedezések és azok hasznosítása számos esetben ugyanazon kutatócsoport nevéhez fűződik, máskor viszont a felfedezéseket felkaroló és azokat gazdaságilag hasznosító cégek bevételéből a feltaláló közvetlen módon nem részesedik. A 80-as és 90-es években az Egyesült Államokban honosodott meg először az a koncepció, amely szorgalmazza és elősegíti, hogy az egyetemeken dolgozó kutatók közvetlenül képesek legyenek felfedezéseik gyakorlati alkalmazásainak kidolgozására. Ennek egyik módja az úgynevezett biotech inkubátorok rendszere, amelyet Magyarországon az elkövetkező években-évtizedben vezetnek be. Az előadásban dr. Szabó Csaba kutatóprofesszor (SE Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet), a SE TTI igazgatója ismerteti az orvostudományban és a gyógyszerfejlesztésben néhány kulcsfontosságú felfedezés hátterét, gyakorlati alkalmazásaik módját és a kutatás-fejlesztésben az elmúlt 50 év során kialakult trendek változásait. A történeti áttekintés részben James Le Fanu „Rise and Fall of Modern Medicine” című könyvére épül, és többek között két Nobel-díjas kutató, Sir John Vane és Szent-Györgyi Albert munkásságából is felvillant néhány releváns epizódot. Az előadás hivatott megcáfolni néhány nagyon elterjedt mítoszt, mint például azt, hogy a jelenkorban az alkalmazott kutatás és az innováció minden esetben horribilis összegeket vesz igénybe, hogy kompetitív fejlesztőmunkát kizárólag gyógyszergyárak végezhetnek, illetve, hogy a praktizáló orvosoknak nincs lehetőségük alapvető megfigyeléseket tenni a XX–XXI. sz. orvostudományában.

4. Az új egyetemi szellemi tulajdon felosztási rendszer, bérmunka, kollaborációs munka, konzultáció. Magyar, európai és nemzetközi szabadalmaztatás: mi szabadalmaztatható, mi nem
(dr. Török Ferenc) december 6-án.

Az innováció és a kutatáshasznosítás sarkalatos pontja a szellemi tulajdon védelme, a felfedezések dokumentálása és szabadalmaztatása. Ez az a pont, amelynél nem szabad hibát véteni, ha meg kívánjuk teremteni a megszületett szellemi termék gazdasági hasznosításának jogi hátterét. A SE TTI komoly súlyt helyez a szabadalmaztatásra, amely többek között azt jelenti, hogy már a kutatás és a fejlesztés viszonylag korai fázisában szükség van szabadalmi irányultságú gondolkodásmódra és a szabadalmi háttér tisztázására. Az előadásban a Danubia Szabadalmi Iroda képviseletében, mint a Semmelweis Egyetemmel szorosan együttműködő, és Magyarországon elismert szabadalmi ügyvivő, konzultáns, dr. Török Ferenc ismerteti a szabadalmaztatás általános folyamatát Magyarországon, az Európai Unióban és a világon. Az előadás röviden kitér az iparjogvédelem kialakulására, az idevágó jogi alapfogalmak tisztázására, az EU jogrendjének alapjaira, majd részletesen ismerteti a szabadalmaztatható találmány definícióját és a szabadalmaztatási stratégiákat, valamint a szabadalmi bejelentések felépítését és alapszabályait.

5. Biztonsági vizsgálatok, toxikológia. GLP, GMP
(Druga Aliz a Veszprémi Toxikológia Intézetből) december 13-án.

A gyógyszerek és biológiai hatóanyagok (pl. peptidek, antitestek) részletes és szigorú szabályozás alá esnek biztonsági, toxikológiai szempontból. A Contergan, Vioxx és más gyógyszerek mellékhatásaival kapcsolatos súlyos problémák hatására ezen szabályozások világszerte egyre szigorodnak. Minden egyes gyógyszerjelöltnek egy szigorúan előre meghatározott toxikológiai teszt-sorozaton kell átesnie ahhoz, hogy a szert emberi vizsgálatba lehessen hozni. Dr. Druga Aliz, a veszprémi Lab Inc. toxikológiai intézet európai elismertségű konzultánsa, korábban az IVAX gyógyszerfejlesztő cég toxikológusa ismerteti a biztonsági vizsgálatok menetét, szabályozását. Az előadó választ próbál adni arra a kérdésre is, hogy van-e a biztonsági vizsgálatoknak prediktív ereje, illetve hogy merre tartanak a biztonsági vizsgálatok a jövőben. Kitér a Good Laboratory Practice és a Good Manufacturing Practice fogalmaira is a gyógyszerfejlesztés és a toxikológiai vizsgálatok viszonylatában.

2006. évi előadások

6. A gyógyszerkémia szerepe a gyógyszerkutatásban
(dr. Mátyus Péter) 2006. január 3-án.

Habár a molekuláris biológia és a szűkebb értelemben vett biotechnológia, a nanotechnológia, az őssejtek, a klónozás és egyéb új terápiás lehetőségek új utakat nyithatnak a gyógyszerterápia számára, a jelen, de valószínűleg még a közeljövő terápiájában is a klasszikus gyógyszerek, vagyis a kismolekulájú orális vagy parenterális farmakológiai ágensek viszik a vezető szerepet. A XX. sz. végén és a XXI. sz. elején a klasszikus gyógyszerkutatás, így a gyógyszerkémia területén is új jelentős eredmények és technológiai megoldások (nagy teljesítőképességű szűrőrendszerek – high throughput screening, HTS –, kombinatorikus kémia) születtek. Dr. Mátyus Péter professzor (Szerves Kémiai Intézet) előadásában a gyógyszerjelölt vegyület megtalálásának komplex útját, mai lehetőségeit és korlátait ismerteti, s illusztrálja konkrét példákkal.

7. Felfedezések és hasznosításuk a genomikában és a molekuláris biológiában
(dr. Falus András)

A XXI. sz. egyik robbanásszerűen fejlődő területe a genomika. Az előadásban dr. Falus András professzor (Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) ismerteti a genomika definícióját, releváns alkalmazási területeit, valamint bemutat számos sikertörténetet és példát. Ezek kapcsán a hallgatóság betekintést nyerhet a genomikában rejlő hatalmas diagnosztikus és terápiás lehetőségekbe és megismerhet néhány példát a kiaknázás módozataira is.

8. Humán klinikai kipróbálás, engedélyeztetés
(dr. Paál Tamás, OGYI)

A humán gyógyszerkipróbálás menetének, szabályozásának és legfrissebb változásainak ismertetésére Paál Tamás professzort, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatóját kértük fel. Paál professzor európai hírű, ismertségű és évtizedes tapasztalattal bíró személyiség a klinikai vizsgálatok tervezése és engedélyeztetése területén. Az előadás a vizsgálati tervre, a vizsgálatok engedélyeztetésére, menetére, monitorozására, valamint kiértékelésére helyezi a legfőbb hangsúlyt.

9. Diagnosztikai kitek, szoftverek, eljárások, módszerek fejlesztése
(dr. Molnár Béla, SE, dr. Péterfi Árpád, Diagnostic KFt.)

A diagnosztikai kitek, szoftverek, eljárások, módszerek fejlesztése a gyógyszerek kutatásától és fejlesztésétől sok ponton eltér, számos szempontból egyszerűbb, és viszonylag gyorsabban produkálhat gazdaságilag hasznosítható eredményt. Az előadásban két konkrét hazai sikertörténeten keresztül kínálunk bepillantást az innováció folyamatába, az abban rejlő lehetőségekre, gondokra és nehézségekre, valamint a szabadalmaztatás, kommercializáció és cégalapítás menetére.

10. Spin-off cégek indítása, fenntartása, üzleti terv készítése, kollaborációk, befektetők, kockázati tőke
(dr. Fehér Arnold, Convincive Consulting)

A cégalapítás és a cég felfejlesztése komoly anyagi forrásokat igényel, amelyeket pályázati forrásokból, illetve befektetőktől, valamint ipari partnerektől lehet biztosítani. Dr. Fehér Arnold, a Convincive Consulting cég képviseletében beszámol az induló spin-off és start-up cégek számára rendelkezésre álló lehetőségekről hazánkban és az Európai Unióban. Részletesen kitér az üzleti terv elkészítésének alapkérdéseire, a kockázati tőke működésére, a befektetői tőke bevonásából származó előnyökre és esetleges veszélyeire, illetve azok elkerülésének módjaira.

11. Biotechnológia Magyarországon
(Duda Ernő, Solvo Rt. ügyvezető)

Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Társaság elnöke áttekintést fog adni a magyar biotechnológia történetéről, jelenlegi helyzetéről, és saját cége példáján keresztül bemutatja a lehetőségeket, gondokat és a perspektívákat.

12. Pályázati lehetőségek a biotech és K+F területén Magyarországon és az Európai Unióban
(dr. Pörzse Gábor)

A Pályázati és Innovációs Központ igazgatója összeállítást prezentál az alkalmazott kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégek, vállalkozások számára rendelkezésre álló pályázati lehetőségekről, valamint a pályázatírás alapszabályairól és buktatóiról.

13. Cégmenedzsment, könyvelés, adózás, humán erőforrások menedzselése
(dr. Szócska Miklós)

Az SE Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársai összeállítást prezentálnak a cégalapítással és a cégek menedzselésével kapcsolatos legfontosabb területekről, a humán erőforrás menedzselésétől a gazdasági elszámolás menetéig. Dr. Szócska Miklós külön részletesen kitér a változás (változtatás) menedzsment témakörére.

14. Projektmenedzselés
(dr. Takács Zita, dr. Tóth Miklós)

A Szinergia Projekt Management képviseletében dr. Takács Zita megismerteti a hallgatókat az innovációs folyamatok sajátosságaival és az innovációs témakörben indított projektek menedzsment-ismereteivel. A projektek finanszírozása gyakran történik pályázatok útján. Ezért az előadás szerves részét képezi a pályázatírással kapcsolatos naprakész ismeretanyag. Az előadás további célja az innovációs szervezetekben és a szervezetekben folyó innovációs jellegű folyamatokban alkalmazható vezetői eszköztár megismertetése és gyakorlati alkalmazásának bemutatása, valamint a tudásmenedzsmenttel kapcsolatos általános és vezetési, szervezési ismeretek átadása. Dr. Tóth Miklós, az orvostudomány doktora, a Szentágothai Tudásközpont operatív tudományos vezetője a tudásközpont létrehozásának és menedzselésének bemutatásán keresztül konkrét gyakorlati példákat prezentál a projekttervezés és projektmenedzsment tárgyköréből.

(Az előadások keddenként 12-től 13.30-ig a Neurológiai Klinika tantermében lesznek, kötelezően választható PhD-kurzusok is.)

Dr. Szabó Csaba