Hiánypótló kötet jelent meg a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) és a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács (MSZTT) kiadásában „Fehér Könyv a szellemi tulajdon védelméről – 2005” címmel, melyet dr. Bendzsel Miklós, az MSZT elnöke és Bogsch Erik, az MSZTT elnöke sajtótájékoztatón mutatott be a könyv szerzőivel közösen szeptember 30-án. A kötet fontos útmutatóként szolgál a jogvédelem útvesztőiben a közelmúltban elfogadott innovációs törvény és Magyarország EU-csatlakozása kapcsán született új helyzetben, valamint hűen jellemzi a szellemi tulajdon védelmének jelenlegi helyzetét hazánkban.

A 2005. január 1-jén hatályba lépett innovációs törvény (mellyel egyébként legalább tíz évet léptünk előre az iparjogvédelem jogi szabályozása terén) jogi kereteket teremt az innovációs folyamatok elősegítéséhez, a K+F-eredményeket (K+F: kutatás-fejlesztés) hasznosító vállalkozások pénzügyi-jogi szabályozása, a szellemi alkotáshoz fűződő jogok védelme és hasznosítása területén. A törvény deklarált célja, hogy biztosított legyen az innovatív kutatási eredmények hasznosításával Magyarország gazdaságának fenntartható fejlődése.

A most megjelent Fehér könyv tanulmányokon keresztül ismerteti az új törvény által kínált lehetőségeket, részletes körképet ad a szellemi tulajdon védelméről Magyarország és az Európai Unió szintjén, valamint sorra vesz pár aktuális, még kialakulóban lévő szabadalmi témakört (ilyen például a digitális jogkezelés problémája). A tervek szerint ezt a kötetet évente fogják követni hasonló, éppen aktuális szabadalmi jogi kérdéseket ismertető kiadványok.

Dr. Bendzsel Miklós elnök beszámolójában hangsúlyozta, hogy az egyetemeknek olyan tudományos alkotóműhelyekké kellene válniuk, melyek a gazdaságban hasznosítható eredményeket képesek alkotni. Jelenleg azonban az egyetemi kutatók nem motiváltak szabadalmak bejelentésében, mert előmenetelüknél csak publikációikat veszik figyelembe. Hosszú távon a színvonalas egyetemi tudásbázis megtartása is kétséges, mert a fiatalokat nem marasztalja az egyetemen az alacsony kutatói fizetés. Az egyetemek tudásbázisára épülő magánvállalkozásokkal, a spin-off cégekkel kapcsolatban Bogsch Erik elmondta, a jól működő és az akadémiai kutatóhelyek számára is profitot hozó cégek létrehozásához pénz és fejlett vállalkozói kultúra szükséges, és az utóbbi megteremtése tűnik a nehezebb feladatnak.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Miskolc után a Szegedi Tudományegyetemen létesült (október 18-án nyílt meg – a szerk.) hazánk második Szabadalmi Információs Központja, melynek célja regionális szinten az iparjogvédelmi tájékozottság fejlesztése. Az MSZH tervei között szerepel a hálózat bővítése Debrecenben, Pécsett és Győrben is.

Az MSZH színvonalas munkájának nemzetközi elismerését is jelzi, hogy november 8-10-e között Budapesten, a Corinthia Grand Hotel Royalban rendeznek egyszerre két, a szellemi tulajdonvédelem szakemberei számára jelentős tanácskozást: az Európai Szabadalmi Információs Konferenciát és a Patinnova ’05 konferenciát és kiállítást.

A tájékoztató végén dr. Bendzsel Miklós elnök utalt arra, hogy a könyv megjelenésével egyszerre terjesztette be a kormány a 2006. évi költségvetési törvény-tervezetet a parlamentnek. Ebből egyelőre az derül ki, hogy a kormány szándéka szerint jövőre minden eddigi pályázati forrás megszűnne, melyeket hazai és nemzetközi szabadalmi bejelentések díjának csökkentésére használhatnának fel a saját találmányukat jogvédelem alá helyezni szándékozó magánszemélyek és kisvállalkozások.

BMD