Dr. Tulassay Tivadar

Tavaly ilyentájt jelent meg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) „Regionális Egyetemi Tudásközpontok” című pályázati felhívása. A kiírásra sikerrel reagáló egyetemünk életében ezzel egy merőben új fejezete kezdődött el. Ám az „érlelődés” már korábban elindult. Erről a folyamatról beszélt a Magyar Innovációs Klub egyetemünkön tartott júniusi rendezvényén dr. Tulassay Tivadar, aki a múlt év végén megalakult konzorciumot vezető Semmelweis Egyetem rektoraként ellátja a Szentágothai János Tudásközpont igazgatói tisztjét is.

Tulassay professzort, saját bevallása szerint, két évvel ezelőtt még kevéssé foglalkoztatta az innováció, nem érdekelte különösebben, hogy a laborban születő eredményekből lesz-e valaha hasznosítható, piacképes termék. Ekkortájt összetalálkozott a Karolinska Egyetem akkori igazgatójával, és elámulva hallgatta: hogyan jutott el a 10 éve még teljesen állami támogatásból működő intézmény odáig, hogy önálló vállalatai vannak, és költségvetésének 30-40 %-át saját bevételéből fedezi. „Ettől kezdve nem tudtam szabadulni a hallottaktól – mondta a professzor –, s néhány későbbi partnerrel beszélgetni kezdtünk a mintakövetés módjairól, terveket szövögettünk. Azt hiszem nagyon szerencsés, kegyelmi pillanatban történt mindez, éppen mikor rektorságot vállaltam, és egyre gyarapodott az innovációval kapcsolatos tudásunk. Amikor pedig az NKTH kiírta az Innovációs Alapból a »magvető tőkeként« is felfogható pályázatát, már nagy gondolati felkészültséggel pályázhattunk.”

Meghívott programvezetők

Ennek eredménye lett a Szentágothai János Tudásközpont, amelynek konzorciumában a négy nagy alapító: egyetemünk, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara, az MTA KOKI és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Hozzájuk társult még tagként: a 3Dhistech Fejlesztő Kft., a Analogic Computers Számítástechnikai Kft., a KPS Biotechnológia Kft. és a Morphologic Számítástechnikai Kft. Kialakult egy „külső burok”, támogatói kör is, s megkezdődött a szervezet felépítése, az előírt működés feltételeinek a megteremtése.

„Fontos azt látni, hogy az egyszerű pályázati megfelelésnél lényegesen többet akarunk elérni, ehhez persze rendkívüli elkötelezettség kellett. Pályázatunkban azt a két nagy területet – a biotechnológiát és az információtechnológiát – céloztuk meg, amelyek az elmúlt időszakban – ha a részvénypiacot vagy a szilikon-völgyi befektetéseket nézzük – vezető helyen voltak a fejlett világban. Ezen belül öt olyan programot választottunk ki, ahol már a részeredmények alapján feltételezni lehetett, hogy rövidesen lesznek valódi eredmények is, és remélhető a sikeres szabadalmaztatás. Az eljárás módjáért sokan megharagudtak az egyetemen, mert nem hirdettem meg mindenkinek a részvételt, hanem, az iménti szempontok alapján meghívtam a projektbe az öt említett program vezetőjét” – magyarázta a rektor-igazgató.

Szervezeti felépítés

Mivel a tudásközpont által megvalósuló projekt meglehetősen bonyolult adminisztrációt, logisztikát követel, mintegy 270 résztevékenységet (oktatást, beruházást, ipari kooperációt) kell összehangolni, ezért egy projektszervezetet állítottak fel. Az ennek élén álló rektor felel a pályázattal elnyert 1,6 milliárd forintért. Mellette tevékenykedik a Tudásközpont Felügyelő Bizottsága (TFB). A szervezet további operatív résztvevője: a Tudományos és Technológiai Tanács (TTT: programvezetők plusz a konzorciumi tagokat képviselő vezetők), a Projekttanács (PT: az alapítók, a többi tag egy képviselője és szakemberek), valamint a Projekt Iroda (amiről külön cikkben olvashatnak a 7. oldalon – a szerk.). A gördülékenyebb megvalósulásért egyetemünk több feladatot magára vállalt: így például a Technológiai Transzfer Iroda fenntartását (a TTI-vel más írások foglalkoznak részletesen a 8–9. oldalon – a szerk.) és részben a gazdasági-pénzügyi munkát. Azért, hogy ebben a komplex, egymásba fonódó teendőket tartalmazó rendszerben mindenki tudja a saját dolgát, két hónapi munka eredményeként Működési Kézikönyvet állítottak össze.

A vállalt öt programban 124 kutató dolgozik, bevonva a TDK-s és PhD hallgatókat, továbbá 15 posztdoktort hívnak haza Nyugatról. Megcéloztak 14 szabadalmat, 5 eszközfejlesztést, 6 diagnosztikai eljárást és 6 spin-off cég megalapítását. Mindemellett hangsúlyos még a doktoranduszok és PhD hallgatók innovációs szemléletű oktatása, amelyre kurzusokat szerveznek.

Harmóniára törekvés

A tudásközpontban egyaránt találhatók konzervatívok, de nyitottságra törekvők (egyetemek, kutatóintézetek), kockázatvállalók és üzletszerűen gondolkodók (cégek). A cél: e két mentalitás közelítése, a harmóniateremtés – fejtette ki Tulassay Tivadar. Majd hozzáfűzte: szeretnék a pályázatban vállalt négy év letelte után is folytatni a tevékenységet, s olyan biomedicinális innovációs parkot létrehozni, amely tovább katalizálná a megkezdett folyamatot.

Tolnai-Tóth