Ezzel a jelszóval hirdetett mozgalmat dr. Paulin Ferenc, a II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója munkatársaival, a Magyar Perinatológiai Társasággal, az Egészséges Magzatért és az Újszülöttért Alapítvány Kuratóriumával, melynek a professzor az elnöke. Kezdeményezésükre idén először szervezték meg hazánkban „Koraszülöttek napja” néven azt a rendezvénysorozatot, melynek kiemelkedő eseménye tudományos ülés és juniálishoz hasonlító koraszülött-találkozó volt.

A mozgalom meghirdetett célja az érett, egészséges újszülöttek számának folyamatos növelése, ezáltal a méhen belüli magzatok és újszülöttek egészségmegőrzése, az egészségesebb utódgenerációk biztosítása. A nemes elképzelés jegyében ezentúl minden évben a gyermeknap előtti szombat a Koraszülöttek Napja lesz Magyarországon!

A szülészet „népbetegségei” között első helyet a koraszülések és a kissúlyú újszülöttek csoportja foglalja el, mind a gyakoriság, mind a következmények súlyossága tekintetében. Magyarországon a kissúlyú újszülöttek aránya az elmúlt 50 évben jelentősen meghaladta az európai átlagot, és a környező országok többségének értékeit is. A szülés körüli halálozás eseteinek, valamint a születés utáni megbetegedések 80%-a ebből a csoportból kerül ki. A legújabb vizsgálatok szerint pedig több felnőttkorban jelentkező betegség, a magas vérnyomás, szívinfarktus programozódik már a méhen belül ezeknél a gyermekeknél. A népbetegségek megítélésében értékmérőként számított „elveszett évek” száma ezen eseteknél a legnagyobb, míg az „egészségben eltöltött évek” száma a legkisebb. A várható életkor javításában tehát ezen a területen lehetne a leggyorsabban eredményt felmutatni. Bár a koraszülött halálozás értékei, hála a szakirányú ellátás fejlődésének, folyamatosan javulnak, a tartósan károsodott gyermekek aránya a túlélők között növekedni látszik.

Magyarországon évente több mint 8500 koraszülött születik jelenleg. A társadalmat sújtó reprodukciós hiány, az egyéneket, családokat terhelő egészségkárosodás és tragédiák mellett hatalmas költségek is keletkeznek az ellátások következtében. Egy igen kissúlyú baba közvetlen ellátási költsége 2-3 millió forintba kerül. Összességében az évenkénti közvetlen költség így 9-10 milliárd forintra tehető. A károsodott gyermekek tartós ellátásának költsége egy nagyságrenddel nagyobb.

Közös cél a koraszülések megelőzése. A szakma (szülészek, családorvosok, védőnők) bevonásával és széles körű társadalmi összefogással, intenzív figyelemfelhívó és felvilágosító mozgalommal, a megelőzés és szűrés kiterjesztett alkalmazásával jelentős javulást lehetne elérni. Fontos a családi nevelés és az iskola-egészségügy szerepe, amely hangsúlyozhatja a tudatos egészséges életmód, a nem kívánt terhesség és fertőzési lehetőségek kerülése, a nem-dohányzás és az optimális életkorban tervezett gyermekvállalás jelentőségét a tragédiák elkerülésében. Hatékony és folyamatos felvilágosításra van szükség a kortárs képzésben, a képzők képzésében és esetleg szünidőben szervezett előadások formájában.

A kissúlyú újszülöttek számának már 20%-os csökkentése is évente 2 milliárd közvetlen, 8-10 milliárd forint tartós egészségügyi költség és rengeteg könny megtakarítását eredményezhetné. Az érintettek, egyének és családok életminősége pedig pénzben nem mérhető!

Urbán Beatrice