Mint ismeretes, hazánkban – az uniós irányelvet figyelmen kívül hagyva – a közalkalmazottként dolgozó orvosoknak csak az ügyeleti idő alig negyedét fizetik ki. Precedensértékű lehet ezért a Veszprém Megyei Munkaügyi Bíróságon született ítélet. Eszerint az ügyelet teljes időtartama munkaidőnek számít. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, a veszprémi orvos az uniós csatlakozásunkig visszamenőleg igényelhet kártérítést.

A kamara elnöksége az orvosok munkaidejének meghatározása, illetve az ügyeletben töltött idő díjazásával kapcsolatban csaknem egy éve beadvánnyal fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Ebben rámutatott: az EU-hoz való csatlakozásunk után tarthatatlan az az egészségügyi dolgozókat sújtó munkajogi szabályozás, amely nincs összhangban sem az unió munkaidő-direktívájával, sem a hazai jogszabályi környezettel. Az előbbi – és az arra alapozott EU Bíróság ítéletei – szerint az ügyeletben töltött időt teljes értékű munkaidőnek kell elismerni, ennek megfelelő díjazás jár érte, valamint a nyugdíj megállapításakor beszámít a szolgálati időbe. Ugyancsak alapelv, hogy minden 24 órában 11 óra kötelezően pihenő idő. Ettől eltérni csak a munkavállalóval kötött külön megállapodással lehet.

Az ombudsman állásfoglalása a veszprémi ítélettől függetlenül született. Megerősíti az orvosi ügyeletekről még 2000-ben közzétett megállapításait. Akkor súlyosan elmarasztalta a törvényhozókat és felszólította őket a jogszabályok korrekciójára. Ez azóta sem történt meg, illetve az időközben megszületett jogszabály (84/2003-as törvény) csak látszólag tesz eleget Magyarország jogharmonizációs kötelezettségeinek. Ugyanis hatályban tartja a korábbi munkajogi szabályozást (a 233/2000-es kormányrendelet határozza meg, hogy az ügyeletben töltött idő hány százaléka számít munkaidőnek). Az ombudsman mostani állásfoglalása hangsúlyozza: amíg az EU irányelvek közvetlenül nem alkalmazhatók, addig az EU Bíróság precedensértékű ítéleteiben foglaltak a kötelezőek. A hazai gyakorlat pedig szögesen ellentmond mindezeknek. Az ombudsman utóvizsgálatot rendelt el és tájékoztatást kért az egészségügyi minisztertől.

Béremelési anomáliák

A perek nyomán várhatóan egyre több munkáltató fog az EU normáknak megfelelő szerződést kötni orvosaival. Erre példa a háziorvosi ügyeletekkel kapcsolatos megállapodás Komáromban. Egy másik közfigyelmet érdemlő kérdés: a költségvetési törvényben az egészségügyi közintézmények közalkalmazottai számára elrendelt kötelező béremelés első lépcsőjének elégtelen fedezete. A kórházigazgatók nem tudják, melyik törvényt sértsék meg: a költségvetésit, s ne emeljék a béreket, vagy emeljenek és intézményük betegellátásának rovására biztosítsák annak fedezetét.

Folyamatosan távoznak az orvosok az országból (a MOK-tól e célból igazolást kérők száma meghaladta a hétszázat), ugyanakkor egyre nő a maradók elkeseredettsége. A korábban kivándoroltak, a híradások szerint, úgy érzik, jól döntöttek, sorsuk várakozásuknak megfelelően alakult. Igaz, eközben rendszeresen jönnek ide külföldről orvosok, ha nem is a szükséges létszámban. A MOK elnöke megfigyelőként részt vett egy úgynevezett hungarológiai vizsgán, ahol közvetlenül is megismerkedhetett nem EU-tagországbeli jelentkezőkkel. Mint megjegyezte: a színvonal heterogén, esetenként elszomorító, nem erősíti a megfelelő utánpótlás reményét. Másrészt arra is figyelnünk kell, hogy a gyógyítók hozzánk vándorlása súlyos ellátási nehézségeket okozhat szülőföldjükön. (Úgy hírlik, hogy pl. a marosvásárhelyi orvosegyetemen 2003-ban, illetve 2004-ben végzettek egyike sem maradt otthon.)

nal