Egyetemünk Baráti Körének harminc lelkes tagja március 24-én megtekintette a Parlamentet. Különlegességet és érdekességet jelentett látogatásunk azért is, mert nem szokásos idegenvezetésen vettünk részt. Az épületet és kulisszatitkait Weszelovszky Zoltán képviselő úr tárta fel előttünk.

Büszkén sétáltunk a vörös bársonyszőnyegen, az egyik kis oldalszobában a képviselő úr a Parlament gyufaszálakból készült modelljén mutatta meg az épület főbb részeit, tornyait, nagyobb helyiségeit. A Tisztelt Ház néhány adata: a díszítéseknél alkalmazott 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm. Az épületnek 27 kapuja van, s benne 29 lépcsőház, 13 személy- és teherlift, s valamivel több mint 200 irodahelyiség. Becslések szerint mintegy 50 ötemeletes lakóház férne el belsejében! A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. (Az adatok egy része az Országház internetes oldaláról származik.)

A kupolaterembe érve megcsodálhattuk a Szentkoronát és a koronázási jelvényeket. Ebben a csarnokban tizenhat uralkodó szobra és címerpajzsa ad rövid történelmi leckét. Szemben a főlépcsővel Árpád nyitja a sort, majd Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás következik; azután az erdélyi fejedelmek közül Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György; végül pedig három Habsburg: III. Károly, Mária Terézia és II. Lipót zárja a sort.

Merénylet mementója

Alkalmunk volt megnézni olyan helyiségeket is, melyeket egy átlagos látogatás alkalmával nem mutatnak be. Ilyen például a Gobelin terem, a sajtótájékoztatók gyakori színhelye. Az 1920-as években került falára a nevét adó, kilencszer három méter széles szőttes, harminc szövőnő két évi munkájának pompás eredménye, mely Anonymus sorait az „Első Országrendező Gyűlést” idézi. A déli terem a képviselőházi ülésterem. Ide a társalgón keresztül jutunk, ahol felfedeztük a sajtónyilatkozatoknak gyakorta hátteret adó nagy herendi vázát és az úgynevezett szivar-hamutartókat, melyekről Mikszáth Országgyűlési Tudósításaiban is olvashatunk.

Az üléstermet a karzatról néztük meg. Az elnöki emelvényből nyíló, a gépíróterembe vezető lejárat előtt a gyorsírók asztala áll. Egykor ide tornyozta fel a parlamenti hivatalszolga minden ülés előtt a magyar állam tíz évszázados jogalkotó tevékenységének összesítését, a Corpus Juris köteteit. Az elnöki asztal középső faragványában mementóként őrzött sérülés: a Tisza István házelnök elleni, 1912. június 4-én elkövetett merénylet golyójának becsapódási helye.

Külön figyelemre érdemesek a fűtőrendszer díszrácsai, melyeken keresztül a távvezetéken érkező, fűtőgőzzel temperált levegő egyenletesen tartja a terem, illetve a ház hőmérsékletét. Itt jegyezném meg, hogy hasonló fűtés volt egyetemünk anatómiai épületében is, amit az 1930-as években bevezetett központi, vezetékes fűtés miatt megszüntettek.

Köszönet az élményekért Weszelovszky Zoltán képviselő úrnak és a látogatást megszervező dr. Polgár Veronika igazgató asszonynak.

Dr. Wenger Tibor