Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2005/8. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VI. évfolyam 8. szám · 2005. június 13.

A felsőoktatási törvény összefoglalója

blank
20050820.jpg

Az új felsőoktatási törvényt a parlament május 23-án 195 igen és 132 nem szavazattal elfogadta (tartózkodás nem volt). Alábbiakban az OM honlapján (www.om.hu) található összefoglaló rövidítése olvasható. Ugyanitt megtalálható és letölthető a törvény teljes szövege is. A törvényt a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé utalta néhány pontjának alkotmányossági kontrollja végett.

A törvény alapelve, hogy egyértelműen meghatározza a döntéshozatal szintjeit. Az állam mellett megjelenő más intézményfenntartók miatt szükségessé vált az állami szerepkörök szétválasztása attól függően, hogy azok gyakorlására a közhatalmi funkciók alapján kerül sor vagy intézményfenntartói szerepkörben.

A szabályozás legfontosabb elemei

Az állami felsőoktatási intézményekben a szenátus jogkörének szabályozása mellett a törvény új elemként elsősorban a gazdálkodást, a hatékony működést biztosító Irányító Testület létrehozását határozza meg, míg az intézmények a képzési-kutatási szolgáltatás területén lehetőségeik szerint alakíthatják szervezetüket és testületeiket. A rektor elnökletével működő Irányító Testület a gazdasági és fejlesztési feladatokban kap szerepet és elsősorban a fenntartói jogosultságok körében rendelkezik hatáskörökkel. A testület összetételében biztosított az intézményi többség.

A törvény az intézményi gazdálkodásban az államháztartási rend költségvetési szervekre vonatkozó előírásaitól eltérő szabályozást enged:

  • az előirányzatok átcsoportosíthatóságával,
  • a maradványok megtartásával és akkumulálásával,
  • a saját bevételek külön számlán történő kezelésével,
  • a befizetési kötelezettségtől mentes vállalkozási tevékenységgel,
  • a fejlesztési célra fordítható ingatlanértékesítéssel,
  • a saját ingatlan hasznosításával,
  • a vállalkozás, a gazdasági társaság, alapítvány létrehozásának jogával,
  • a kockázati alap létesítésével,
  • a beruházási feladatokhoz a hitel törlesztésének kötelezettségvállalásával,
  • a korlátokhoz kötött hitelfelvétel biztosításával és
  • az állampapír-jegyzés lehetőségével.

Finanszírozás

A három csatornás normatív támogatás elemei a képzési, a tudományos és a fenntartási támogatás. Az állami támogatásokból normatív módon, pályázati úton és megállapodás alapján részesülhetnek az állami és nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények egyaránt.

A képzés támogatásának forrásigénye a kormány által évente megállapított felvehető hallgatói létszám alapján tervezhető meg. 2006-ban az Oktatási Minisztérium 62 000 új belépővel számol.

A többciklusú képzés bevezetése pénzügyi feltételeinek meghatározásánál az új képzési szerkezet teljes kiépülésének idején (kb. 2010-ben is) garantálja az intézményi támogatás reálértékének megőrzését. Ezért a képzési támogatást a KSH által meghatározott mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyítva állapítják meg.

A képzési idő a korábbi főiskolai szintű négy éves képzéshez, az egyetemi szintű négy-ötéves képzéshez képest rövidül. Az osztatlan képzés, valamint az alapszak és az alapszakra épülő mesterszak együttes képzési ideje általában nem haladja meg az öt évet. A minőségi oktatás követelményeivel is számolva a mesterképzésre az új belépők 35 %-a, államilag támogatott doktori képzésre, szakirányú továbbképzésre a mesterképzésre felvehető létszámkeret 10 %-a után biztosítana a költségvetés támogatást.

Foglalkoztatás

A többciklusú képzési szerkezetre történő áttérés után is a tervezet megtartja a docensi és tanári munkakörökben az egyetemi és főiskolai megkülönböztetést, és az egyetemi tanári kinevezés a köztársasági elnök, a főiskolai tanári kinevezés a miniszterelnök jogosultságaként a hagyományokat megőrizve megmarad. A törvényjavaslat az európai gyakorlattal összhangban szabályozza valamennyi oktatói munkakörben a határozatlan idejű kinevezéseket.

Társadalmi háttér

A kilencvenes évek eleje óta a főiskolai képzés súlya jelentősen megnőtt, amit alapvetően a levelező főiskolai képzésben résztvevők számának átlagosnál nagyobb arányú növekedése eredményezett. Ez az arányeltolódás utal egyrészt a rövidebb idejű képzések iránti igényekre, másrészt a munka melletti tanulás növekvő igényére.

(tolnai)

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2005/8. szám | Előző cikk | Következő cikk