Knáb Márta

A dohányzás manapság népbetegség, nemcsak a férfiakat sújtja, hanem a nőket is. Sajnos ez alól a várandós asszonyok sem kivételek. Ezt a témát dolgozta fel „Dohányzási szokások felmérése várandós anyák körében” című TDK-dolgozatában az EFK-n végzett Knáb Márta, amelyért a Halhatatlanok díját kapta.

A mintegy negyedéves kutatás során fővárosi kerületben, alföldi megyeszékhelyen és három dunántúli községben gyűjtötte az adatokat Knáb Márta. Témavezetője, dr. Gyenes Monika főiskolai adjunktus (Egészségpolitikai és Szervezéstudományi Tanszék) magyar és angol nyelvű irodalommal, s hasznos gyakorlati tanácsokkal támogatta munkáját, amelyben a védőnők is segítették. Három különböző kérdőívet használt. Az egyik azoknak szólt, akik a várandósságuk alatt is dohányoztak, a második azoknak, akik kifejezetten a születendő gyermek miatt hagyták abba a cigarettázást, a harmadik pedig azoknak, akiknek sosem volt ilyen szokásuk, vagy ha igen, akkor nem a jelenlegi terhességük miatt hagytak fel vele. Ezen információk mellett még rákérdezett az életkorra, az iskolai végzettségre, a szülők és a velük egy háztartásban élők dohányzási szokásaira is. Az eredmények többek között azt igazolják, hogy a védőnők szerepe a járványos méreteket öltött dohányzás visszaszorításában kiemelt, de nem eléggé kutatott terület.

Knáb Márta szerint a megelőzés több lépésből áll. Először is tudni kell, hogy az anya dohányzik-e vagy sem. Aztán következhet a határozott, világos, de soha nem túlzó felvilágosítás, ami nagyon fontos, de önmagában még kevés. Az információátadás hatását mutathatja az is, hogy az általa megkérdezett dohányzó anyák 25 százaléka gondolta úgy, hogy a dohányzás semmilyen ártalommal nincs a magzatra, viszont a nem dohányzók közül senki nem válaszolt így. Ha a kismama már tisztában van a dohányzás káros következményeivel, akkor felmérhető, hogy hajlandó-e megpróbálkozni a leszokással. Itt és a későbbiek során is nagyon fontos, hogy ne érezze magát teljesen egyedül a nagy feladattal. Ha az anya elhatározza, hogy leszokik, akkor ehhez minden segítséget meg kell adni: gyakorlati tanácsokat, a környezet támogatásának megszervezését, a problémamegoldó képesség fejlesztését és a segítő állandó támogatását.

I.M.