Koch Sándor professzor (balra) átvenni készül Juhász-Nagy Sándortól a tiszteletére kiadott kötetet, a háttérben Nienhaus Rózsa, Vida Gábor és Szilágyi András

Gondolatoktól pezsgő, ám egyszersmind bensőséges hangulatú népes ünnepi tudományos ülés színtere volt ez év március 18-án az MTA egyik előadóterme, ahol a 80 esztendős Koch Sándor professzort, a hazai virológia és elméleti biológia „nagy öregjét” köszöntötték tisztelői, barátai és tanítványai.

Koch Sándort a szélesebb magyar orvosközösség első sorban mint a fél évszázad előtti nagy gyermekbénulásos járványok legyőzőjét ismerheti. Ő állította elő nálunk, tömeges mértékben, méghozzá az ötvenes évek végének igen-igen mostoha itthoni viszonyai közepette, a Jonas Salk, majd az Albert Sabin nevéhez fűződő polio-ellenes oltóanyagokat. S így kerülhetett sor a családok e rettegett rémének egy csapásra való végleges eltűnésére – a világ összes országai között Magyarországon harmadikként. Sok millió magyar gyermek – ma már javakorabeli felnőtt – köszönhette biztonságát Koch Sándor erőfeszítéseinek.

Koch professzor későbbi munkássága a teoretikus sejtbiológia terén elért úttörő eredményeiben teljesedett ki. Figyelemreméltó matematikai modell-leírásaival, információelméleti feltevéseivel hosszú évekkel, sőt évtizedekkel megelőzte a sejt-membránműködés dinamikájának azon kísérleti felfedezéseit, melyekért később nem egyszer (legutóbb 2004-ben) Nobel-díjakat adtak.

Koch Sándort az MTA Biológiai Osztálya nevében Vida Gábor akadémikus, az Orvosi Osztály képviseletében pedig Sótonyi Péter akadémikus köszöntötte. A Magyar Biológiai Társaság elnökeként Juhász-Nagy Sándor professzor a társaság rangos kitüntetését, a Herman Ottó emlékérmet nyújtotta át neki. Egyben arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy bármilyen eltérő volt is az „utolsó magyar polihisztor” Herman Ottó és az ünnepelt tevékenységi köre, mennyi hasonló vonás van köztük sokoldalú érdeklődésük, eredetiségük, ragyogó íráskészségük és karakán jellemük tekintetében. Az egymás utáni kutatónemzedékeket hatékonyan befolyásoló mestert a régebbi tanítványok nevében Nienhaus Rózsa, Münsterben élő neves biomatematikus méltatta. Nagy figyelmet keltett és kiugró tetszést aratott a legfiatalabb tanítványi kör képviselőjének: Szilágyi Andrásnak, a biológiai fizika ifjú tudós-jelöltjének előadása az Eötvös Loránd Tudományegyetemről – bizonyítva a szenvedélyes nevelő Koch Sándornak a diszciplína határokon átívelő hatását, szellemiségének vonzerejét.

Ezt követően Pintér Miklós orvosprofesszor és Szathmáry Eörs professzor populációgenetikus (a Collegium Budapest – Institute of Advanced Studies „fellow”-ja) tartott nagyhatású tudományos előadást a hazai virológia fejlődéséről (P.M.), illetve a biológiai kombinatorika korszerű feladatairól (Sz.E.) – mindezt Koch Sándor működésének fényében.

Az ünnepi ülés zárópontját a Koch professzor legjobb magyar nyelvű tudományos (s nem csak szaktudományi!) esszéiből és a róla szóló írásokból összeállított kötet bemutatása jelentette. A 300 oldalas mű: a „Pillanat-Ember-Végtelenség” szerkesztői (Juhász-Nagy S., Nienhaus R., Szilágyi A.) arra törekedtek, hogy egy nagy tudós életművét és világképét sok oldalról mutatva be szellemi izgalmakat, el nem évülő ismereteket és megszívlelendő tanulságokat egyaránt nyújtó kötetet állítsanak össze. A március 18-i Sándor-napra megjelentetett könyv létrejötte a Magyar Tudományos Akadémia nagyvonalú támogatását, szép és gondos kiállítása a Stiencia Kiadó szakértelmét tanúsítja.

jns