Az elmúlt 25 év történéseinek felidézése mellett a jelen szakmai kérdéseivel és a fejlődés jövőbeli perspektíváival foglalkozott a Magyar Pszichiátriai Társaság XII. Jubileum Vándorgyűlése január 26-29. között a MOM Parkban. Megbeszélnivaló akadt bőven a CME szakorvos-képzésbe beleszámító programon.
A szakma jellemzőit így foglalta össze a sajtótájékoztatón dr. Túry Ferenc MPT elnök:
– A pszichiátriai hazai fejlődését ma sajátos kettősség jellemzi. A legjobb hazai szakemberek felkészültségét világszínvonalúnak tarthatjuk, a legfontosabb ismeretek naprakészen elérhetővé váltak, a szakmai kommunikációnak nincs akadálya nemzetközileg sem. Elérhetők a legmodernebb gyógyszerek, s meghonosodtak az új pszichoterápiás eljárások is. Oktatásunk megfelel az európai elvárásoknak. Mindez jól épül a pszichiátria igen értékes hazai hagyományaira (gondoljunk például a 20 század első felében működő „Budapest Iskola” néven emlegetett pszichoanalitikus csoportra).
Ugyanakkor a betegellátásban drámai nehézségekkel küzd a szakma. Súlyos szakemberhiány van, több kórházi osztály működik egyetlen orvossal. Sok jó szakember elvándorolt, megfigyelhető egy kelet-nyugati szakemberáramlás is – a hazánkba érkezők felkészültsége azonban igen vegyes, és számuk nem pótolja a pályát, illetve az országot elhagyókat. A szakma presztízse rossz, ami az egészségügy általános megítélésének is betudható. Alig jönnek hozzánk gyakorlatra fiatalok. Miközben a felmérések egyre inkább a pszichiátriai zavarok népegészségügyi jellegére hívják fel a figyelmet. Komoly probléma a jéghegy-jelenség: gyakorta rejtve maradnak vagy nem kerülnek a pszichiáterek látókörébe a szorongásos-, a hangulat- vagy a pszichoszomatikus zavarok. Emiatt nagyon fontos a szoros kapcsolat a társszakmákkal és az alapellátással.
Tó.A.
|