Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2005/3. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VI. évfolyam 3. szám · 2005. március 11.

Antidepresszívum-vita

blank

Ezen a néven emlegetik a Szendi Gábor (a Magatartástudományi Intézet tudományos munkatársa) Mozgó Világban megjelent írása nyomán kibontakozott sajtó-szópárbajt. A tudományos és kevésbé tudományos forrásokra utaló cikkek, egyéni vélemények zöme azt sugallta, hogy a depresszió bizonyos szakmai és üzleti érdekcsoportok által mesterségesen felfújt probléma. A pszichiáterek (a gyártók, forgalmazók nyomására) sokszor indokolatlanul előnyben részesítik a gyógyszeres kezelést, így teremtve a készítményeknek folyamatos piacot.

A vita indulatokat kavart a Magatartástudományi Intézetben is. Mondhatni két táborra szakadtak a pszichológusok és a pszichiáterek. A jelenséget látva az intézet igazgatója, dr. Kopp Mária nyilatkozatot juttatott el a sajtónak, amelyben egyebek mellett leszögezte, hogy támogatja a világszerte, rangos szakmai lapokban is felvetett problémák megvitatását, de: „Szakmai kérdésekről folyó vitákban a személyeskedő, túlzóan általánosító, szélsőséges megnyilvánulások megengedhetetlenek, mert az érdemi vita hátrányára vannak, fontos bioetikai és tudománypolitikai kérdéseket bulvárízű botránykeltéssé fokoznak le.” A Magatartástudományi Intézet – amelynek az elmúlt 11 éven egyik legfontosabb területe a depressziókutatás – „álláspontja az, hogy a depresszió ma világszerte az egyik legfontosabb népegészségügyi probléma, gyakorisága rendkívül magas, és negatív következményei miatt számos áldozatot szed (az öngyilkosság, a szív-érrendszeri, illetve egyéb szomatikus betegségek miatti korai halálozás rizikófaktoraként). Vizsgálataink szerint a mai magyar felnőtt népesség legalább 7 %-a szenved súlyos depressziós megbetegedésben, további 6 % is kezelésre szorul depressziós tünetei miatt. Az előbbi csoportban a pszichoterápiával kísért gyógyszeres kezelés a leghatékonyabb, a második csoportban első választásként a bizonyítottan hatékony pszichoterápiás módszerek alkalmazása indokolt. Ugyanakkor igen fontos volna a depressziós állapot kialakulásának hatékony megelőzése, különösen a veszélyeztetett rétegekben.”

Hamis általánosítás

A továbbiakban a professzor asszony megjegyezte: „A depresszió ma világszerte aluldiagnosztizált és alulkezelt betegség, saját vizsgálataink szerint például a magyar depressziósok kétharmada semmilyen kezelésben nem részesül. Az a hamisan általánosító kép tehát, amely a depressziót elsősorban valamilyen társadalmi vagy üzleti érdekcsoport által kitalált vagy általuk mesterségesen felduzzasztott problémának tünteti fel, súlyát pedig bagatellizálja, alkalmas lehet a depressziós betegek és a környezetükben élők elbizonytalanítására, a betegek stigmatizálására, rontva ezáltal a segítségre szoruló emberek kezelésének lehetőségeit.” Ezek után dr. Kopp Mária kitért arra, hogy az intézet a holisztikus emberkép alapján végzi gyógyító, oktató és kutatómunkáját. Így működteti – pszichológusok és pszichiáterek együttmunkálkodásával – magatartásorvoslási szakambulanciáját is. „Intézetünk integratív szemléletének megfelelően a pszichoterápiás módszerek mellett a szakmailag indokolt esetekben alkalmazza a korszerű gyógyszeres kezelési módszereket is. A súlyos depresszió kezelésében a pszichoterápia és az antidepresszívum kezelés kombinációja a leghatékonyabb, ezért a betegek érdekei ellen irányuló, etikátlan magatartás olyan kép kialakítása, mely szerint a pszichoterápia minden esetben, önmagában is elegendő lehet a depresszió kezelésére.” A sajtónyilatkozatban végül az olvasható, hogy az intézet „maximálisan megbecsüli és tiszteli a magyar pszichiáter társadalom munkáját.”

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2005/3. szám | Előző cikk | Következő cikk