Napjaink egyik legkomolyabb problémájáról tanácskoztak kutatók, klinikusok és egészségpolitikusok tavaly ősz elején a NET-ben. „A magatartásorvoslás szerepe a közép-kelet-európai halálozási és egészségi krízis kutatásában és megelőzésében” című konferenciára rangos hazai és nemzetközi szakembereket hívott meg a Magatartástudományi Intézet és a Selye János Magatartástudományi Társaság.

„Elsődleges célunk az egészségmegőrzés, amelyet mikro szinten a megbirkózási készségek erősítésével, középszinten részben követéses epidemiológiai módszerekkel (Hungarostudy-felmérések), részben az önkéntes egészségpénztárakra alapozódó egészség-megőrzési módszerek intézményesülésével, társadalmi szinten pedig főleg a tömegkommunikáció segítségével érhetünk el.” – jegyezte meg a sajtótájékoztatón prof. dr. Kopp Mária, a Magatartástudományi Intézet igazgatója, a Selye János Magatartástudományi Társaság elnöke.

Stresszkezelő tréningek

A konferencia fő kérdése a megelőzésben alapvető szerepet játszó, interdiszciplináris megközelítésű magatartásorvoslás gyakorlati alkalmazása és az ehhez szükséges szakemberek felkészítése volt. Ez utóbbi tematikájának összehangolásához a Nemzetközi Magatartástudományi Társaság Oktatási- és Szakképzési Bizottsága – mint arról dr. Stauder Andrienne társelnök tájékoztatott – egész napos szemináriumot tartott. Ezen kívül az érdeklődők továbbképzéseken ismerkedhettek meg a Virginia és Redford Williams által kidolgozott videó alapú The LifeSkills programmal, amely leginkább adaptálható a mi viszonyainkra. Redford Williams professzor (Duke University Medical Center, Durham, USA) a sajtótájékoztatón leszögezte: fontos lenne minél szélesebb tömegeket bevonni – akár a rádió, a televízió vagy az internet útján – a stresszkezelő tréningekbe.

Az előrejelzések szerint 2020-ra a kardiovaszkuláris megbetegedések mellett a depresszió lesz a munkaképesség-csökkenés legfőbb okozója világszerte. Ez a betegség ma is szoros kapcsolatban áll a halálozás alakulásával, s a legsúlyosabban hat az életminőségre mindkét nemnél és minden korosztálynál. Ezért mind lényegesebb a nemzetek összefogása. A konferencián munkamegbeszélést tartottak a megelőzéssel, felvilágosítással és felmérésekkel foglalkozó, csaknem 20 országot tavaly óta tömörítő „Európai szövetség a depresszió ellen” (EAAD) EU-5 keretprogram résztvevői, erről dr. Kovács Mónika magyar koordinátor számolt be.

Segítségadási módszerek

Az aggasztó hazai morbiditási és mortalitási mutatók cselekvésre késztetnek. Ugyanakkor a mindennapi gyógyító gyakorlatban még nem terjedt el teljesen a mentális problémákra is figyelő szemlélet, a pszichés zavarokkal foglalkozó ellátó-hálózat komoly gondokkal küzd, és kevés a kifejezetten lelki segítségnyújtásra specializálódó intézmény. Legkiterjedtebben ezzel a Magatartástudományi Intézet foglalkozik, amely több programot is indított már iskolásoknak, roma fiataloknak, munkanélkülieknek. Az intézet klinikai igazgatóhelyettese, dr. Túry Ferenc szerint olyan ellátó formákat kellene kidolgozni, ahova főleg járóbetegként fordulhatnának a különféle mentális betegségekkel küszködők.

Ilyen lehetőséget nyújthatnának az egészségbiztosítást kiegészítő egészségpénztárak. Ezzel kapcsolatos az átalakuló társadalmakat segítő 4 ENSZ fejlesztési program (UNDF), amely a rendezvényen tartotta záróülését. Dr. Skrabski Árpád projekt koordinátor elmondta: a leghatékonyabban működő francia példa alapján vizsgálták annak módját, hogyan segíthetné ez az önkéntes, munkahelyeken is megvalósítható szervezeti forma a prevenciót.

rea-