Egész napos konferenciát tartottak október 7-én a Nagyvárad téri Elméleti Tömb zöld előadótermében, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének közreműködésével és a Bristol Myers-Squibb Alapítvány támogatásával. A fórum résztvevői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy bemutassák, milyen a nők helyzete a mai társadalomban és egészségügyi rendszerünkben.

Az előadók között volt dr. Papp Zoltán professzor, rektorhelyettes, az I. számú Nőgyógyászati Klinika igazgató főorvosa; dr. Kopp Mária professzor, a Magatartástudományi Intézet igazgatója; dr. Szádóczky Erika az Egészségtudományi Kar Pszichiátriai Tanszékének docense, dr. C. Molnár Emma az I. számú Nőgyógyászati Klinikáról; valamint az Magatartástudományi Intézet munkatársai, dr. Fojtik Ildikó, dr. Csoboth Csilla, dr. Purebl György kutatók is beszámoltak a munkájukról. A rendezvényen részt vett a Szociális és Családügyi Minisztérium képviseletében dr. Szemkeő Judit politikai államtitkár; Zöldyné Szita Erzsébet, a Nőképviseleti Titkárságról; valamint a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, Csordás Ágnes.

A „Jobb egészséget a nőknek – egészségfejlesztés és prevenció” egészségvédelmi program múltja 1998-ra nyúlik vissza. Több alprogramból áll – tudtuk meg dr. Purebl Györgytől, a Magatartástudományi Intézet munkatársától. Az alprogramok közül az iskolai programok – többek között az „Egészséges iskolákért” elnevezésű – nagyon sikeresnek bizonyultak és jövőre is folytatódnak. A további működtetéshez új anyagi forrásokat keresnek a szakemberek. Az iskolákban egészségvédő team-ek működnek. Az intézet munkatársai módszertani útmutatót készítettek és folyamatos tréningeken mutatják be, hogy ne csak a pedagógusok, hanem a diákok is megtanulják, miként kell iskolai egészségmegőrző programokat szervezni. A kortárs segítő programokba azért lényeges bevonni a diákságot, mert a kamaszok sokat adnak egymás véleményére. A felmérésekből kiderült, hogy éppen a problémákkal küszködők körében működik nagyon jól a „kortárs segítő projekt", hiszen az érintettek gyakorlati segítséget kapnak életmódjuk megváltoztatásához.

A szakemberek nemcsak az alsó fokú iskolákat vették górcső alá, hanem két felsőoktatási intézményt is, a zsámbéki tanárképző főiskolát és a POTE szombathelyi kihelyezett egészségügyi főiskolai tagozatát. A programot abból a meggondolásból futtatták le, hogy elmélyítsék azt a tudatot, miszerint az egészség érték és annak megőrzéséért mindent meg kell tennünk. Amikor viszont a hallgatók munkába állnak az egészségügyben, a programból kapott ismereteket a gyakorlatban is felhasználhatják betegeik között.

A kutatók abból indultak ki, hogy a kampány jellegű, néhány hetes előadás-sorozatra kevésbé emlékeznek az emberek, a folyamatosan működő fórumokat pedig egyre többen látogatják. A motiváció ebben az esetben rendkívül fontos, ezért a szakemberek a nagy tapasztalatú civil szervezetet, a Nagycsaládosok Országos Egyesületét is bevonták a tudományos munkába, hiszen például a családanyákon keresztül óriási szerepet kaphat a megelőzésen túl az egészség megőrzése is.

A tervek szerint a közeljövőben az Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete a Magyar Védőnők Egyesületével közösen egy olyan egészségmegőrző programot indítana el, amely a nőkön keresztül a családokat is megszólítaná. Régiók szerinti nyitott tanácsadó műhelyek felállítását tervezik az illetékesek. Nemrég egy internetes oldalt is létrehoztak a „Jobb egészséget a nőknek” projekt keretében (Internetcím: www.noknek-nokert.net), ahol interaktív módon kaphatnak tanácsot a rászorulók, és az érdeklődők az egészséges életmódról olvashatnak. A Magatartástudományi Intézet ambulanciáján pedig külön női egészségrendelést alakítanak majd ki.

Ilonka Mária