Míg az EU országaiban a jólét növekedésével egyenes arányban javul a társadalom szociális-gazdasági helyzete, növekszik az emberek várható élettartama, addig hazánkban ez a folyamat még bizonyos értelemben fordított. Az érintettek kevésbé ismerik fel, hogy a betegségek nagyobb részét mentális állapotuk javításával meg lehet előzni. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatai szerint a lakosság egészségi állapotát 43 százalékban az életmód, 27 százalékban a genetikus tényezők határozzák meg, míg 19 százalékban természeti és társadalmi-környezeti hatások befolyásolják, és csak 11 százalékban függ az egészség az ellátórendszer fejlettségétől, állapotától.

A Lelki egészség világnapot hazánkban immár hatodszor rendezték meg. A BM Duna Palotában október 10-én, mintegy 700-an hallgatták meg a neves hazai szakemberek igen érdekes előadásait a témáról. A Magyar Pszichiátriai Társaság és a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Lelki Egészségfejlesztési Osztálya egésznapos, közös rendezvénye arra kereste a választ, hogy a munka milyen szerepet tölt be a pszichológiai emberképben. Vajon depressziósabbak-e az orvosnők az átlagpopulációhoz képest, milyen lelki felelősséget visel az orvos a hivatása gyakorlásakor és az egésznapos lelki leterheltség mellett jut-e idő a családjára, marad-e az orvosnak szabadideje?

Dr. Bitter István (ÁOK Pszichiátriai Klinika), a világnap elnöke és dr. Németh Attila (Nyírő Gyula Kórház) a fórumot követő sajtótájékoztatón beszélt az egyes „emberes” szakmákban foglalkoztatottak „burn-out” (kiégés) szindrómájáról. Ezt a kifejezést általában olyan túlterhelt, rosszul fizetett szakemberek esetében használják, akik energiája és céltudatos magatartása „megroppant", illúzióikat elvesztették – részint a munkahelyi körülményeik következtében. A legveszélyeztetettebb munkahelyek: a krízisosztályok, addiktológia- és az onkológiai osztályok.

Az is bizonyított, hogy a betegek problémái hatnak az orvosok lelki állapotára. A kiégésnek fizikai jelei is vannak: fáradtság, fejfájás, álmatlanság, ingerlékenység, depresszió, amelyet a túlmunka miatti alváshiány is kísér. Fontosak lehetnek az egyéni stratégiák a kiégés leküzdésére. Ezt a jelenséget speciálisan kidolgozott „burn-out” tréningekkel és mentálhigiénés foglalkozásokkal lehet kivédeni.

Dr. Olaszy Anna Mária, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója, a világnap társelnöke a tájékoztatón leszögezte: az országban jól működő, ingyenesen hívható, telefonos lelki tanácsadó szolgálat működik, amely egyaránt szolgálja a megelőzést és az egészségmegőrzést. Hogy a folyamatot tovább bővítsék, jövőre kötelező lesz az általános iskolákban az „egészségfejlesztés” tantárgy, amelyet a pedagógusok tanítanak majd, akiknek felkészítése már elkezdődött.

I. M.