Az ágazati szakszervezetek részvételével október 4-én érdekegyeztető tanácskozást tartottak az Egészségügyi Minisztériumban, amelynek tétje 5,1 milliárd forint, vagyis a Semmelweis-napi 15 milliárd forintos bérjuttatás maradék harmadának felosztása volt. A részletek kommentálására dr. Berki Zoltánt, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének (OSZSZ) alelnökét, a SOTE Szakszervezet titkárát kértük meg.

– A szakszervezetek alapvetően azért távoztak az egyeztetésről csalódottan, mert nem történt meg, amiben reménykedtek: a hosszú idő óta nem működő Egészségügyi Érdekegyeztető Tanács munkájának újbóli elindulása. Az egészségügyi miniszter viszont csak az általa megfogalmazott napirendi pontokról, azaz a Semmelweis-napi egyszer illetménykiegészítés maradványának szétosztásáról volt hajlandó tárgyalni. Ugyanakkor a költségvetési törvény előírt megtárgyalása elől kitért. Pedig a kormány elképzelései szerint kétéves költségvetést kívánnak a Parlamenttel elfogadtatni. Tehát rendkívül fontos volna megismernünk és megvitatnunk az egészségügy helyzetének várható változásait.

Ez az egyszeri jövedelem-kiegészítés, amelyet a dolgozók ironikusan „Gógl-segélynek” neveztek el, nagy vihart kavart a Semmelweis Egyetem közalkalmazottainak körében is. Ugyanis 100 ezer forintnak hirdették meg, de a valóságban csak nettó 20-25 ezer forint körül volt fejenként az átutalt összeg. A hozzánk eljutott panaszokból kitűnt, hogy az emberek bizalma megrendült a tárca vezetőinek ígéreteiben, Úgy érzik, ismét átejtették őket. Ráadásul számos egészségügyi dolgozó kimaradt ebből a juttatásból: részint az egészségügyi felsőoktatási elméleti intézetekben dolgozó közalkalmazottak, pedig őket is egészségügyieknek tekintjük és ők is magukat. Nem kaptak az egyetemeken működő, úgynevezett ráépített országos intézetek dolgozói sem az egyszeri jövedelem-kiegészítésből. Sőt, azok sem kaphattak pénzt, akik megkezdték a nyugdíj előtti felmentési idejüket, vagy tartós betegállomány, esetleg GYED miatt kikerültek a statisztikai létszámból.

AZ OSZSZ nevében kértem, hogy a felsorolt három dolgozói körbe tartozók számára is biztosítsák a jövedelem-kiegészítést a megmaradt pénzből. A fórumon jelenlévő többi szakszervezet is sorolta még a saját érdekeltségi körébe tartozó, juttatásból kimaradt dolgozói csoportokat.

– Vajon mi történik a további megmaradt pénzzel?

– Ennek összege 5,1 milliárd forint. Első körben a kimaradt dolgozói csoportok kapják meg az egyszeri juttatást, majd második körben a további megmaradt pénzt az egészségügyi dolgozók vagy azok meghatározott csoportjai között osztják szét.

– Milyen esélyt lát arra, hogy az előzőekben felsorolt dolgozók megkapják első körben a juttatást?

– Az egészségügyi miniszter véleménye szerint az elméleti intézetekben dolgozók feladatai nem vezethetők le az egészségügyi ellátás alkotmányos kötelezettségéből, így nem kaphatnak pénzt. Leginkább az országos intézetek dolgozói bízhatnak abban, hogy megkapják az összeget.

– Mikor kaphatják kézhez a dolgozók a pénzt?

– Két héten belül hívja össze a minisztérium a következő egyeztetést, miután kiderül, hogy a második körre mennyi pénz marad. Ekkor dől el, hogy kik kapnak pénzt a továbbiakban. A kifizetést a kormányzat november végére ígéri. Azonban reálisan a december eleji fizetéssel várható a pénzek átutalása. Természetesen óva intek mindenkit, hogy ismét nagy összegekben reménykedjen. A kézhez kapott összeg szerény kiegészítése lesz a karácsonyi költségeknek, amelyet már a nyaraláshoz kellett volna megkapniuk az érintetteknek, de a minisztérium kapkodása és tévedései, az előzetes egyeztetés elmaradása miatt lett ez ilyen komplikált.

– Mi a véleménye, milyen szerepe volt a szakszervezeteknek ennek a juttatásnak a létrejöttében?

– Azt gondolom, a civil szféra nyár eleji összefogásának és a június 30-i Semmelweis-napon az ország 50 városában egy időben megtartott demonstrációk hatására kényszerült a kormány ennek a pénznek a kifizetésére. Ezt a megállapítást az is bizonyítja, hogy a juttatás nem szerepelt a költségvetésben, mivel két nappal a demonstrációk előtt jelentették be, amikor még a jogszabály nem is volt készen. Ezt a már említett kapkodás és az egyeztetés elmaradása is alátámasztja. Szomorú üzenete ennek a történetnek, hogy csak akkor kapnak az egészségügyiek pénzt, ha kikövetelik maguknak.

– Reménykednek-e valamilyen ugrásszerű változásban?

– Nagyon sok aggályunk fogalmazódik meg a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, hiszen a 40 ezer forintos minimálbér bevezetése rendkívül sok probléma és feszültség lehetőségét hordozza magában. Még nem látjuk pontosan, mi várható, hiszen nem kaptuk meg az erre vonatkozó költségvetési tervszámokat.

I. M.