Prof. dr. Rácz István

A doktorképzésnek Magyarországon jelentős hagyományai vannak, a gyógyszerészdoktor-képzés eredményei már a kilencvenes évek előtt is kimagaslóak voltak szakmai szempontból. A Gyógyszerésztudományi Kar doktorképzésének tapasztalatairól prof. dr. Rácz István (képünkön), „A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai” című PhD-program vezetője és dr. Antal István egyetemi docens, a programtanács titkára beszélt.

A tudomány is felismerte

A XIX. században a pesti egyetem orvosi kara ismerte fel a gyógyszerészképzés fejlesztésének jelentőségét és szükségességét, és már 1813. július 6-án kérte a kémiai doktori fokozat adományozási jogát gyógyszerészek számára. Ez azonban némileg váratott magára, mert csak 1851-ben következett be. Az első gyógyszerészdoktori diplomát „Doctor Pharmaciae” megnevezéssel Scholtz Gusztáv gyógyszerész kapta 1861. december 21-én, akit nem sokkal ezután követett Felletár Emil gyógyszerész. Ő a későbbiekben a törvényszéki orvostan hazai megalapítója és neves művelője lett. Az önálló Orvostudományi Egyetem kialakításáig a gyógyszerésztudományi doktori diplomákat az Orvostudományi Kar adta ki, közel száz év alatt összesen 380-at. Az önálló Gyógyszerésztudományi Kar 1955-ben történt megalakulásától kezdve az 1993/94-es tanév zárásáig 542 gyógyszerészdoktori diplomát (Doctor Pharmaciae) és 1984-től kezdve összesen 149 egyetemi doktori diplomát (Doctor Universitatis) adott ki. A karon készített és megvédett doktori értekezések és kiadott doktori diplomák száma 1955–től 1994 első félévének végéig 691 volt.

A tudományos képzés új feltételrendszere

A kilencvenes évek elejétől hazánkban új tudományos képzési rendszert vezettek be. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának oktatói 1992-ben kidolgozták a gyógyszerészképzés nemzetközi normáinak megfelelő PhD-program tematikáját, s a program akkreditációjával egyidőben, vagyis 1993-ban megindult a doktorképzés a gyógyszerészeti tudományokban is.

„A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai” elnevezésű programnak például az volt a célkitűzése, hogy a SOTE és az ELTE gyógyszerészképzésben részt vevő intézeteinek tudományos és oktatási tapasztalatait felhasználva, valamint a „Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap” (FEFA) projektjeinek (összesen mintegy 1,5 millió USA dollár értékű támogatásainak) segítségével továbbfejlesztett műszerezettségre alapozva, a gyógyszerkutatás- előállítás és alkalmazás területén megfelelő ismeretekkel és nemzetközileg is elismert tudományos fokozattal rendelkező szakemberek képzése váljon lehetővé.

Prof. dr. Rácz István, a Gyógyszerésztudományi Kar fentebb már említett PhD-programjának vezetője elmondta: az intézetek, illetve tanszékek közötti együttműködés eredményeként meghirdetendő kutatási témák széles körben nyújtanak választási lehetőséget a különböző előképzettségű szakemberek (gyógyszerészek, orvosok, kémikusok, biológusok, fizikusok, stb.) számára.

A természettudományi alapkutatási témák között megtalálhatók a szervetlen, a szerves, a fizikai, az analitikai, a kolloid, a bioszervetlen, a bioszerves, a biokoordinációs kémia, a biológia, a biofizika, a biotechnológia, a botanika, a mikrobiológia és a virológia fontos kérdései.

A speciális gyógyszerkutatási, gyógyszerészeti témák között a gyógyszertervezés és szintézis, a szerkezet és hatás-összefüggés, a gyógyszerhatás-mechanizmus, a receptor kötődés, a hatóanyag izolálás és szerkezetkutatás, a hatóanyag-metabolizmus, a biokémiai toxikológiai, a hatás és fizikokémiai sajátságok, a farmakognózia, a hatóanyag bioszintézis, a farmakokinetika, a farmakodinámia, a gyógyszeres interakciók, a gyógyszeres transzportmechanizmusok, a biofarmácia, a fizikai gyógyszerészet, a klinikai gyógyszerészet, a gyógyszeres higiéne és a társadalom-gyógyszerészet kérdései találhatók.

– Mennyit ér a tanegység?

– A Doktori Iskola nappali tagozatára felvételt nyerhet az, aki ösztöndíjat kap vagy önköltséges, valamint az, akinek nincs főállású munkaviszonya. A levelező doktoranduszok nem kapnak ösztöndíjat, mivel munka mellett vesznek részt a PhD-képzésben. Létezik még az egyéni felkészülésű képzési forma, amikor a doktori képzés követelményeit kreditpontok szerzése nélkül kell teljesíteni. A nappali és levelező doktorandusznak tanulmányi kötelezettségei vannak, amelynek mértéke a tanegység, más néven a kreditpont. Ez annyit jelent, hogy egy félév 14 hétig tart és ezen idő alatt hetente egy elméleti vagy gyakorlati előadást tartanak. A teljesítményt számon kérik és értékelik is. A fokozatszerzés általános követelményeihez hozzátartozik egy C típusú középfokú és egy alapfokú nyelvvizsga. A hallgatónak publikálnia kell az eredményeit három, nemzetközi, impakt faktoros folyóiratban cikk formájában és az elkészített értekezést azután nyilvánosan meg kell védeni.

Érdekesség, hogy a magyar gyógyszerész PhD-képzésben külföldi hallgatók is részt vesznek, például Németországból, Líbiából. Az angliai és a német egyetemekkel való kölcsönös nemzetközi együttműködés eredményeként magyar doktoranduszok is tanulnak és eredményes kutatómunkát végeznek külföldön.

I. M.