Dr. Godó Ferenc

Az egyetemi felvétel még önmagában nem elég például egy vidéki hallgató számára. Sokuk tanulmányai megkezdésének vagy folytatásának egyik feltétele, hogy kollégiumi elhelyezést kapjanak, ahol az albérleti áraknál lényegesen olcsóbban lakhatnak. Ezért aztán a felvételeket elsősorban szociális alapon bírálják el. Azoknál a hallgatóknál, ahol az egy főre jutó jövedelem a családban alacsony, biztos, hogy bekerülnek. Ha ezek után marad még hely, akkor a magasabb jövedelmű szülők gyermekeit is felveszik, igaz magasabb térítési díj ellenében. Ma már senkinek sem közömbös, milyen közösségben lakhat. Kifejezetten jót tesz a hallgató szellemi fejlődésének például, ha kéznél van a könyvtár, a számítógép, a videó, így hamarabb hozzájuthat a számára fontos információkhoz.

A kb. 1000 orvos, fogorvos és gyógyszerész hallgatónak az egyetem öt kollégiumban biztosítja az elhelyezést és az alapvető szociális szolgáltatásokat. A kollégiumok e szociális feladataikon túlmenően egyre jelentősebb szerepet vállalnak a hallgatók szakmai-tanulmányi munkájának segítésében, hozzájárulnak önképzésükhöz, művelődésükhöz, valamint szabadidejük tartalmas eltöltéséhez. Tevékeny és öntevékeny csoportok szervezik, ellenőrzik és irányítják az egyetemi oktatáson kívül a kollégiumban zajló szakmai, tanulmányi tevékenységet, szabadidős és sport programokat és kulturális rendezvényeket. Azt lehet mondani, a kollégiumok az egyetemen zajló ifjúsági kezdeményezések, programok legfontosabb színterei.

Külön kiemelendő a szakkollégium, mely valószínűleg tartósan két vonatkozásban nyújt többet: olyan tematikát kínál, olyan intenzív munkát végez és számonkérési formát alkalmaz, amelyre az egyetem ma még nem ad lehetőséget. Mindig vannak és lesznek, akik az átlag fölött tudnak és akarnak teljesíteni, a szakkollégium az ő igényeik kielégítését is vállalja.

A Tömő utcai Balassa János Kollégiumban található az ÁOK, FOK, GYOK-hoz tartozó öt kollégium főigazgatósága. Általános és aktuális feladataikról beszélgettem dr. Godó Ferenc főigazgatóval.

– Hogyan gazdálkodnak?

– Az Egyetemi Tanács 44/1996-97. (XII.5) számú határozatával elfogadta a Kollégiumok Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely megerősítette, hogy a kollégiumok továbbra is rendelkeznek a kollégiumi térítési díjak, valamint a szabad férőhelyek hasznosításából származó bevételek teljes összegével. Ezek a bevételek képezik a kollégiumok napi működésének alapját. Mivel a bevételek viszonylag jó pontossággal tervezhetők, lehetőség van tervszerű, tudatos gazdálkodásra.

A térítési díjak (annak ellenére, hogy a díjak emelése az elmúlt években az inflációt meghaladó mértékű volt és mára a kollégiumi térítési díj összege eléri az egy kollégiumi férőhelyre jutó önköltségi ár 35%-át, hűen tükrözik azt a szociális érzékenységet, melyet az egyetem az arra rászoruló hallgatók irányában tanúsít.

Az elmúlt években sikerült a kollégiumokban egy tervszerű, szolgáltatásában és áraiban a piaci viszonyokhoz igazodó vendégelhelyezési rendet kialakítani. A vendégférőhelyek számát a meghatározott kereteken belül úgy állapítottuk meg, hogy az a helyi feladatok ellátása és a hallgatók elhelyezési minőségének javítása érdekében megfelelő bevételt biztosítson, ugyanakkor ne zavarja a kollégiumok alapfeladatainak ellátását.

A kollégiumok napi működésére, feladatainak ellátására az egyetem által biztosított decentralizált keretek összege az elmúlt években lényegében nem változott. Mindamellett ezen összegekkel a kollégiumok költségvetésének kialakításánál számolnunk kell, hiszen a kisebb létszámú intézményeknek értelemszerűen a kisebb bevételi lehetőségeik miatt igen nagy szükségük van erre a költségvetési támogatásra.

– Mondana néhány adatot az idei kollégiumi jelentkezésekről?

– Ebben a tanévben 193 elsőéves hallgató kért elhelyezést, közülük hét állami ösztöndíjas, négy pedig határon túli magyar anyanyelvű diák. Az ő elhelyezésüket külön jogszabályok rögzítik. Szervezeti és Működési Szabályzatunk értelmében az elsőéves hallgatók felvételéről a kollégiumok igazgatói és diákönkormányzatának vezetői közösen döntenek. E döntés nyomán szeptember elsejével 149 hallgató költözhetett be a négy kollégiumba. (Azért négybe, mert a Korányi Frigyes Szakkollégium felvételi táborát szeptember 15-e és 17-e között tartotta. Előreláthatólag további 10–15 elsőéves hallgató felvételére lesz mód.) Javít az elhelyezés arányán, hogy az előző évek tapasztalatának megfelelően idén is lesz olyan felsőéves, aki nem veszi majd igénybe a kollégiumi szolgáltatást és így szeptember második felétől további első körben elutasított hallgató elhelyezése lehetséges.

Említettem, hogy az elbírálásnál elsősorban – de nem kizárólagosan – szociális szempontok játszanak szerepet. Gyakorlatilag a 35 ezer forint alatti nettó, egy főre jutó jövedelemmel rendelkező hallgatók felvételt nyertek, míg az elutasítottak átlagos egy főre jutó jövedelme meghaladta a 45 ezer forintot. Várhatóan a jelentkező elsőévesek 90–92%-a szeptember második felére kollégiumban lakhat. Összehasonlításképpen: ez az arány sem budapesti, sem országos átlagban nem éri el a 40%-ot.

– Milyen távlati célokat fogalmazna meg?

– A kollégiumi közösség, az írott és íratlan „kollégiumi törvények", az együttélés normáinak betartása komoly nevelő hatással van a hallgatókra. Az önkormányzati felépítés, a demokratikus „játékszabályok” gyakorlása, a vezetés, a konfrontáció, a siker és a kudarc, mind-mind hozzájárulnak az értelmiségi szerepkör gyakorlásához, elsajátításához. A kollégiumnak az értelmiség képzésében játszott szerepét és súlyát azok tudják igazán érzékelni, akik végigkövetik a 18 évesen ide beköltöző hallgatók gondolkodásának, értékrendjének alakulását, fejlődését és látják a végigjárt utat és azt az „eredményt", melyben az itt eltöltött évek köszönnek vissza.

Célunk tehát megteremteni a lehetőségét és feltételeit annak, hogy a XXI. század elején a Semmelweis Egyetemen kulturált, elfogadható színvonalú, de mindenképpen a fejlődést magában hordozó kollégiumi élet szerveződhessen és egy új típusú kollégiumi szemlélet honosodjon meg. Meg kell teremtenünk az értelmiségi szerepkörre való felkészülés alapjait, és biztosítani azt a hátteret, amely elősegíti, hogy az egyetemről – és így a kollégiumokból – jó szakmai felkészültségű, társadalmi érzékenységű, saját szakmai ágazatának problémáit átlátó, tenni akaró, és tetteiért felelősséget vállaló szakemberek kerüljenek ki.

I. M.