Semmelweis Egyetem |
Semmelweis Egyetem újság |
2000/3. szám |
Előző cikk |
Következő cikk |
|
Semmelweis Egyetem · I. évfolyam 3. szám · 2000. október 13. |
Minden kezdet nehéz… A betegjogi képviselőkről |
A betegjogi képviselők feladatáról, segítő munkájáról egy korábbi cikkben már írtunk lapunk hasábjain. Az 1997. évi egészségügyi törvényben meghatározott határidőhöz képest megkésve, de megkezdték munkájukat az ÁNTSZ által kijelölt betegjogi képviselők. Dr. Matkó Ida aneszteziológus, a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikájának docense 1994 óta klinikai tevékenysége mellett a Szószóló Alapítvány a Betegek Jogaiért elnöke. „Az alapítvány több mint fél évtizedes elméleti és gyakorlati munkája, munkatársainak a szakértelme és tapasztalatai elengedhetetlen elemét kellene hogy képezzék a betegjogi képviselői rendszer kialakításának – mondja –, támpontul kellene szolgáljanak a betegjogi képviselők képzésének a megszervezésében.” A módszertan kidolgozása A Szószóló Alapítvány munkatársai 1994-től – mint a betegjogokkal foglalkozó tudományos testület tagjai – részt vettek a Népjóléti Minisztérium által kezdeményezett és összefogott egészségügyi törvény megalkotásának a folyamatában. Az alapítvány 1997-ben egy kísérleti programot indított, aminek keretében betegjogi képviselők kezdték el munkájukat nyolc budapesti és vidéki kórházban. A program 1999-ben pszichiátriai betegjogi képviselettel bővült, amely ez év végén fejeződik be. Az alapítvány munkatársai különösen hasznos tapasztalatokat szereztek ezen a területen, ahol a pszichiátriai jogok érvényesítése különösen nehéz feladatnak mutatkozik – tartja az elnök asszony. – Miképpen hasznosítja az önök gazdag tapasztalatait az ÁNTSZ? – kérdezem. – Az ÁNTSZ részéről konkrét megkeresés mindeddig nem érkezett. Kollégámmal, dr. Jakab Tibor orvos etikussal, a Pécsi Magatartástudományi Intézetének adjunktusával együtt megválasztottak az ÁNTSZ által felállított koordinációs tanács tagjának, azonban pár hónap után el is távolítottak minket. A tanács feladata a betegjogi képviseleti rendszer kialakítása, a képviselők kinevezése, munkájának a koordinálása. Több éves szakmai tapasztalatainkra és elméleti munkásságunkra alapozva igyekeztünk segítséget nyújtani a rendszer kialakításában, a feladatra alkalmas személyek kiválasztásában. Felhívtuk a figyelmet olyan anomáliákra – például az ügyvédek összeférhetetlenségére –, amelyek lehetetlenné teszik a betegjogi képviselet etikus, jogszerű működését. Sajnos valószínűleg éppen ez a segítő szándék vezetett oda, hogy a tanácsból sürgősen távoznunk kellett. Jelenleg mindössze három, az alapítvány kísérleti programjában korábban is dolgozó betegjogi képviselővel kötött szerződést az ÁNTSZ. A többi ötvenhárom betegjogi képviselő ezt a felelősségteljes munkát többnyire másodállásban ellátó orvos, tanár, ápoló, szociális munkás most ismerkedik a feladattal. Sajnálatos, hogy e képviselők bármiféle képzés és hatékony szakmai segítségnyújtás nélkül kénytelenek dolgozni. A betegjogi képviselői tevékenység végzése ugyanis rendkívül széleskörű tapasztalatokat igényel, alapvető jártasságot az etika, a jog, a közigazgatás, a pszichológia és a mediáció területén. Ezért is szorgalmazza alapítványunk a betegjogi képviselők képzéséről szóló rendelet mielőbbi megalkotását – tájékoztat az elnök asszony. Hogyan tovább? A Szószóló Alapítvány továbbra is a betegjogok hatékony érvényesítéséért kíván dolgozni. Ezért ez év júniusától létrehozta Betegjogi Tanácsadó Központját, ami jogi tanácsot nyújt minden hozzá fordulónak. A központhoz nem csak betegek és hozzátartozóik fordulhatnak, hanem az őket felkereső orvosokat, egészségügyi dolgozókat, betegjogi képviselőket is segítik a munkatársak – mondta el a központ vezetője, dr. Kismődi Eszter jogász, aki korábban a Szószóló Alapítvány kísérleti programjában dolgozott betegjogi képviselőként, valamint külföldi tapasztalatokkal is rendelkezik ezen a területen. A megalakulás óta sokan keresték fel a központot – tájékoztat –, betegek, egészségügyi dolgozók egyaránt. A panaszok többsége az alapítvány korábbi tapasztalataihoz hasonlóan azt mutatja, hogy a problémák gyökerei nagyon sok esetben a kommunikáció hiányára nyúlnak vissza. A központ a betegjogi képviseleti rendszer jellegéhez hasonlóan segíteni szeretné, hogy a problémák az egészségügyi intézményen belül oldódjanak meg. Feladatának tekinti azt is, hogy más jog- és igényérvényesítési lehetőségekről is tájékoztasson, amennyiben más lehetőség a problémák kezelésére nem mutatkozik. Peres ügyekben azonban nem lát el a központ képviseletet. A tapasztalatok feldolgozása A Szószóló Alapítvány könyv formájában kívánja feldolgozni eddigi tapasztalatait. Megjelenését a jövő évre tervezik. A benne foglaltak adalékul szolgálhatnak az egészségügyben uralkodó problémák feltárásához és elemzéséhez – mondja dr. Matkó Ida – és hasznos információkat nyújthat mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók számára, valamint tájékoztatásul szolgálhatnak az egészségügyben jelentkező igények érvényesítésének a lehetőségeiről. „Az alapítvány célja ugyanis az, hogy a tapasztalatok feldolgozásával és értékelésével segítse egy hatékony betegjogi képviseleti rendszer kialakítását és működését, adalékul szolgáljon a képviselők képzésének a kialakításában. Remélhetőleg az alapítvány tapasztalatai nagymértékben segíteni fogják a betegjogi képviselőket mindennapi munkájuk végzése során is” – fejezi be dr. Matkó Ida. Dr. Ruzsicska Mária |
Lap teteje |
Semmelweis Egyetem |
Semmelweis Egyetem újság |
2000/3. szám |
Előző cikk |
Következő cikk |
|