Ha már a nyári nap nem éget,
csak bágyadtan melenget,
amikor nem lelsz új barátot,
sem lángoló szerelmet,

mikor a nyári enyhe hajnal
ködös-hűvösre fordul,
s nem mámor, csak csömör lesz
egy-két pohárnyi bortul,

a halkan záruló ajtókra
riadtan visszanézel,
egy régen ismert költeményből
pontatlanul idézel,