EZ AZ ÍRÁS CSAK WEBEN OLVASHATÓ!

Hogyan érintették a gyógyszerpiac szereplőit a gyógyszerpiac szabályozásában 2007-ben bekövetkezett jelentős változások? A gyógyszerkassza első ízben nem lépte túl a költségvetési törvényben előirányzott gyógyszer-támogatási keretet, kérdés, hogyan alakult ennek a teherviselése? Orvos-szakértők mutatják be a „Korbácsrendelet” körül kialakult ellentmondásokat és ezek hatását. Mit kellene javítani a gyógyszer-gazdaságossági törvényben az elmúlt egy év tapasztalatai alapján?

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 2007-es gyógyszerpiaci tapasztalatait ismertette. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szeretne visszatérni a tárgyalóasztalhoz; folytatni a korábbi partneri együttműködést és ismét párbeszédet kezdeményez az új egészségügyi miniszterrel. A Mercure Budapest Buda, Mátyás termében április 24-én 10 órakor tartott sajtóreggelin dr. Jákó Kinga, a Semmelweis Egyetem orvosigazgatója, dr. Németh Attila, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense, valamint Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke tartottak előadást.

2007-ben alapvető változás következett be a gyógyszerpiac szabályozásában. A gyógyszerkassza első ízben nem lépte túl a költségvetési törvényben előirányzott gyógyszer-támogatási keretet. Ennek az árát azonban az állam helyett a betegek és a gyártók fizették meg. A gyógyszerek támogatása terén az előző évhez képest mintegy 17%-os, a teljes gyógyszerforgalom tekintetében 8%-os csökkenés következett be. Ez a csökkenés a gyártókat terhelő újonnan bevezetett adókkal együttesen több gyógyszergyártó céget nehéz gazdasági helyzetbe hozott Magyarországon. A lakosság összkiadása pedig - bár kevesebb gyógyszert használtak, mint korábban - 14%-kal haladta meg az előző évit (OEP, IMS adatok).

Mindemellett teljességgel megszűnt a párbeszéd a tárca és a gyártók valamint a szakma képviselői között.

Ennek is köszönhető, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény által bevezetett intézkedések egy részénél az egyeztetések hiánya a szövegezés pontatlanságához, félreérthetőségéhez vezetett, a törvény több ponton alkotmányosan is vitatható. A negyedévenkénti támogatás felülvizsgálatok és árcsökkentések kiszámíthatatlanná tették a gyógyszerpiac mozgását, és nehéz helyzetbe hozták az orvosokat, akik biztonságosabb terápiát folytathatnának, ha nem háromhavonta kellene a betegek gyógyszerezését – az új árak függvényében - átállítani. Tovább fokozza a zavart, hogy ennek megfelelően az egyes számítógépes programokban a színezések is havonta változtak.

2008 elejére a gyártók már felélték tartalékaikat az utolsó negyedévben beadott árcsökkentések 67%-a már 5% alatti volt.

A terápiás fixesítés kiterjesztése miatt több hatóanyag teljesen kikerült a támogatott körből, így ezeket csak más hatóanyagot tartalmazó gyógyszerrel lehet helyettesíteni.

Megnövekedtek az orvosok adminisztrációs terhei, valamint gyógyszerfelírási kötöttségei, amit a 17/2007. számú Kormányrendeletben foglalt gyógyszerfelírási szankcióktól való félelem tovább fokoz. A 17/2007 Kormányrendelet beígért hivatalos tartalmi módosítása a mai napig nem történt meg, csak a szankcionálás időpontjának az életbelépése változott 2008. október 1-re. A jelenleg hatályban lévő rendelet orvos-szakmai, etikai, jogi, farmakológiai, egészség-gazdaságtani és költségvetési hibáit valamennyi érintett szakmai szervezet egyöntetűen jelezte, és ezek miatt visszavonását kérte. A rendelet módosítására tett egyetlen szakmai javaslatot sem vette figyelembe eddig a jogalkotó. A jelenleg hatályos szabályozás alapján a háziorvosok és a szakorvosok gyógyszerrendelési szokásait veti össze, a progresszivitást teljesen porba tiporva. A rendelet betartása esetén is mindenképpen lesz olyan szolgáltató, amelyiknek fizetnie kell, hiszen az átlagszámítás, mint módszer ezt eredményezi. Jelenleg nincs arra mód, hogy az orvosok, intézmények fellebbezzenek, bebizonyítva, hogy a drágább gyógyszer hatékonyabb, mert a beteg számára az egészségnyereséggel jár. A szakmai szempontok teljes figyelmen kívül hagyásának egy esete, hogy például a Toxoplazmózisos terhes anyák gyógykezelésére rendelt gyógyszer miatt kerül büntethető kategóriába az egyetemem dolgozó orvos. Ezek szerint szülessen inkább fejlődési rendellenességgel egy gyermek, csak jelenleg legyen felmutatható megtakarítás a gyógyszerkasszában? És később ez mekkora terhet jelent majd? Ezzel számol-e valaki?

Az orvos munkáját értékelni, minősíteni ezen rendelet alapján nem lehet, ezért a büntetés kiszabása is elfogadhatatlan.

A bevezetett intézkedések tehát FORRÁSKIVONÁST jelentenek az egészségügyből. Különösen problémás ez azonban a jelenlegi egészségügyi mutatók mellett.(Hazánkban amellett, hogy ma is az egyik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam az európai összevetésben, ez a mutató hazánkban emelkedett a legkevesebbet az elmúlt 40 évben.)

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szeretne visszatérni a tárgyalóasztalhoz; partneri együttműködést és ismét párbeszédet kezdeményez az új egészségügyi miniszterrel.

A gyógyszergyártók és orvos szakmai szervezetek közös érdeke, hogy szakmai alapokon szülessenek a döntések. Ellenkező esetben az ország egészségi állapota tovább romlik, ami a nemzeti termelékenységre (GDP)-re is negatív hatással lesz. Nem lehet szankciókkal és a közkiadások mérséklésével az intézmények és az orvosok döntő részét kiszámíthatatlan és előre nem kalkulálható módon büntetni. A minőségi és hatékony gyógyszerrendelést szabályozó rendeletre a gyógyszerkassza betarthatósága szempontjából semmi szükség, hiszen az 2007 során is teljesült az eddigi megszorításoknak köszönhetően.

Rövid távú, fiskális szemléletű egészségpolitika helyett kiszámítható és hosszú távon fenntartható, transzparens gyógyszerárazási és támogatási rendszerre van szükség, és újra kell indítani a népegészségügyi programokat. A valós folyamatokhoz történő rugalmas és gyors alkalmazkodás érdekében fontos volna, hogy a jelenlegi törvényt keret-törvénnyé alakítsák át, felhatalmazva az Egészségügyi Minisztériumot a részletszabályok kidolgozására.

Dr. Jákó Kinga a Semmelweis Egyetem orvosigazgatója előadásában rámutatott: progresszivitás nélkül reménytelen, hogy költség hatékonyan szervezzük egészségügyünket! Megoldás kell, és szakmai egyeztetés! Mert

A gyógyszerfelírás a progresszivitás csúcsán

• Súlyos betegségek esetén – drága gyógyszerek
• Krónikus betegségek – megszokott készítmények
• Ritka betegségek – speciális gyógyszerek
• Képzett szakorvosok – TB támogatás utalványozási jogosítvány

Milyen mértékben múljuk felül az átlagot?

Hónap	B_súly
október	27,26%
szeptember	26,4%
augusztus	32,14%
július	27,38%
június	26,56%
május	20,84 %

Adatok transzparenciája

Hogyan értékeljük?

• Képzésre vagy a jogszabály módosítására van-e szükség?
• Milyen konkrét gyógyszerek miatt terheli visszafizetési kötelezettség az egyetemet?
• Milyen összeg elvonását várhatjuk?

Adatkérés

Milyen gyógyszerek felírásával lépik túl az országos átlagot?

NEM ADOTT VÁLASZT AZ OEP 2007 augusztusa óta!

Nem tudtuk meg, hogy kiválthatók lettek volna-e az adott szerek? Nem növeltük a hatékonyságot!

Nem tudtuk meg, hogy: súlyos betegségek kezelése miatt nagyobb-e az egyetemen a Ft/DOT? Nem növeltük a hatékonyságot!

Nem tudjuk, hogy…

• A teljes finanszírozási összeget veszik-e alapul (EFI, járó-fekvő stb.)?
• Pénzforgalmi vagy üzemgazdasági szemléletű-e a visszavonás megállapítása? (augusztusi 6% az áprilisi nagyobb összegből jön le?)
• Milyen összeget utalványoztak orvosaink ?
• Arányban áll-e a „kár” a büntetéssel ?

Milyen mértékű visszafizetési kötelezettség terheli az egyetemet?

Hónap	visszafizetési kötelezettség	eFt-ban
Október	5 %	90 492
Szeptember	5 %	91 970
Augusztus	6 %	119 250
Július	5 %	93 509
Június	5 %	98 373
Május	5 %	92 337

Ha így marad a jogszabály:

• Jelentős forráskivonás terheli az egészségügyet! Éves szinten az egyetemen ~1,15 MFt-ot is elérheti
• Az indikáció alapján rendelt gyógyszereket ATC alapján hasonlítják össze költséghatékonysági szempontból
• A beteg választási lehetőségét teljes mértékben kiiktatják
• Semmiféle költséghatékonyság javulás nem várható, hiszen az egészségnyereség kérdését fel sem vetik, nem figyelik
• A betegek gyógyulási esélyei csökkennek, anyagi terheik növekszenek

Ez nem megoldás! Megoldásra és szakmai egyeztetésre van szükség haladéktalanul!

urbán