Hüttl Kálmán, Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója és Monos Emil

Már a Baráti Kör meghívójából tudni lehetett – az előadások címét olvasva –, hogy érdemes lesz elmenni a NET Díszpáholyába május utolsó szerdáján. Így is volt.

Az első előadó, prof. dr. Hüttl Kálmán (Ér- és Szívsebészeti Klinika) egyetemünk névadójának, Semmelweis Ignácnak ükunokája előadásában családját mutatta be, előrebocsátván: erről nyilvánosan, főleg hallgatóság előtt még soha nem beszélt. Különleges élmény volt a leszármazottak családfájáról készült diafotó, a feltüntetett nevek többsége mellé fénykép is került, ami megkönnyítette az eligazodást. (Érdekesség, hogy vannak a családban ismétlődő, újra és újra használatba kerülő keresztnevek). Semmelweis Ignácnak öt lánya közül egynek (Antóniának) születtek gyermekei. Ahogy az előadásból kiderült, a család erőssége volt, amikor iker-unokái világrahozatalakor meghalt édesanyjuk, ő nevelte fel, iskoláztatta, terelte hívatásuk felé a két gyereket. A család több személyes használati tárgyát, a híres ős könyveinek eredeti kiadását őrzi Hüttl professzor, mert ahogy mondta: „a magát mindig magyarnak tartó ükapám szellemi öröksége mindannyiunké”.

Az összejövetel másik előadóját, prof. dr. Gecsényi Lajost, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját prof. dr. Monos Emil, a Baráti Kör elnöke mutatta be a hallgatóságnak. Előadásának címe: „Az egyetemtörténet forrásai az Országos Levéltárban” volt. A vetített képek sora a Levéltár várbéli gyönyörű épületének bemutatásával kezdődött. Jóllehet a Budai Helytartótanács már 1723-ban elhatározta felépítését, csak 1756-ban tudták használatba venni. Még így is megelőztünk több, jólétben és békében élő, a török által fel nem dúlt európai államot. Az épület két hatalmas tűzvész pusztítását szenvedte el, az elsőt 1944 végén, a főváros ostromakor, a másodikat pedig 1956-ban. Nemcsak az anyagi kár volt jelentős, hanem az eszmei is, 9 ezer folyóméternyi (!) pótolhatatlan anyag semmisült meg a lángokban. Hála a sorsnak, azért maradt a becses értékekből. Csak középkori oklevelekből van több mint 100 darab. A Levéltár birtokában van az egyetem Pázmány Péter által kiadott alapítólevele, Mária Terézia híres címerjegyzéke (uralkodása alatt kaptak az egyetemek, a középiskolák, a városok, sőt a községek is címert), de megmaradtak az önálló orvoskar létrejöttével (Budapesti Orvostudományi Egyetem, 1935) kapcsolatos iratok, névjegyzékek is.

Kondor Endre