Pajor Attila

Szokatlan nagy volt a zsibongás és a sokadalom május utolsó napján a külső tömbben. Mopedező édesapák gyerekeikkel, kavalkád, és gurultak a labdák is ezen a sajátos majálison. Már mindenki vidám. Nem így évekkel ezelőtt, amikor a most boldogan szaladgáló gyerekek még a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) inkubátorainak lakói voltak. Aggódó szüleik számolták az órákat-napokat, várva, mikor jut át korán jött csöppségük a krízisen. Ma vidáman játszadoznak a valaha hatvandekás korajövevények, s a szülők hálával és szeretettel mutatják gyermeküket az orvosoknak, ápolóknak.

Ha van rendkívüli öröme ennek a szakmának, akkor ez a nap biztosan az. A koraszülöttek napját negyedik éve rendezik meg a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, amely a hazai szülészeti és koraszülött ellátás egyik vezető intézménye.

A koraszülés nemcsak a család problémája, hanem a társadalom vállára nehezedő teher is, hiszen ellátásuk, különösen életük első napjaiban, nagyon költséges, milliókra rúg. Arról nem beszélve, hogy a kissúlyú, idő előtt érkezett csecsemők a normál súllyal született társaiknál később nagyobb arányban lesznek kitéve többféle betegségnek. Közülük kerülnek ki majd azok a felnőttek, akik magas vérnyomással, kettestípusú cukorbetegséggel vagy veseproblémákkal küszködnek idősebb korukban. A rendezvény egyszerre több célt szolgál: egyrészt megmutatja a nagyvilágnak, hogy egészséges, teljes értékű gyermekek lehetnek a koraszülött babák, másrészt felhívja a figyelmet azokra az életviteli, mentális és egészségügyi tényezőkre, amelyek előidézhetik a koraszülést, valamint a helyszínen ingyenes szűréseket tartanak ilyenkor várandós nőknek. Például ingyenes 4 D-s ultrahang vizsgálatot ajándék fényképpel a magzatról az első 40 kismamának a Philips Magyarország jóvoltából. Dietetikai, endokrinológai, nőgyógyászati és fogászati tanácsadás is várta a jövendő anyukákat.

A közönség

Dr. Pajor Attila professzor, a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója az esemény alkalmából rendezett sajtótájékoztatón költségkihatásokról is beszélt, hiszen míg a szülés maga nem tartozik teljesítményvolumen-korlát alá, addig az újszülött és a koraszülött ellátás igen. A klinika, mint csúcsintézmény pedig nem utasíthat el problémás szülést, s bizony gyakorta érkezik mentő a progresszív ellátás értelmében az ország távoli helyéről is hozva problémás koraszülés elé néző anyát. A következmény nem marad el, a klinika az elmúlt egy évben havi 30-50 millió Ft-os veszteséget szenvedett el, mert nem fizette ki a társadalombiztosítás a (volumenkorlátot meghaladó) ellátást, amit nyújtottak, és amit az ÁNTSZ is folyamatosan elvárt. A nővérellátottság is sokat romlott az elmúlt időszakban: az ideális egy nővér-egy koraszülött arányt képtelenek biztosítani. És ha nem volna egyéb támogatás, mint pl. a Philips Kft., amely adományával hozzájárult a PIC számára esszenciális fontosságú készülék beszerzéséhez, nem tudnának olyan eredményességgel működni, mint ahogy ezt teszik.

Nobilis András

Dr. Nobilis András adjunktus, a koraszülött osztály vezetője elsőként a koraszülések számát elemezte, amelyből az olvasható ki, hogy a hazai csecsemőhalálozási adatok rosszabbak, mint az EU négy ezreléke, viszont picivel jobbak az USA hat ezrelékes értékénél. Elmondta, hogy az egy kilogramm alatti újszülöttek háromnegyed része a korszerű ellátásnak köszönhetően ugyan életben marad, de 12-15%-uk később problémákkal, gyakran egyidejűleg testi és mentális diszfunkciókkal kénytelen élni. Az egy kilogramm feletti újszülöttek hazai életben maradási aránya megegyezik az EU ilyen átlagával. Ő is kiemelte a nővérhiányt, s elmondta, hogy 40-60%-kal több koraszülöttet kénytelenek ellátni, mert a Közép-Magyarországi Régióban meghatározott ágyszám nem elegendő az itt született koraszülöttek ellátására. A hazai koraszülöttek mintegy harmadát látják el ebben a régióban, s mivel nem utasítanak el rászorulót, folyamatosan túllépik a megszabott teljesítményvolumen-korlátot. Nobilis doktor a neonatológusok csekély anyagi megbecsülését is szóba hozta, mert már tapasztalható elvándorlásuk a jobban fizető országokba. A hazainál hatszor-nyolcszor nagyobb fizetés bizony meglehetősen nagy csábító erő, amivel nem tudnak versenyezni.

Tolnai Kata