Vass Ilona: Hazai kutatási pályázati rendszerek Pörzse Gábor: EU-s pályázati finanszírozási rendszerek (január 15.)

Sikerrel pályázott egyetemünk a „Semmelweis Innovációs Szakkollégium – innovációval kapcsolatos előadássorozat a jövő sikeres tudósnemzedékéért” című, Baross Gábor programhoz kapcsolódó projekt megvalósítására. A 2008 márciusáig tartó projekt során megalakult a Semmelweis Innovációs Szakkollégium, amelynek keretében január 8-tól tíz alkalomból álló előadássorozat indult innováció-menedzsment témakörben.

A rendezvénysorozat célja volt, hogy az érdeklődők alapos információt kapjanak olyan fontos témakörökben, mint például az innováció-menedzsment jogi szempontjai, a technológiai innovációhoz kapcsolódó etikai kihívások, a hazai és EU-s pályázati finanszírozási rendszerek, az ambiens technológiák, illetve a lézerekkel és optikai módszerekkel kapcsolatos K+F eredmények és azok orvosi alkalmazásai, stb. A projekt további eredményeként a szervezők kiadványt állítanak össze az elhangzott előadások szélesebb körű ismertetése céljából.

Innováció-menedzsment elmélet

Az első előadást január 8-án „Az innováció-menedzsment elméleti alapjai” címmel dr. Hronszky Imre tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Várkonyi László egyetemi adjunktus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) tartotta. A felkészült előadók bevezették a hallgatókat az innováció megismeréséhez szükséges elméleti alapokba, ezáltal megfelelő tájékozottságot adtak a rendezvénysorozat további előadásaihoz, azok megértéséhez.

Pályázati lehetőségek

A következő alkalommal, január 15-én a „Hazai kutatási pályázati rendszerek” címmel dr. Vass Ilona elnökhelyettes (NKTH), az „EU-s pályázati finanszírozási rendszerek” címmel dr. Pörzse Gábor igazgató (Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgatóság) beszélt. A résztvevők teljes körű információt kaptak a hazai és az Európai Uniós pályázati forrásokról. A tapasztalt előadók részletesen bemutatták a jelenlegi pályázati rendszereket, kiírásokat, az aktuális tudnivalókat és a jövőbeni változásokat, átfogó képet adva a pályázati lehetőségekről (FP7, Mecenatúra, stb).

Biotechnológia

A harmadik előadást január 17-én „A biotechnológia Magyarországon” címmel tartotta Duda Ernő elnök, (Magyar Biotechnológiai Szövetség; vezérigazgató, Solvo Biotechnológiai Rt.). A hallgatók ismereteket kaphattak a biotechnológia hazai helyzetéről, illetve az irányvonalakról és az újdonságokról. Az előadó részletesen kitért a jelenlegi befektetési adatokra, a fejlesztések alatt álló projektekre, továbbá a Magyar biotech stratégia és akcióterv, valamint a biotechnológiai menedzserképzési program fontosságára is.

Ambiens technológiák

A negyedik előadásra dr. Hanák Péter egyetemi adjunktus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék) tolmácsolásában került sor január 22-én „Ambiens technológiák” címmel. Az előadó ismertette a beágyazott és ambiens rendszerek jellemzőit, különböző hasznosíthatósági irányvonalait és az ilyen technológiával működő eszközöket. A hallgatóság tájékozódhatott a különféle technológiákról, kutatási kihívásokról, a jövőbeni kilátásokról és felhasználási módokról. Értesülhetett az ambiens és beágyazott technológiát támogató hazai és külföldi stratégiákról és programokról (eVITA) is.

Spin-off cégalapítás

Az ötödik előadást január 24-én a „Spin-off cégek indítása, fenntartása, üzleti terv készítése, befektetők, kockázati tőke” címmel dr. Fehér Arnold ügyvezető partner (Convincive Consulting Bt.) tartotta. A jelenlévők megismerhették a spin-off cégek indításával kapcsolatos szabályokat, a spin-off szerveződések típusait, illetve a híres cégeket és sikertörténeteiket. Betekinthettek az üzleti terv készítésének lépéseibe, informálódhattak az üzleti terv szerepéről és fő tartalmi pontjairól, továbbá a kockázati tőke szerepéről, előnyeiről és hátrányairól is.

Az innováció-menedzsment jogi szempontjai – Technológiai innovációhoz kapcsolódó etikai kihívások

A hatodik alkalommal, január 29-én, „Az innováció-menedzsment jogi szempontjai (szellemi tulajdon)” címmel dr. Matuz János ügyvéd, (Proactive Management Consulting Kft.) és a „Technológiai innovációhoz kapcsolódó etikai kihívások” címmel dr. Szebik Imre tudományos munkatárs (Magatartástudományi Intézet) adta elő a témákhoz kapcsolódó mondanivalóját. Az első előadó segítségével az érdeklődők betekintést nyerhettek az innovációs törvény tartalmába, céljaiba, a spin-off cégek alapításával kapcsolatos tudnivalókba és a jogszabályi háttérbe, valamint a licencia szerződés, az iparjogvédelem, illetve a találmányi díjszerződés után az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányuló szerződés részleteibe. Továbbá néhány hasznos szerződésfajtával (a konzorciumi, a titoktartási, az anyagátadási és a szindikátusi szerződéssel) közelebbről is megismerkedhettek. A második előadó bemutatta a biotechnológiai kutatások alappillérjeit, a kutatási és finanszírozási alapcélokat, azok érdekellentéteit, illetve az azokból adódó etikai kérdéseket és feladatokat. Felhívta a hallgatóság figyelmét a kutatói kör etikai feladataira, a kutatások lehetséges piaci kudarcaira. Végezetül a következő mottóval: „Társadalmi bizalom – társadalmi felelősség” zárta mondanivalóját.

Tudásközpontok szerepe – Innovációs klaszterek

A január 31-i hetedik rendezvényen „Tudásközpontok szerepe az egyetemi innovációban” címmel prof. dr. Tóth Miklós operatív igazgatóhelyettes (Szentágothai János Tudásközpont) és „Innovációs Klaszterek” címmel dr. Békés Gábor (MTA Közgazdaságtudományi Intézet és InnoCluster Tanácsadó Kft.) előadása szerepelt a programban. A első előadó tolmácsolásában a tudásközpont tevékenységéről és naprakész kutatási eredményeiről tudhattak meg többet a jelenlévők. Olyan, Magyarországon egyedülálló technológiákról és gépekről, berendezésekről informálódhattak, melyek eredményeit későbbi kutatásaik során hasznosíthatják. A második előadó ismertette az innovációs klasztereket, mint az innovációval és K+F-el foglalkozó szervezetek gyűjtő hálózatát. Bemutatta a legnagyobb hazai innovációs klasztert (PANAK), mely a Nyugat-Dunántúlon található szervezeteket gyűjti magába. Ezen kívül szóba került a Cambridge Science Park és a Turku Science Park is. Zárásként a klaszterekkel kapcsolatos jövőképet vázolta fel az előadó.

Gyógyszerfejlesztések – gyógyszeripar

Február 5-én „Egyetemi gyógyszerfejlesztések” címmel prof. dr. Mátyus Péter igazgató (Szerves Vegytani Intézet), valamint „K+F és innováció a gyógyszeripari fejlesztésekben” címmel dr. Pázmány Tamás külső kapcsolati koordinátor (Richter Gedeon Nyrt.) adta elő a nyolcadik rendezvényre előirányzott témákat. Az első előadó végigvette egy átlagos gyógyszer kifejlesztésének lépéseit és eljárásmódját. Ezután egyetemünk gyógyszerfejlesztéseit részletezte (hatóanyagok vizsgálata, állatkísérletek, végső elkészítés), majd szólt a fejlődési lehetőségekről is. A második előadásból a hazánkra általánosan jellemző gyógyszerkutatási helyzetről, a kutatási nehézségekről és akadályokról, s az esetleges megoldásokról tudhattak meg többet a hallgatók. Az előadó bemutatta a legsikeresebb gyógyszeripari fúziókat, akvizíciókat és a modern gyógyszeripari innovációt, továbbá a Mid Pharma és a Big Pharma fejlesztéseit. Emellett levezette egy adott hatóanyag fejlesztési gyakorlatát, az azzal kapcsolatos nehézségeket, a megtorpanások okait és az esetleges megoldásokat.

Technológia transzfer

A kilencedik előadáson (február 7.) a „Technológia transzfer a Semmelweis Egyetemen” címmel dr. Lacza Zsombor igazgató (Technológia Transzfer Iroda) részletesen bemutatta a szóban forgó irodát, megalakulásának körülményeit, eddigi eredményeit, jelenlegi tudományos munkáját. Beszélt segítségnyújtási tevékenységéről, mely nagyon hasznos az innovációs ötleteiket megvalósítóknak, a spin-off cég alapítóinak.

Lézerek és optikai módszerek kutatás-fejlesztési eredményei és orvosi alkalmazásai

A tizedik, utolsó alkalommal, február 12-én, „Az innováció szerepe a Semmelweis Egyetemen, az előadássorozat zárása” címmel dr. Tulassay Tivadar tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus, egyetemünk rektora, valamint „Az innováció helyzete Magyarországon, a lézerek és optikai módszerek kutatás-fejlesztési eredményei és orvosi alkalmazásai” címmel dr. Szabó Gábor akadémikus (elnök, Magyar Innovációs Szövetség; tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék) tartott ismertetőt. Rektor úr összefoglaló sorozat-záró előadásában ismertette az előadássorozat hasznát és jelentőségét az egyetemre és a tudományos életre nézve.

A második előadás által, a hallgatóság átfogó képet kaphatott a magyarországi innováció helyzetéről, összehasonlítva azt a vezető innovációs országokkal. Ezután megismerhette a lézerek alkalmazási és hasznosítási területeit (például a bőrbetegségek gyógyításában, a fogpótlási és a szemműtéti eljárásokban), a lézeres berendezések működési mechanizmusait, a legkedveltebb lézertechnikai felhasználásokat.

Az előadásokat fokozott érdeklődéssel kísérték végig a résztvevők. Jó hírünk van azok számára is, akik valamilyen más elfoglaltságuk révén lemaradtak a programokról. Az előadások anyagai letölthetők a Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgatóság honlapjáról (www.sote.hu).

Dr. Pörzse Gábor

(A 7. Keretprogramban meghirdetett pályázatokat e lapszám csak weben olvasható cikkei között találják – a szerk.)