Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2008/1. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|
Semmelweis Egyetem · IX. évfolyam 1. szám · 2008. február 19. |
|
A XXI. századi elektronika világában sokan kongatják a vészharangot a könyvek jövőjét illetően. A Gutenberg-galaxis végét jósolják. Nem véletlen, hogy a Newsweek novemberi címlapján öles betűkkel a következő olvasható: „The books aren’t dead!” A magyar könyvkiadás és benne a magyar orvosi könyvkiadás is bőven rácáfol arra, hogy valamiféle krízis lenne a könyvpiacon. Az biztos, hogy a közönség a tartalmi elváráson túl, igényes kiállítású, modern tipográfiájú, esztétikus könyveket kíván kézbe venni és ezt az igényt a könyvkiadók igyekeznek is teljesíteni. Ugyanakkor könyvírókban sincs hiány, hacsak házunk táján nézünk körül, egyetemünk munkatársai lelkesen és fáradhatatlanul (egyáltalán nem anyagi megfontolásból) termelik alkotásaikat és dörömbölnek a nem kevés könyvkiadó ajtaján. E gazdag termés egyetemünk munkatársainak tollából, valamint újságunk szűk lapkerete e sorok íróját arra készteti, hogy eredeti szándékától, nevezetesen egy-egy munka részletesebb ismertetésétől eltekintsen, és kizárólag a mű megjelenésére, témájának fontosságára hívja fel az újság olvasóinak figyelmét. Végeredményében, hol értesüljenek egyetemünk dolgozói első kézből egyetemünk oktatóinak legújabb munkáiról, ha nem a Semmelweis Egyetem újságban? Nézzünk bele a szerkesztőségbe küldött munkákba
A szerző előző munkáiban: „Az orvoslás kultúrtörténetéből”, „Az európai orvosi oktatás történetéből” már bizonyította páratlanul mély kultúrtörténelmi ismereteit és elhivatottságát a téma iránt, jelen munkája pedig iskolapéldája annak, hogy hogyan kell orvostörténetet egyedi hangvételben, saját kutatások alapján írni. Schultheisz professzor, az eredeti művek tanulmányozása alapján betekintést ad az orvostudomány nagyjainak könyveibe, Hippokrátésztől Avicennán át Descartesig. Elénk tárul a középkori, valamint a magyar medicina alakulása a kezdetektől 1769-ig. Életre kelnek a reneszánsz óriásai, Erasmus, Paracelsus és magyar követőik a monarchia időszakában. A könyv utolsó fejezetében a művész és orvos kapcsolatának néhány klasszikus példáját kapjuk, többek között Händel, Haydn, Mozart esetében. A szerző a medicina múltjának történelemhű feltárásával mintaképet ad a mai fiatal orvos-generációnak.
Ma már látjuk, sőt tudjuk, hogy Földünk beteg, sérült, mi tettük azzá. A kérdés, mit tehetünk azért, hogy a döntően általunk beindított káros folyamatok megfordíthatók legyenek? A betegségek gyógyítása az orvostudomány tárgykörébe tartozik. Hiszem, hogy az orvos kell, hogy a legtöbbet tegyen azért, hogy környezetünk, beleértve önmagunk károsítása, károsodása csökkenjen, hogy világunk egészsége javuljon. Ezért érdemel jelen könyvével is messzemenő elismerést Tompa Anna professzor fáradozása, hogy sérült világunk egészségét visszaadja. A szerző célja megvalósításához méltó partnert talált a kiadóban. A Semmelweis Kiadó, tudatában az ismeretterjesztés fontosságának, gazdag tan- és szakkönyvkiadási programja mellett kitűnő tipográfiával, gazdag, színes illusztrációkkal jelentette meg e méltán széles érdeklődésre számító könyvet.
Úttörő, heroikus és impozáns munka. Közel 40 szerző a két szerkesztő irányításával olyan feladatba vág bele, melynek nem voltak még ilyen jellegű előzményei. A kórképeket a molekuláris történések alapján olyan rendszerben helyezi el, melyben a celluláris funkciók is e logika alapján jelenítődnek meg. A könyv gondolatmenete bizonyos biokémiai, kórtani alapismereteket tételez fel és arra építi fel a kóros állapotok molekuláris történéseit. Egy-két adat a könyv struktúrájáról (nem elijesztésül): részletes tartalomjegyzék: 20 oldal, általános rész: 8 fejezet, részletes rész: 14 fejezet, 55 önmagában is önálló tanulmány szerves integrációban. A Mandl-Machovich mű a curriculum menülapján nélkülözhetetlen delikateszként ajánlható.
Az elméleti megalapozottságú, részlet-gazdag szakkönyvek, up-to-date tankönyvek mellett komoly igény van gyakorlati ismereteket adó kiadványokra, melyek az orvostársadalom széles körének érdeklődésére tarthatnak számot. Ilyen igényt elégit ki a jelen munka is, mely a pajzsmirigybetegségeket gyakorlati, többek között szemészeti, kardiológiai, oszteológiai, diabetológiai vonatkozásaiban, továbbá életkori összefüggéseiben mutatja be. A 17 kitűnő szerző tartalmi, stiláris, illusztrációs munkája, valamint a könyv élvezetes nyomdai kivitelezése biztos sikerrel kecsegtet a gyakorlati ismeretekre vágyók körében.
A szerzők munkája minden elismerést megérdemel, mert reflektorfénybe hoz egy olyan témát, a szájüregi rák problematikáját, melynek hazánkban statisztikailag a nemzetközi skálán az egyik legrosszabb mutatói vannak, más részről pedig mind az orvosok, mind a medikusoktatás körében akár „terra Incognita-nak” is nevezhető, jóllehet a korai diagnózis, az idejekorán megkezdett kezelés a halálos kór áldozatainak számát jelentősen csökkenteni képes. A könyv fő értéke a rendkívül gazdag makro- és mikroszkópos képanyag, mondhatnám, kitűnő minőségű atlasz, melynek beható tanulmányozása elősegíti a kóros szájüregi folyamatok fel-, illetve megismerését.
Visszaemlékezve saját gyógyszertani tanulmányaimra (1948), az „Issekutz” az, ha nehezen is, a megemészthető tankönyv volt, de most e 44 szerzővel készült 1200 oldalas munka, melynek még csak az első kötetét tartjuk kezünkben, megítélésem szerint kitűnő kézikönyvnek tekintendő. Kétségtelen, hogy az egyes szervrendszerek gyógyszertanát az ország legkiválóbb szakemberei írták meg, bele is tettek „apait-anyait”, ami ma up-to-date szinten elvárható, de bizton nem medikusi rekapitulációra. Élvezetes és nélkülözhetetlen munka posztgraduális szinten, de graduális célra e sorok írója nem ajánlaná. E célra egy olyan extraktum lenne kívánatos, amit úgy tartanánk számon, mint kis „Gyires-Fürst”.
Az élettani tankönyvírásnak komoly hagyományai vannak hazánkban. Az 1789 évi Rácz Sámuel első magyar nyelvű élettan tankönyvétől, hogy csak néhányat említsünk, Beznák Aladár, Went István, Bálint Péter munkáin keresztül vezet az út jelen, kiváló műig, mely példamutató mértéktartással, kitűnő didaktikai megfogalmazásban tárja a mai orvostanhallgató elé az orvosi curriculum elméleti részének egyik legfontosabb ismeretanyagát. Úgy tűnik, hogy a Kollai Márk és Szűcs Géza közreműködésével készült jelen kiadásban minden fejezet jelentős átdolgozása, sőt terjedelmüknek nem kis redukciója folytán, a szervezet egésze, az egyes szervrendszerek működése, a szabályozási folyamatok és azok kölcsönhatásai, egyszóval az életfolyamatok még világosabban tárulnak az élettant megismerni kívánó olvasó elé. Dr. Donáth Tibor |
Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2008/1. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|