Paulin Ferenc

A Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend Lovagkeresztje kit�ntet�st kapta dr. Paulin Ferenc, a II. sz. Sz�l�szeti �s N�gy�gy�szati Klinika egyetemi tan�ra. Az egyetem ism�telt felterjeszt�s�re m�rcius 15-�n ezzel a magas kit�ntet�ssel fejezte ki az elismer�s�t az �llam �s a t�rca a professzor oktat�sban v�gzett sok�ves, magas sz�nvonal� munk�j��rt.

A professzor �r szabads�gon van – k�z�lt�k, amikor a megbesz�lt interj�ra felkerestem. Pr�ba szerencse, kopogtam, �s ny�lt az ajt�.

– Igen, szabads�gon vagyok. Az el�bb ment el a p�ciens, j�jj�n – fogadott mosolyogva Paulin professzor.

– Az olvas�k nev�ben is gratul�lunk a kit�ntet�s�hez. Sokan kerest�k az�ta?

– Igen, sokan, annak ellen�re, hogy a kit�ntet�s nem kapott t�l nagy nyilv�noss�got.

– A szakm�nak nem kell �nt bemutatni, hiszen sz�l�szek gener�ci�it tan�totta. Ismerik itthon �s k�lf�ld�n, tagja �s alap�t�ja szakmai szervezeteknek, annyinak, hogy hely sincs a felsorol�sukra, emellett sz�mos kit�ntet�s birtokosa.

– Ezek mindegyike m�g�tt munka van. Az pedig, hogy ismernek, term�szetes, mivel tizenk�t �vig voltam igazgat�ja a II. Sz�l�szeti �s N�gy�gy�szati Klinik�nak. �gy gondolom, nincs mi�rt sz�gyenkeznem, mert siker�lt ki�p�teni egy m�k�d�s�ben korszer� int�zetet, �s sok fiatalt ind�tottam el a p�ly�n, akik ma eredm�nyesek a szakmai �letben.

Rendk�v�li fejl�d�s

– Sz�l�szet-n�gy�gy�szatb�l 1974-ben tett szakvizsg�t. Az az�ta eltelt �vekben milyen f� v�ltoz�sokat tapasztalt a szakm�j�ban?

– Az els� 30 �vben a szakma fejl�d�s�t lehetett tapasztalni, m�ghozz� rendk�v�l gyors fejl�d�st. Az �gynevezett szaporod�sbiol�giai, reprodukci�s kutat�sokba az�ta l�pett be a lombikb�bi program, �s sz�mtalan olyan m�t�ttechnikai elj�r�s sz�letett, amelyekkel j�val eredm�nyesebben tudunk ma oper�lni, gy�gykezelni, mint 30 �ve. Emellett �rdemes megeml�teni a sz�l�sz t�rsadalomban v�gbement szeml�letv�lt�st is, ami v�gre igaz�n a sz�l� any�t helyezi a k�zpontba �s nem a szakmai brav�rt, amivel a sz�l�st le lehet vezetni. Kialakult a csal�dcentrikus sz�l�szet, �s az ut�bbi �vtizedben egyre t�bb helyen teremtettek olyan felt�teleket, amelyek ennek a megval�s�t�s�t lehet�v� teszik.

A szakmai fejl�d�s mellett ugyanakkor erre az id�szakra jellemz� a sajn�latos m�don cs�kken� sz�l�ssz�m, �s egy viszonylag magas terhess�g-megszak�t�si sz�m. Ebben a tekintetben Magyarorsz�g nagyon rossz helyen �ll Eur�p�ban, b�r vannak m�r pozit�v eredm�nyek is, hiszen a 90-es �vek k�zep�n a 100 ezer sz�l�sre 75 ezer terhess�g-megszak�t�s jutott, napjainkban pedig ezt a sz�mot siker�lt t�bb mint 20 ezerrel cs�kkenteni. Ezt nagyon jelent�s eredm�nynek tartom.

Ugyancsak nagy eredm�nynek sz�m�t a perinat�lis hal�loz�si ar�ny javul�sa, amely tartalmazza a terhess�g alatt, a sz�l�s k�zben elhalt, majd a kora �jsz�l�tt korban, a 0 �s 6 napos kor k�z�tt elvesz�tett �jsz�l�ttek sz�m�t. A 70-es �vek k�zep�n ez a sz�m 35 ezrel�k k�r�l volt, napjainkban 7 ezrel�k alatt van. Ez�rt is mondom azt, tal�n nem jogtalanul, hogy a sz�l�szet �s az �jsz�l�tt-gy�gy�szat a sikerszakm�k k�z� sorolhat�.

A professzor feles�g�vel

Korasz�l�sek cs�kkent�se

– Ezekben az eredm�nyekben – mint egyetemi oktat�nak – �nnek is r�sze van. Mostan�ban merre fordul a figyelme?

– Ami nagyon komolyan foglalkoztat, �s az ut�bbi �vekben a szakmai tev�kenys�gem is f�leg efel� ir�nyult, az a korasz�l�sek gyakoris�ga. E tekintetben 50-60%-kal magasabb �rt�keink vannak, mint az eur�pai �tlag. Ausztri�ban p�ld�ul 5,5% a korasz�l�sek gyakoris�ga, n�lunk 8,5%. Nagyon magas sz�m. M�g R�cz Jen� miniszters�ge idej�n felk�rtek egy szakmai bizotts�g megalap�t�s�ra, amelynek a feladata lett volna kidolgozni a korasz�l�sek megel�z�s�t szolg�l� v�ltoztat�sokat. Sok j� szakembert megnyertem az �gynek, n�h�ny feladatot siker�lt is v�grehajtani, m�sokat nem. A korm�nynak tett javaslatom alapj�n az becs�lhet�, hogy a korasz�l�sek sz�m�t 20%-kal lehetne cs�kkenteni, �s ez k�zvetlen�l �vi 2 milli�rdos megtakar�t�st jelentene, k�zvetve pedig tart�san �vi 10 milli�rdot. Ha pedig ezt az �sszeget visszaforgatn�k a prevenci� t�mogat�s�ra, az igen nagyar�ny� sz�nvonal-n�veked�shez vezetne. A javaslat teh�t k�szen van, a v�grehajt�s nem szakmai okok miatt k�sik�

Dolgozom emellett a v�rand�sgondoz�s �jraszab�lyoz�s�n is. Nem gy�keres v�ltoztat�sokra gondolok, hiszen a terhesgondoz�sban j�k vagyunk, de ahogy halad a vil�g, sok �j felfedez�s sz�letik. Ezeket – ha a gyakorlatban is ki�llj�k az id� pr�b�j�t – be kell �p�teni a gyakorlatba. Meg kell tal�lni azt az optim�lis vizsg�latsort, amelyre m�g felt�tlen�l sz�ks�g van, de nem vezet t�l sok, felesleges vizsg�lathoz. Tudom, hogy k�nny� ezt mondani, a megval�s�t�s azonban p�nz hi�ny�ban ann�l nehezebb.

– A gy�gy�t�s, az oktat�s �s a sz�mos szakmai szervezetben val� r�szv�tel mellett mire marad ideje?

– Amikor lek�sz�ntem az int�zetvezet�i posztr�l, azt gondoltam, v�gre elmegyek n�ha horg�szni. Egyszer sem voltam� Mindig is akt�v embernek tartottam magam, 1969 �ta oktatok az egyetemen – ma m�r n�met �s angol nyelven is – sz�l�szeket, fogorvosokat, sz�l�szn�ket. Sz�mos szakdolgozatnak voltam a konzulense, nagyon sok fiatal j�n tan�csot k�rni. De ak�r a szakorvosk�pz�sr�l, ak�r az eg�szs�g�gyi szem�lyzet k�pz�s�r�l legyen sz�, nem gy�z�m eleget hangs�lyozni a beteggel val� megfelel� b�n�sm�d sz�ks�gess�g�t. A szak�rtelem mellett ezt tartom a legfontosabbnak.

El�d�k nyom�ban

– �n kiket tekint k�vetend� p�ldak�p�nek?

– Az els� helyen term�szetesen Semmelweis Ign�c �ll, mint tal�n minden sz�l�sznek. De felt�tlen�l meg kell eml�teni Tauffer Vilmost, klinik�nk els� professzor�t. Ragyog� operat�r volt, megreform�lta a sz�l�szn�k�pz�st, �s olyan terhesgondoz�si szab�lyokat dolgozott ki, hogy ezeket eg�sz Eur�pa t�l�nk vette �t. �vtizedekig tan�totta a hazai sz�l�szeket. K�zvetlen�l pedig sokat k�sz�nhetek Horn B�la �s Cs�m�r S�ndor professzoroknak, �s persze azoknak az id�sebb koll�g�knak, akikt�l a gyakorlatban tanultam, ellestem szakmai fog�sokat, gyakorlati dolgokat. Olyan „apr�s�gra” is gondolok itt, mint p�ld�ul a recept�r�s. �n ezeket az apr�s�gokat nem b�zom a v�letlenre, hanem tan�tom. Ezzel is igyekszem seg�teni a kezd� szakorvosokat, mert a helyzet�k bizony nem k�nny�. Egyetemi tan�rk�nt elkeser�t�nek tartom, hogy a fiatalokat annyira lek�ti a meg�lhet�s�k megteremt�se, hogy kevesebb idej�k �s energi�juk marad a tudom�nyos kutat�sra. �ll�tom pedig, hogy j� egyetemi oktat� csak az lehet, aki kutat�munk�t is v�gez. Az �rem m�sik oldalak�nt pedig ott a rezidensk�pz�s. Sok olyan fiatallal tal�lkozom, akinek egyszer�en nincs helye, ahol a szakorvosi k�pz�s�t v�gezhetn�, mert megsz�ntek oszt�lyok vagy l�tsz�mle�p�t�s volt. �tmeneti megold�sk�nt sokan �gynevezett �nk�ntes seg�t�k lettek, fizet�s n�lk�l, �gy saj�t�tj�k el a szakm�t. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy nem ez a j�v� �tja�

– Ne az �r�m maradjon a v�g�re, ez�rt k�rdezem: csecsem�k ezreit seg�tette a vil�gra. Nem f�radt bele?

– Ebbe nem lehet beleunni, hiszen a sz�let�s az �let legnagyobb csod�ja. Mindig m�s, megism�telhetetlen. Az is term�szetes, hogy minden v�rand�s anya azt szeretn�, hogy �p, eg�szs�ges bab�ja sz�lessen. Seg�teni ebben – nem utols� feladat!

Borics