Február végén nyitották meg házi ünnepség keretében az alvásdiagnosztikai laboratóriumot az I. számú Gyermekgyógyászati Klinikán. A nefrológiai osztály ad helyet a diagnosztikai eszközök mellett terápiás készülékkel is felszerelt egységnek. A megnyitón dr. Tulassay Tivadar klinikaigazgató köszöntötte a megjelenteket, kiemelten dr. Böszörményi Nagy György professzort, a Magyar Alvásdiagnosztikai Társaság volt elnökét. Dr. Szabó Attila, a kétágyas laboratórium megálmodója, megalkotója és vezetője mutatta be ezt az új részleget, azon kevés helyek egyikét, amely gyermekek alvásdiagnosztikáját teszi lehetővé.

Mint ahogy Szabó adjunktus elmondta, a laborban agyi EEG hullámokat tudnak mérni, EKG jeleket, izommozgást és tónust, valamint szemmozgásokat tudnak monitorozni nyolc évesnél idősebb gyermekeknél alvás közben. Mindemellett a vér oxigén-ellátottságát, adott esetben horkolási hangot, hasi, mellkasi és egyéb mozgásokat tudnak detektálni. A kapott adatok legismertebb felhasználási területe az alvási apnoé (légzéskimaradás) diagnosztizálása, amelynél megnő a cardiovascularis megbetegedések, a kettestípusú diabétesz kockázta. Gyermekeknél az alvási apnoé előfordulása 3% körülire tehető, de 27% körül van azok száma, akiknél a szóban forgó alvászavar egyes tünetei már észlelhetők. Mindez halmozottan jelentkezik túlsúlyos gyermekeknél, akik körében kiemelten kívánnak alvásdiagnosztikát végezni, elsősorban a klinika saját betegei közül.

További cél a napi diagnosztika mellett klinikai vizsgálatok elvégzése is, hiszen felnőtt krónikus vesebetegeknél és vesetranszplantáltaknál is halmozottan fordulnak elő alvászavarok. Gyerekeknél ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a laboratórium célja ilyen jellegű vizsgálatok elindítása is. A labor a diagnosztikán kívül terápiás lehetőségek felé is utat nyit, ugyanis otthon használható készülékkel támogathatja az apnoés vagy egyéb alvászavaros gyermekek megfelelő oxigénellátását.

Böszörményi Nagy György, Szabó Attila és Tulassay Tivadar

Hiperaktivitás hátterében

Kevesen gondolnák, pedig valószínűsíthető, hogy alvási zavarok állnak a gyermekkori hiperaktivitás, tanulási zavarok, viselkedési problémák, nappali álmosság és a figyelemzavarok hátterében is. Sok gyermeket érint az éjszakai bevizelés, a fejfájások, táplálkozási zavar, melynek egyik oka szintén alvászavar lehet. Összefüggést mutattak ki az elhízás és az alvászavarok között is.

Mi a gyermekkori alvászavar jele? Elsődlegesen a horkolás, időnként a gyermeket megfigyelve több másodpercig tartó légzéskimaradás, de a nagyon nyugtalan alvás vagy éppen a szinte ébreszthetetlen mélyen alvás is tünet. Mik a rizikótényezők? Elsődlegesen az arckoponya és a száj-, garatüreg elváltozásai. Leggyakoribb az igen nagyméretű mandula, de a gyengébb garatizomzat, a lágy- és a keményszájpad eltérései is okozhatják az alvászavart. Kialakulásában szerepet játszhat a túlsúly, az izomrendszeri betegségek, és bizonyos, hogy volt koraszülöttekben is gyakrabban fordulhat elő.

Kezeléseket javasolnak

Mit lehet tenni, ha valakinél az említett okok vagy elváltozások előfordulnak? Elsődlegesen gyermekorvosi vizsgálatra és gyermek fül-orr-gégészeti konzíliumra van szükség. Az I. Gyermekklinikán azonban ezen túl még pulmonológiai, neurológiai és intenzív terápiás háttér is van. A biztos diagnózis felállítását a klinikán használatba került alvásdiagnosztikai készülék teszi lehetővé. A gyermek egy éjszakát tölt az erre kialakított kórteremben. A vizsgált alvás alatt számos életfunkcióját folyamatosan ellenőrzik, s a kapott adatokból állapítják meg, fennáll-e alvászavar, ha igen, milyen típusú és súlyosságú.

Diagnosztizált zavar esetén kezelést is javasolnak a családnak. Az esetek nagy részében ez fül-orr-gégészeti beavatkozás, például a nagyon nagy mandulák eltávolítása, de rendelkezésre áll a légutak alvás közbeni nyitva tartását biztosító eszköz is. A felnőtteknél legelterjedtebb az éjszakai légzésrásegítő készülék, amely kórházi körülmények között egyénre szabottan beállítható és ezt követően otthon használható. Ennek hatékonyságáról már számos adat ismert. Gyerekeknél azonban nagyon kevés lehetőség van alvászavarok vizsgálatára és a már meglévő helyeken is elsősorban a fül-orr-gégészeti eltérésekre fókuszálnak. Ezen a helyzeten változtat az I. számú Gyermekgyógyászati Klinikán megnyílt alvásdiagnosztikai laboratórium, amelynek akkreditátálása jelenleg tart.

Tolnai Kata

Dr. Böszörményi Nagy György professzor, a Magyar Alvásdiagnosztikai Társaság volt elnöke elismerően szólt a most létesült alvásdiagnosztikai laboratóriumról. Mint elmondta, a hirtelen bölcsőhalálok kapcsán kezdődtek gyermekeknél a poligráfiás vizsgálatok, de ma a gyermekgyógyászat érdekeltsége az alvásmedicinában jóval nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Az primer, többségében ártalmatlan, horkolás gyakorisága gyermekkorban 6-9 %, míg az ismétlődő légzésszünetekkel, oxigénhiánnyal járó obstruktív alvási apnoe (OSA) 2 %-ban fordul elő. Az utóbbi csoport gyakran elhízott, a felső légúti infekciók gyakoriak és a nappali álmosság is kifejezett a betegek 7–10 %-ában (jóval ritkábban, mint felnőttkori OSA-szindrómában). A gyermekkori alvás alatti légzészavarok diagnosztikájában is nélkülözhetetlen a sokcsatornás, igényes poligráfia (poliszomnográfia). Technikai szempontból a most felavatott laboratórium kifogástalan – mondja Böszörményi professzor.. Életünknek majdnem egyharmadát alvással töltjük, és ilyenkor rejtett, korábban nem vizsgált légzészavarok jelentkezhetnek. A diagnosztikának, hasonlóan a Holter-monitorozáshoz, korábban a technikai feltételei sem léteztek. Ma már tudjuk, hogy az alvás alatti légzésszünetek, a következményes oxigéntelitettség-csökkenés kínzó nappali panaszokat (álmosságot) okoz, kardiovaszkuláris és anyagcsere-betegségek súlyos kockázatát jelenti, lényegében az életkilátásokat meghatározza. A felső légutak, alvásfázistól függő, szűkületetét vagy teljes elzáródását főként a felső légúti támasztó/tágító izomzat és a rekesztónus különbsége magyarázza, így a betegségnek, elvileg, neurofarmakológiai befolyásolása is lehetséges. Ilyen gyógyszerek azonban egyelőre nincsenek, de az éjszakai gépi légzéstámogatással sikerrel hárítható el a légúti záródás és oxigénhiány. Tolnai

Kockázatos horkolás A hangos, lélegzetszünetekkel járó horkolás kapcsolatba hozható a kardiovaszkuláris betegségekkel és megnövelheti az egészségügyi és kórházi kezelések számát – derült ki a SLEEP (IF 5) című lap március elsejei számában megjelent tanulmányból, amely nagy visszhangot váltott ki külföldön. A CNN, a GlobalTV és a BBC is beszámolt róla. A tanulmányt dr. Novák Márta egyetemi docens (Magatartástudományi Intézet), dr. Mucsi István egyetemi docens (Magatartástudományi Intézet és I. számú Belklinika), valamint dr. Dunai Andrea (korábban ugyancsak a Magatartástudományi Intézet munkatársa) írta és dr. Kopp Mária professzor asszony (az említett intézet előző igazgatója) által vezetett „Hungarostudy 2002” vizsgálatsorozat keretében, több mint 12 000 személyen elvégzett vizsgálaton alapul. A szakemberek elemzéséből kiderült: a hangosan horkolóknak 40 százalékkal nagyobb az esélyük a hipertenzió, 34 százalékkal a szívinfarktus és 67 százalékkal a stroke kialakulására, mint a nem horkolóknak. A csendes horkolás miatt a nők esetében megnövekedhet a hipertenzió kialakulásának kockázata. A megvizsgált nők 40, a férfiaknak 70 százaléka horkolt. A horkolást erősítheti az izomlazítók használata, a dohányzás, valamint az alkohol- és a drogfogyasztás. (A Dunai, A Keszei, MS Kopp, CM Shapiro, I Mucsi, M Novak: Cardiovascular disease and health care utilization in snorers: a population survey. SLEEP, Vol 31/Issue 3 March 1, 2008) I.M.