A HÖK hallgatói fórumot érdeklődés fogadta, a NET „Zöld” előadóterme, ha foghíjasan is, de megtelt. A diákok mellett néhány tanár is kíváncsi volt a napirendi pontokra.

A hallgatók Papp Magor HÖK elnök moderálásával kitértek minden őket érdeklő aktuális kérdésre. A tanulás, vagyis a szorgalmi, illetve vizsgaidőszak időtartama éppoly fontos témának bizonyult, mint a szabadidő tartalmas eltöltésének részletei: a sportlehetőségek és a Semmelweis Egyetemi Kulturális Napok programjai. A fő hangsúlyt mégis a kötelességteljesítés körülményeivel kapcsolatos kérdésekre helyezték a diákok, mind a tanulás, mind a medikus éveket követő rezidensképzés jelenlegi lehetőségeinek számba vételével.

Méltányosság négyszer

A részletekről Szécsényi-Nagy Balázs és Peskó Gergely „A tanulmányi és vizsgaszabályzat módosítása” című előadásából tájékozódhattak a résztvevők. Peskó részletesen beszámolt a már elért és tervezett módosításokról, melyek közül különös népszerűségnek örvendett a szorgalmi időszak 14 hétre csökkentése és az a lehetőség, hogy egyetlen, erre a célra kiválasztott tantárgyból akár négyszer is lehessen vizsgázni egy év alatt. Ez utóbbi kedvezmény velejárója, hogy ha valakinek negyedszerre sem sikerül a megmérettetés, akkor már nem igényelhet további méltányossági lehetőséget. Számos egyéb részlet mellett szó esett az ösztöndíj rendszeréről és az állami finanszírozás korlátairól is. A hallgatók hosszan taglalták a tandíj bevezetésének problémakörét, az azóta megtörtént népszavazás eredménye azonban tárgytalanná tette ezt a kérdést. Érdekességként azért érdemes megjegyezni Papp Magor számítását, mely szerint külön költségtérítési kötelezettség nélkül is sokba kerül elvégezni az egyetemet, a beszerzendő tankönyvek és orvosi eszközök (köpeny, fonendoszkóp) önmagukban kiteszik a 600-800 ezer Ft-ot a hat év alatt, a kollégiumi és egyéb költségek ezen felül terhelik a leendő orvosokat.

Felszólalásában optimizmusának adott hangot Papp Magor a rezidensképzéssel kapcsolatban, amennyiben hallgatósága emlékezetébe idézte, hogy a tavaly februári rezidensekre vonatkozó törvénytervezet már bevezethető állapotban volt, mégis sikerült két hét alatt alapjaiban megrengetni az orvostanhallgatók számára hátrányos elképzelést. „Érdemes tehát hallatni a hangunkat” – mondta a HÖK elnök. Jelenleg – tért a problémákra – 700 rezidenshelyet írtak ki a 900 jelölt számára. A lehetőség nélkül maradó hallgatók átcsúsznak a következő évre, így már most elkönyvelhető, hogy a 2009-es létszám is plusz 200 fővel terhelt. Papp elnöksége alatt az első eset, hogy őt és társait a politikusok bevonták a rezidenskérdésről folytatott tárgyalásokba, szempontjaikat figyelembe vették.

Hiányzó garanciák

A jelenlegi tervezet (mely még nincs hivatalosan előkészítve) alapjaiban megfelelő, csupán a garanciák hiányoznak belőle. A megbeszélések tapasztalatainak megfelelően elmondható, hogy 2008-ban már nem lesz új rendelet e kérdéssel kapcsolatban, és legközelebb körülbelül 800 helyet kívánnak kiírni az illetékesek. Ebből következik, hogy a hallgatói aktivitásra továbbra is szükség van: a döntéshozókat meg kell győzni arról, hogy ez a szám túl kevés. További gondokat okozhat, ha az állam valóban a kórházakra kívánja hárítani a rezidensképzéssel járó költségek jelentős részét, hiszen az intézmények köztudottan nincsenek jó anyagi helyzetben a reformidőszak kezdete óta (70%-uk csődben van). Az állam egyébként az így megspórolt pénzt a hiányszakmák népszerűsítésére költené oly módon, hogy többet fizetne azoknak, akik a népszerűtlen területek közül választanak. A részletek jelenleg azért nem érdemelnek különösebb nyilvánosságot – zárta le a rezidens-kérdést Papp Magor – mert a minisztériumban egyenlőre hónapról hónapra változnak a koncepciók ezzel kapcsolatban.

A több mint két órásra nyúló hallgatói találkozó végére a Semmelweis Egyetem diákjai valóban minden őket érintő kérdéssel kapcsolatban képbe kerültek. A HÖK ezentúl félévente óhajtja fórumra invitálni az érdeklődőket.

Radnai Anna