A H�K hallgat�i f�rumot �rdekl�d�s fogadta, a NET „Z�ld” el�ad�terme, ha fogh�jasan is, de megtelt. A di�kok mellett n�h�ny tan�r is k�v�ncsi volt a napirendi pontokra.

A hallgat�k Papp Magor H�K eln�k moder�l�s�val kit�rtek minden �ket �rdekl� aktu�lis k�rd�sre. A tanul�s, vagyis a szorgalmi, illetve vizsgaid�szak id�tartama �ppoly fontos t�m�nak bizonyult, mint a szabadid� tartalmas elt�lt�s�nek r�szletei: a sportlehet�s�gek �s a Semmelweis Egyetemi Kultur�lis Napok programjai. A f� hangs�lyt m�gis a k�teless�gteljes�t�s k�r�lm�nyeivel kapcsolatos k�rd�sekre helyezt�k a di�kok, mind a tanul�s, mind a medikus �veket k�vet� rezidensk�pz�s jelenlegi lehet�s�geinek sz�mba v�tel�vel.

M�lt�nyoss�g n�gyszer

A r�szletekr�l Sz�cs�nyi-Nagy Bal�zs �s Pesk� Gergely „A tanulm�nyi �s vizsgaszab�lyzat m�dos�t�sa” c�m� el�ad�s�b�l t�j�koz�dhattak a r�sztvev�k. Pesk� r�szletesen besz�molt a m�r el�rt �s tervezett m�dos�t�sokr�l, melyek k�z�l k�l�n�s n�pszer�s�gnek �rvendett a szorgalmi id�szak 14 h�tre cs�kkent�se �s az a lehet�s�g, hogy egyetlen, erre a c�lra kiv�lasztott tant�rgyb�l ak�r n�gyszer is lehessen vizsg�zni egy �v alatt. Ez ut�bbi kedvezm�ny velej�r�ja, hogy ha valakinek negyedszerre sem siker�l a megm�rettet�s, akkor m�r nem ig�nyelhet tov�bbi m�lt�nyoss�gi lehet�s�get. Sz�mos egy�b r�szlet mellett sz� esett az �szt�nd�j rendszer�r�l �s az �llami finansz�roz�s korl�tair�l is. A hallgat�k hosszan taglalt�k a tand�j bevezet�s�nek probl�mak�r�t, az az�ta megt�rt�nt n�pszavaz�s eredm�nye azonban t�rgytalann� tette ezt a k�rd�st. �rdekess�gk�nt az�rt �rdemes megjegyezni Papp Magor sz�m�t�s�t, mely szerint k�l�n k�lts�gt�r�t�si k�telezetts�g n�lk�l is sokba ker�l elv�gezni az egyetemet, a beszerzend� tank�nyvek �s orvosi eszk�z�k (k�peny, fonendoszk�p) �nmagukban kiteszik a 600-800 ezer Ft-ot a hat �v alatt, a koll�giumi �s egy�b k�lts�gek ezen fel�l terhelik a leend� orvosokat.

Felsz�lal�s�ban optimizmus�nak adott hangot Papp Magor a rezidensk�pz�ssel kapcsolatban, amennyiben hallgat�s�ga eml�kezet�be id�zte, hogy a tavaly febru�ri rezidensekre vonatkoz� t�rv�nytervezet m�r bevezethet� �llapotban volt, m�gis siker�lt k�t h�t alatt alapjaiban megrengetni az orvostanhallgat�k sz�m�ra h�tr�nyos elk�pzel�st. „�rdemes teh�t hallatni a hangunkat” – mondta a H�K eln�k. Jelenleg – t�rt a probl�m�kra – 700 rezidenshelyet �rtak ki a 900 jel�lt sz�m�ra. A lehet�s�g n�lk�l marad� hallgat�k �tcs�sznak a k�vetkez� �vre, �gy m�r most elk�nyvelhet�, hogy a 2009-es l�tsz�m is plusz 200 f�vel terhelt. Papp eln�ks�ge alatt az els� eset, hogy �t �s t�rsait a politikusok bevont�k a rezidensk�rd�sr�l folytatott t�rgyal�sokba, szempontjaikat figyelembe vett�k.

Hi�nyz� garanci�k

A jelenlegi tervezet (mely m�g nincs hivatalosan el�k�sz�tve) alapjaiban megfelel�, csup�n a garanci�k hi�nyoznak bel�le. A megbesz�l�sek tapasztalatainak megfelel�en elmondhat�, hogy 2008-ban m�r nem lesz �j rendelet e k�rd�ssel kapcsolatban, �s legk�zelebb k�r�lbel�l 800 helyet k�v�nnak ki�rni az illet�kesek. Ebb�l k�vetkezik, hogy a hallgat�i aktivit�sra tov�bbra is sz�ks�g van: a d�nt�shoz�kat meg kell gy�zni arr�l, hogy ez a sz�m t�l kev�s. Tov�bbi gondokat okozhat, ha az �llam val�ban a k�rh�zakra k�v�nja h�r�tani a rezidensk�pz�ssel j�r� k�lts�gek jelent�s r�sz�t, hiszen az int�zm�nyek k�ztudottan nincsenek j� anyagi helyzetben a reformid�szak kezdete �ta (70%-uk cs�dben van). Az �llam egy�bk�nt az �gy megsp�rolt p�nzt a hi�nyszakm�k n�pszer�s�t�s�re k�lten� oly m�don, hogy t�bbet fizetne azoknak, akik a n�pszer�tlen ter�letek k�z�l v�lasztanak. A r�szletek jelenleg az�rt nem �rdemelnek k�l�n�sebb nyilv�noss�got – z�rta le a rezidens-k�rd�st Papp Magor – mert a miniszt�riumban egyenl�re h�napr�l h�napra v�ltoznak a koncepci�k ezzel kapcsolatban.

A t�bb mint k�t �r�sra ny�l� hallgat�i tal�lkoz� v�g�re a Semmelweis Egyetem di�kjai val�ban minden �ket �rint� k�rd�ssel kapcsolatban k�pbe ker�ltek. A H�K ezent�l f�l�vente �hajtja f�rumra invit�lni az �rdekl�d�ket.

Radnai Anna