Maurovich Horv�t P�l

A tavaly febru�r 14-i TDK-konferenci�n adt�k �t Maurovich Horv�t P�lnak a Semmelweis Egyetem 2006. �vi Kiv�l� Di�kk�r�se kit�ntet� c�met. Az 2. �ves PhD hallgat� a szlov�kiai R�vkom�romb�l ker�lt Budapestre, kor�bban a pozsonyi m�szaki egyetemre jelentkezett, �p�t�szm�rn�k akart lenni.

F�l�vet j�rt a m�szakira, de mindig nagyon vonzotta az, hogy embereket gy�gy�tson. V�g�l elhat�rozta, hogy az orvosi p�ly�t v�lasztja �s 1998-ban felv�telizett a budapesti Semmelweis Egyetemre. A sikeres felv�teli ut�n a H�rsfa utcai koll�giumban kapott lakhelyet. Az orvosi p�lya melletti d�nt�s�ben meghat�roz� �rv volt, hogy anyanyelv�n folytathatta tanulm�nyait. A di�kk�ri munk�ba v�letlen�l kapcsol�dott be a m�sodik szemeszterben. Egyik koll�gista t�rsa megk�rdezte t�le, hogy lenne-e kedve k�zrem�k�dni egy immunol�giai t�m�j� kutat�sban, �s �gy ker�lt az Orsz�gos Immunol�giai �s Hematol�giai Int�zetbe, ahol Mikl�s Kata ir�ny�t�sa alatt a komplement rendszert vizsg�lt�k. T�bbf�le t�ma �rdekelte, de kezdett kialakulni benne, hogy az immunol�gi�n�l tal�n m�g jobban izgatja a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek diagnosztik�ja �s gy�gy�t�sa.

K�z�s publik�ci�k

Els� �vfolyamosk�nt siker�lt Angli�ba kijutnia, �s a Cambridge-i Egyetem sz�vk�rh�z�ban v�gezte �pol�stani gyakorlat�t. Ott l�tta az els� sz�vm�t�tet, amely nagy hat�ssal volt r�. Az Immunol�giai Int�zetben maradt 2001-ig mint TDK-s, de emellett p�rhuzamosan elkezdte a tudom�nyos di�kk�r�s munk�j�t az �r- �s Sz�vseb�szeti Klinik�n is, ahol 2000-t�l dr. Merkely B�la (akkor m�g) egyetemi docens lett a t�mavezet�je, akiben igazi tan�t�mesterre lelt.

– Merkely doktorral k�z�s cikk�nk jelent meg a Journal of Cardiovascular Electrophysiology c�m� szaklapban �s a Cardiologia Hungaric�ban a sz�velektrofiziol�gia ter�let�n v�gzett kutat�sunkr�l. A pitvarfibrill�ci� alatti kamrai frekvencia kontroll lehet�s�g�t vizsg�ltuk speci�lis implant�lhat� elektr�d�kkal, az AV csom� ingerl�s�vel. �gy jelent�s negat�v kronotrop hat�st siker�lt el�rn�nk negat�v inotrop hat�s n�lk�l. A kapott eredm�nynek nagy jelent�s�ge lehet sz�vel�gtelens�gben szenved� betegek kezel�s�ben, akikn�l a pitvarfibrill�ci� alatti kamrai frekvencia kontroll gyakran komoly klinikai probl�m�t jelent. Ezzel a t�m�val kezdtem a tudom�nyos di�kk�ri �veket �s ezzel szerepeltem az OTDK-n is.

K�lf�ldi gyakorlatok

– Anglia ut�n siker�lt m�s k�lf�ldi orvos egyetemre is eljutnia?

– Mindig is vonzott az utaz�s �s k�v�ncsi voltam, hogy m�shol hogyan oktatnak, gy�gy�tanak. Hosszabb-r�videbb id�t t�lt�ttem el a berlini Humboldt Egyetemen, a Karolinska Int�zetben �s a sv�d Uppsalai Egyetemen, a Z�richi Egyetemen, Sv�jcban �s a Harvard Egyetemen Bostonban.

– Sok �tja k�z�l melyik volt a legmeghat�roz�bb a tudom�nyos el�menetele szempontj�b�l?

– Egy�rtelm�en a bostoni utam. Itt ker�ltem kapcsolatba a modern sz�v-k�palkot�ssal, a noninvaz�v CT-coronarographiaval �s a sz�v MRI-vel.

– Az egyetemi �vek alatt volt m�s publik�ci�ja?

– Bostonban siker�lt bekapcsol�dnom a Framingham-tanulm�nyba, amely tal�n a legr�gebben foly� k�vet�ses vizsg�lat. 1948 �ta figyelik egy kisv�roska lakosainak sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�seinek alakul�s�t. �n a harmadik gener�ci�s lakoss�gon multidetektoros CT-vel v�gzett m�r�seket elemeztem, �s ebb�l a t�mak�rb�l publik�ltunk cikket az International Journal of Obesity-ben. Egy m�sik k�zlem�ny�nkben a 64 szeletes CT teljes�tm�ny�t vizsg�ltuk.

Nagy �r�m volt sz�momra, amikor felk�rtek, hogy az egyetemi TDK konferencia kardiol�giai szekci�j�ban vegyek r�szt a zs�ri munk�j�ban. Sz�mos kiv�l� el�ad�st hallottam, �s nagyon szurkoltam minden di�knak, hiszen tavaly m�g �n is az el�ad�k k�z�tt izgultam.?

I.M.