Cs�pl� Andrea, dr. Cs�pl� Krisztina �s dr. Varga T�mea

Imm�r nyolc �ve, hogy egyetem�nk hallgat�i az ERASMUS program seg�ts�g�vel cseredi�kk�nt, �szt�nd�jjal tanulhatnak 3-10 h�napig valamelyik eur�pai fels�oktat�si int�zm�nyben. Ez az EU k�n�lta lehet�s�g ma is n�pszer� – tudtuk meg a helyi Eur�pai Program Iroda vezet�j�t�l, dr. Cs�pl� Krisztin�t�l.

– A SOCRATES program keret�ben m�k�d� ERASMUS legnagyobb el�nye, hogy �ltala olyan eur�pai partneregyetemekre juthatnak el a di�kok, ahova m�s m�don nem, vagy legfeljebb tand�j megfizet�s�vel mehetn�nek. Ilyen szempontb�l ez egy fantasztikus lehet�s�g – sz�gezi le az ERASMUS koordin�tor. – A programot irod�nk koordin�lja az egyetemnek, �s konkr�tan az �OK, a FOK �s a GYTK sz�m�ra szervezi a mobilit�st. A k�lf�ldr�l �rkez�k ist�pol�ja dr. Varga T�mea, a II. sz. Belgy�gy�szati Klinika PhD hallgat�ja, a kiutaz�kkal pedig di�kt�rsuk, Cs�pl� Andrea orvostanhallgat� foglalkozik. J�magam szint�n az �OK-n diplom�ztam, s az Arc- �llcsont- Sz�jseb�szeti �s Fog�szati Klinik�n vagyok PhD hallgat�. Munk�nkhoz rengeteg seg�ts�get kapunk egyetem�nk Nemzetk�zi Kapcsolatok Igazgat�s�g�nak vezet�j�t�l, S�meghy Gyula igazgat� �rt�l, aki nagyban hozz�j�rul a k�lf�ldi kapcsolatok sz�les�t�s�hez.

Kiutaz�si lehet�s�gek

– Milyen m�don, felt�telekkel bonyol�dik a program? Az itteni di�kok csak meghat�rozott egyetemekre mehetnek, vagy lehetnek egy�ni k�r�seik is?

– A hallgat�k cser�je bilater�lis szerz�d�sek alapj�n t�rt�nik. Munk�nkat r�szben egyszer�s�ti, hogy a Semmelweis Egyetemnek nagyon sok eur�pai t�rsint�zm�nnyel van m�r r�g�ta, olajozottan m�k�d� tudom�nyos, kutat�si �s oktat�si kapcsolata, teh�t r�gi ismer�sk�nt ker�l�nk kapcsolatba egym�ssal. A k�toldal� szerz�d�sek sz�lethetnek �gy, hogy benn�nket keresnek m�s egyetemek, vagy mi jelentkez�nk n�luk. Sokat k�sz�nhet�nk a Nemzetk�zi Kapcsolatok Igazgat�s�ga kor�bbi vezet�j�nek, dr. K�m�ves Veronik�nak, aki egyr�szt �vekig gondoskodott a program fenntart�s�r�l, m�sr�szt a munk�ja sor�n megismert �j ismer�sei k�z�l t�bbet ir�ny�tott az ERASMUS programba, �s ez nagyon megk�nny�ti a szerz�d�sk�t�s proced�r�j�t. Persze a hallgat�k k�r�s�re olyan egyetemet is megkeres�nk, amely eddig nem szerepelt a partnereink k�z�tt, �s sz�mos eredm�nyes meg�llapod�s j�tt m�r �gy l�tre. �ltal�ban igaz, hogy csak oda utazhatnak di�kjaink, ahonnan hozz�nk is j�nn�nek fiatalok. Nem k�ld�nk ki annyi hallgat�t, mint amennyire lehet�s�g�nk lenne. Ennek oka r�szben a korl�tozott mennyis�g� �szt�nd�j, r�szben pedig a min�s�gkontroll, hiszen szeretn�nk, hogy a kiutaz�k j� h�r�t vigy�k egyetem�nknek. A di�kok p�ly�zaton vesznek r�szt, ahol a hallgat�i �nkorm�nyzat �s a karok tan�raib�l �ll� ERASMUS Bizotts�g �ltal j�v�hagyott pontoz�si rendszer alapj�n b�r�lj�k el k�relm�ket. Minden �vben csak a legmagasabb pontsz�mmal rendelkez�k juthatnak �szt�nd�jhoz, de bizonyos ponthat�ron fel�l lehet�s�g van �nk�lts�ges kiutaz�sra is. Ilyenkor a di�k �szt�nd�jat nem kap, viszont hallgat�i st�tuszt adhat neki a k�lf�ldi partneregyetem an�lk�l, hogy ez�rt tand�jat kellene fizetnie.

– Mit�l f�gg a hallgat�i l�tsz�m?

– A hallgat�i k�r�sek teljes�t�se az aktu�lis �ves �szt�nd�jkerett�l f�gg. Erre a TEMPUS K�zalap�tv�nyn�l p�ly�zunk, s annak ar�ny�ban kapjuk meg a k�vetkez� �vi t�mogat�st, hogy h�ny di�kot k�ldt�nk valamelyik orsz�gba az el�z� esztend�ben. Szerencs�re az EU szorgalmazza, hogy n�vekedj�k a k�lf�ldi csereegyezm�nyek keret�ben tanul�k l�tsz�ma. Id�n hallgat�nk�nt havi 280 eur�t adott az Uni�. Ehhez m�g az egyetemnek is hozz� kell tennie a mag��t, t�rekszik is, ahogy anyagi ereje engedi, emelni a t�mogat�st. �gy szerencs�re havonta mintegy 360 eur� jut a kint tanul�knak.

El�gedett k�lf�ldiek

– V�lhet�en a magyar hallgat�k kiutaz�si hajland�s�g�val nincs gond. Vajon ugyanilyen sz�vesen j�nnek hozz�nk a k�lf�ldi di�kok is?

– Egyre t�bben vannak, �s nagyon j�l �rzik itt magukat. �ltal�ban nem ig�nylik, hogy mi helyezz�k el �ket, az ERASMUS-nak ez egy�bk�nt egy orsz�gban sem feladata. Azt szoktam mondani, hogy ez a program az �letr�l sz�l. Itt a lehet�s�g, hogy megtanuljanak boldogulni a vil�gban. Ennek ellen�re az ide�rkez�knek mindig felaj�nljuk a koll�giumi sz�ll�st, amelyet �ltal�ban nem fogadnak el, hiszen itt nem tudunk egy�gyas ell�t�st ny�jtani. Persze, amennyiben ig�nylik, seg�tj�k alb�rlet keres�s�ket. Ideiglenes di�kigazolv�nnyal l�tjuk el �ket, a beilleszked�st pedig k�nny�ti a tandem program, melynek keret�ben minden k�lf�ldi hallgat� mell� beosztunk egy �nk�ntes itteni di�kot.

– Nagyon j�l hangzik.

– Val�ban, �s a nyelvgyakorl�s, bar�tkoz�s sem rossz a mieinknek, f�leg, ha �ppen arra az egyetemre k�sz�lnek cseredi�knak, ahonnan a vend�g �rkezett. A hozz�nk j�v�k el�gedettek az itteni oktat�ssal, kiv�lt a gyakorlati foglalkoz�sokat szeretik. A kor�bbi �vek j� tapasztalatai alapj�n tavaly olyan n�pszer� lett a gyermekgy�gy�szat, hogy egy �j csoportot kellett ind�tani. A 2007-08-as tan�vben �sszesen 48-an tanulnak az �OK-n, a FOK-n �s a GYTK-n �s 25-en a m�sik k�t karon. T�bbnyire a fels�bb �vesek j�nnek, az alapszab�ly szerint a mieink is csak a m�sodik �vfolyam ut�n tanulhatnak k�lf�ld�n.

– �s akkor m�r ott is vizsg�znak, aminek t�ny�t, eredm�ny�t azonban – amint azt hallottuk – nehezen tudj�k elismertetni itteni tan�raikkal.

– Ismert ez a probl�ma. Egyfel�l meg�rtem, ha professzoraink szeretn�nek megbizonyosodni di�kjuk t�rgyismeret�r�l. M�sfel�l viszont �gy v�lem, meg kellene b�znunk az elfogadott eur�pai egyetemek vizsgarendszer�ben. K�l�n�sen, hogy egyetem�nk r�szese az ERASMUS-egy�ttm�k�d�ssel j�r� k�telezetts�geket tartalmaz� �gynevezett University Charternek. Ennek �rtelm�ben rektorunk szerz�d�sben v�llalta, hogy az int�zm�nyek k�lcs�n�sen egyen�rt�k�nek tekintik a n�luk letett vizsg�kat. Ennek be nem tart�sa okozott m�r kellemetlens�geket. Az egyik n�met egyetem koordin�tora felh�borodva k�z�lte: Br�sszelhez fog fordulni, mert valami nincs rendben a Semmelweis Egyetemmel, ugyanis a n�luk tanul� hallgat�nknak az�rt kellett megszak�tania a k�t szemeszterre sz�l� ottani tanulm�nyait, hogy itthon �jra levizsg�zhasson. Sajnos ez nem egyedi eset volt, id�n egyenesen Br�sszelb�l kaptunk figyelmeztet�st: ha nem konszolid�ljuk a tanulm�nyi �s vizsgaelfogad�si rendszer�nket, a programb�l val� kiz�r�s is fenn�llhat.

Alapos felk�sz�t�s

– Mi lehet a megold�s?

– Ezt a gondot le�rtuk lev�lben, amelyet dr. Kollai M�rk rektorhelyettes �r – aki egyben a K�lf�ldi Hallgat�k Titk�rs�g�nak igazgat�ja is – eljutatott m�r minden �rintett professzornak, int�zet- �s klinikavezet�nek. Ett�l rem�l�nk el�rel�p�st. Eddig is pr�b�ltuk valamik�ppen elej�t venni az eff�le konfliktusoknak. Az ERASMUS programba bekapcsol�d�knak tartott t�j�koztat�n mindig elmondjuk: aki az els� f�l�vben megy ki egy szemeszterre, annak nem k�telez� ott vizsg�znia. M�sr�szt az indul�s el�tt lev�lben k�rem az itteni aktu�lis int�zetvezet�t: fogadja el a hallgat� kinti gyakorlat�t, vizsg�j�t. Egy�ttal a di�kok lelk�re k�t�m: �rjanak hasonl� k�relmet �k is az int�zetvezet�knek, s l�ttamoztass�k vel�k. Akik ezt eddig megtett�k, azoknak nem kellett �jravizsg�zniuk itthon. Megpr�b�ljuk teh�t alaposan felk�sz�teni a kiutaz�kat. Nemcsak mi adunk tan�csokat nekik, hanem a m�r visszat�rtek is, akiket indul�s el�tt megkereshetnek. Tov�bb� elolvashatj�k a kor�bbi hallgat�k kinti tapasztalatait �sszefoglal� besz�mol�kat, melyek k�z�l n�h�nyat r�videsen a honlapunkon is k�zz�tesz�nk. Itt szeretn�m felh�vni a figyelmet arra, hogy v�rhat�an j�v� febru�rban hirdetik meg a 2008/09-es tan�v ERASMUS lehet�s�geit.

Tolnai Kata - T�th Andrea