 |
 |
A kitüntetettek és egyetemünk vezetői |
|
November 9-én a főépület tanácstermében került sor ünnepélyes keretek között a Doctor Honoris Causa kitüntető címek átadására. Idén nyolc professzor vette át e címről a díszes oklevelet.
John Garrett 1949-ben fogorvosi, 1959-ben általános orvosi diplomát szerzett. Orvosi tanulmányai során egy a határterületekre specializált BSc fokozat megszerzésébe is belekezdett, amelynek során megkedvelte a nyálmirigykutatást, annak is az élettani vonatkozásait. A Ph.D. minősítést 1965-ben a King’s College-ban szerezte meg. A Semmelweis Egyetem jelen kitüntetéséhez hasonlóan, a Lund Egyetem Doctor Honoris Causa kitüntetését vehette át 1985-ben. Számos további kitüntetései között említhetjük az IADR „Isaac Schour Memorial Award (1979), az IADR Salivary Researcher of the Year (2000) és a Salivary Research Award (2002) kitüntetéseket.
 |
|
Michael Landthaler 1948. június 10-én a németországi Glonnban született. A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetemen kapta meg orvosi diplomáját 1973-ban, majd a Bőrgyógyászati Klinikán eltöltött évek után 1981-ben szakvizsgát tett bőrgyógyászatból és allergológiából. 1984-ben habilitált a „Lézerkezelés a bőrgyógyászatban” témakörben. 1988 és 1991 között a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának professzora volt. 1991-ben nevezték ki a Regensburgi Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának igazgatójává, ahol a tanszékvezetés mellett számos egyetemi pozíciót is betöltött, 1994-2000 között az orvosi fakultás dékánjaként, 2000-2002-ig az egyetem rektorhelyetteseként is dolgozott.
 |
|
Kamal Midha 1979-1995 között a Saskatchewani Gyógyszerészi és Orvosi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán a gyógyszerészet professzora, valamint a pszichotróp gyógyszerek hatékonyabb felhasználásáért program koordinátora. Ez az általa alapított kutatócsoport képezi a Pharmalytics Rt. vázát, amely az egyetem gyógyszermetabolizmus-vizsgálatokkal foglalkozó non-profit intézete. Midha professzor jelenleg az intézet igazgatótanácsának elnöke, a gyógyszerészet társprofesszora. 1993 óta a WHO nemzetközi gyógyszerkönyvvel és a gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos szakértői tanácsadó testületének tagja.
 |
|
Gertrud Pfister a sportszociológia, sporttörténet tudományágának nemzetközileg is elismert, prominens képviselője a müncheni egyetemen szerzett testnevelés és történelem szakos tanári diplomát, majd ókori sporttörténeti témából kapta első Ph.D. fokozatát a regensburgi egyetemen. Egyetemi oktatói pályáját a bochumi egyetemen kezdte, ahol 1980-ban szociológia tudományágban második Ph.D. fokozatát szerezte. 1981-től a berlini Freie Universität kinevezett egyetemi tanára, ahol sporttörténeti kutatóközpontot szervezett. 2001-ben a koppenhágai egyetem egyetemi tanári katedráját pályázta meg és nyerte el. 1993-ban a Nemzetközi Sporttörténeti Társaság, majd 2004-ben a Nemzetközi Sportszociológiai Társaság elnökének választották.
 |
|
Roberto Romero szülész-nőgyógyász, az anyai-magzati orvostudomány specialistája, a Perinatológiai Kutatási Ágazat vezetője és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) Gyermek Egészségügyi és Fejlődéstani Nemzeti Intézet (NICHD) belső kutatási részlegének szülészeti és perinatológiai programvezetője. Wayne Állam Egyetemén a Molekuláris Medicina és Genetika Központban a molekuláris genetika és a szülészet professzora. Romero számtalan kitüntetés és elismerés birtokosa. (A Doctor Honoris Causa oklevelét elfoglaltsága miatt későbbi időpontban fogja átvenni.)
 |
|
Heinz Schilcher 1930-ban született a bajorországi Neuburg városában. Gyógyszerészeti tanulmányait a Müncheni Egyetemen végezte 1952 és 1956 között. Ezzel egyidejűleg orvosi tanulmányokat is folytatott. 1983 és 1995 között a Berlini Egyetem Gyógyszerészi-biológiai és Farmakológiai Intézet igazgatója, három éven át a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja volt. 17 évet dolgozott a német gyógyszergyárak tudományos tanácsadójaként. Kiemelt interdiszciplináris kutatási területei a gyógynövénytermesztés, nemesítés és kemotaxonómia. Európa-szerte a „standardizált fitogyógyszerek atyja”-ként tisztelik.
 |
|
Jörg Schubert 1944-ben született Meißenben. 1970-ben kezdett dolgozni a drezdai Carl Gustav Carus Egyetem Urológiai Klinikáján. Az orvosi egyetem elvégzése után orvosi diplomamunkáját 1970-ben védte meg. 1983-ban nevezték ki a Drezdai Orvosi Akadémia egyetemi docensének. 1989-ben felkérést kapott a jénai Friedrich-Schiller Egyetem Urológiai Klinika és Poliklinika tanszékének vezetésére. 1992 és 1996 között elnöke volt a Német Urológus Társaság West-Ost Kommissiójának és e funkciójában szoros kapcsolatot ápolt a Magyar Urológus Társasággal, és számos fiatal magyar urológust segített hozzá a rangos West-Ost Kommission ösztöndíjához. 1999-2000-ben a Német Urológus Társaság elnöke volt.
 |
|
Clemens Sorg 1967-ben fejezte be egyetemi tanulmányait a freiburgi Albert Ludwig Egyetemen. Doktori értekezését 1969-ben védte meg, ezt követően 1972-ig New York-ban dolgozott, előbb a Sloan Ketterling Rákkutató Intézetben, utána pedig az Albert Einstein Egyetem Mikrobiológiai Intézetében. 1972-től 2005-ig a Münsteri Egyetemen dolgozott, ahol 1986-ban megalapította a Kísérletes Bőrgyógyászati Osztályt, majd 1989-től vezette a Kísérletes Bőrgyógyászati Tanszéket. 1999 és 2002 között a Münsteri Egyetem orvosi fakultásának dékánja volt. 2001 és 2006 között a European Science Foundation European Medical Research Counsils szekciójának elnöki tisztjét látta el, 2005-től az Innsbrucki Orvosi Egyetem rektora. Clemes Sorg munkássága során kiemelt figyelmet szentelt a Semmelweis Egyetemnek, aminek eredményeképpen egyetemünk munkatársai aktívan vehettek részt az Európai Unió kutatási és egészségpolitikai elképzeléseit kidolgozó munkacsoportok tevékenységében, már hazánk uniós csatlakozását megelőzően is.
(E lapszám csak webes cikkei között részletes méltatást olvashatnak a professzorokról.)
|