Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2007/12. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VIII. évfolyam 12. szám · 2007. november 16.

Új kutató-fejlesztő laboratórium
az Orvosi Mikrobiológiai Intézetben

blank
blank
20071204.jpg

Ádám Veronika, Nagy Károly és Kramer Mihály

Az elmúlt időszakban szoros együttműködés alakult ki a mikrobiológiai kutatás-fejlesztésben az Orvosi Mikrobiológiai Intézet és az Izinta Kereskedelmi Kft. között. E munkakapcsolat egyik jelentős mérföldköve az a közösen kialakított laboratórium, amelyet november 6-án adtak át a Nagyváradi téri Elméleti Tömbben. Az eseményen jelen volt dr. Ádám Veronika, tudományos rektorhelyettes is. Az ünnepélyes átadáson a dr. Nagy Károly egyetemi tanár, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója és dr. Kramer Mihály, az Izinta Kereskedelmi Kft. igazgatója mutatta be a laboratóriumot és az ott alkalmazott eljárást a jelenlévőknek.

A fertőző betegségek molekuláris biológiai gyorsdiagnosztikai lehetőségei közül az egyik legkorszerűbb eljárás, a fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) továbbfejlesztése és adaptálása kezdődhetett el novemberben abban a laboratóriumban, amelyet az Orvosi Mikrobiológiai Intézet és az Izinta Kereskedelmi Kft. közösen működtet. Az eljárás bár külföldi találmány, a teljes know howt a magyar tulajdonban lévő Izinta Kereskedelmi Kft birtokolja; így az eredmények a hazai tudományt gazdagítják. Az Orvosi Mikrobiológiai Intézet a céggel közösen nemzeti pályázatokon is részt vesz, amelyek a későbbiekben a kutatásokat támogathatják, valamint a fejlesztéshez szükséges eszközök előteremtését segíthetik. Örvendetes innovációt üdvözölhetünk az egyetemi diagnosztikus palettán.

Az eljárásról

A fluoreszcens in situ hibridizáció alapját az biztosítja, hogy a szaporodó mikroorganizmusokban a fehérjeszintézist végző sejtalkotórész, a riboszóma több tízezer példányban van jelen. A kimutatásához szükséges eljárás ezért nem igényli a más módszereknél, így például a polimeráz láncreakció (PCR) során alkalmazott mesterséges sokszorozás, a génamplifikáció beiktatását. A riboszómát alkotó RNS molekulák rendkívül konzervatív szerkezetűek: azonosításukkal meghatározható, hogy milyen fajba tartozik az őket tartalmazó organizmus. A vizsgálathoz használt diagnosztikum, a próba olyan fluoroforokkal, fotoindikátorokkal jelölt, amelyek a sejteket ultraibolya fényben piros, illetve zöld színben mutatják. Ilyen próbák keverékével olyan kettős, ún. tandem próbákat alakítottak ki, amelyek egyetlen lépésben két mikroorganizmus azonosítását teszik lehetővé, felgyorsítva ezzel a diagnosztika menetét. Egyetlen preparátumban, csak a mikroszkóp színszűrőjének átállításával tehát két mikroorganizmus jelenléte tesztelhető.

További fejlesztési irányok

A laboratóriumban végzett tudományos kutatómunka két irányt követ. Az egyik a módszer klinikai alkalmazhatóságának kiteljesítése. Jelenleg patogén gombák és a legsúlyosabb, az életet közvetlenül veszélyeztető fertőző kórkép, a szepszis gyorsdiagnosztikai tesztkészletének összeállítása folyik a lehetséges kórokozókra specifikus próbák összehangolásával. A másik irány technikai: az eddigi 4 órás reakcióidőt próbálják lerövidíteni a kutatók oly módon, hogy az inkubálás egy erre a célra kialakított, szabadalmazott mikrohullámú sütőben zajlik, ami a diagnózisig eltelt időt 60 percre szorítja le. A még kísérleti fázisban lévő új eljárással már eddig is több beteg gyógyítását tudták gyorsítani azzal, hogy a vérében talált mikroorganizmusok faj szerinti meghatározását egy nappal korábban közölhették a beküldő orvossal, mint ahogy azt a hagyományos mikrobiológia lehetővé teszi. A mikrobiológiai kutatás-fejlesztésben elért eredményeket az intézet és a társaság már számos alkalommal a szakmai közvélemény elé tárta. Előadásokkal, poszterekkel szerepeltek a Párizsban idén megtartott Sepsis 2007 fórumon, az Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság Szolnokon rendezett kongresszusán; egy erről szóló közleményük pedig megjelenés előtt áll.

Pap Melinda

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2007/12. szám | Előző cikk | Következő cikk