|
Negyedik éve látja el értékes orvosi és gyógyszerészeti ismeretekkel az érdeklődőket a Richter Tudós Klub. A május eleji NET-beli rendezvényt abban bízva nyitotta meg prof. dr. Tulassay Tivadar rektor, hogy a résztvevők ezúttal is sokat tanulnak majd. Nos, utólag elmondható: az előadók jóvoltából komoly ismeretanyaggal gyarapodhattak a metabolikus szindrómáról, s legfőbb jellemzőiről – hipertónia, elhízás, diabétesz és lipidanyagcsere-zavar – a zömmel belgyógyász jelenlévők.
A vitafórum előtt egyetemünk tiszteletbeli szenátora, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója összegezte a gyógyszeripar jelenlegi helyzetét. Érintette az új szabályozásokat, s kitért azok betegellátást veszélyeztető hatásaira. Befejezésül megjegyezte: reméli, hogy a Semmelweis Egyetemmel több kutatási projektben dolgozhatnak közösen ezután is.
Izgalmas volt a programtéma, hiszen tudvalévő, hogy világszerte vitatkoznak arról belgyógyászok: létezik-e valójában metabolikus szindróma. A moderátori szerepkört ellátó prof. dr. Farsang Csaba, az I. sz. Belgyógyászati Klinika (azóta leköszönt) igazgatója bevezető előadásában kimerítő alapossággal vezette végig a hallgatóságot az elmúlt évtizedekben született megállapítások labirintusában, elérkezve az alapdefiníciót adó metabolikus X szindróma 1988-as leírásáig, majd napjainkig folytatva a szóban forgó szindróma-jelenségekkel kapcsolatos változó érték és kritérium-meghatározásokat. Végül pedig érvekkel alátámasztva külön-külön részletezte a metabolikus szindrómásoknál bizonyítottan jellemző elváltozásokat – kitérve szűkebb szakterületére, a hipertóniára –, valamint szólt az érintett betegek ellátási programjáról is.
A következő két előadás különböző oldalról tárgyalta a kérdéskört. Prof. dr. Kepler Péter (I. sz. Belklinika) a metabolikus szindróma diabetikus aspektusait mutatta be. Ennélfogva értelemszerűen foglalkozott a 2-es típusú diabétesszel – elmondta például, hogy manapság már diabétesz epidémiáról beszélünk –, továbbá annak a kardiológiai betegségekkel, illetve a metabolikus szindróma összetevőivel való összefüggéséket értelmezte. Zárómondatában utalva az egyik híres diabetológus (Joslin) még 1927-es mondására – a diabétesz a zsírokkal kezdődik, a cukorbetegek a zsírtól halnak meg – mintegy átvezette a gondolkodás fonalát a zsírszövettel és a vérzsírokkal kapcsolatos szempontokhoz. Erről prof. dr. Karádi István akadémikus, a III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója beszélt. A kiemelkedő felfedezések összegezése után a különböző zsírszövetek funkcióját, hatásait fejtegette. Leszögezte, hogy egyelőre csak a jelenségeket látjuk, a metabolikus szindróma fenomenológiája majd a genetikai háttér megismerésével válik érthetővé. Karádi professzor még felhívta a figyelmet a mediterrán diéta fontosságára, továbbá tanácsokat adott a gyógyszeres terápiához.
Nem tudjuk pontosan a metabolikus szindróma kialakulásának időpontját, de egyes jelei már gyermekkorban fellelhetők, erősítette meg a gyermekgyógyász. Dr. Szamosi Tamás egyetemi docens (II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika), a Tűzoldó utcai épületben működő MAT Országos Gyermekgyógyászati Lipidanyagcsere Központ, jelenleg átalakulás alatt lévő, gondozóhálózatának tevékenységére, adataira támaszkodva elemezte a 18 év alattiaknál jelentkező kórképeket (inzulinrezisztencia szindróma), s különbségeket (haskörfogat és magas vérnyomás-értékelés). Előadását élénk vita követte.
T.A.
|
