Néha nehezen érthető az ember számára, hogy miért kell apró részleteket megtanulni, bemagolni, átgondolni, újra meg újra átismételni… – legyen valaki akár kutató, akár oktató, de főleg, ha éppen 16-17 éves diák. Ilyen nehéz szakaszokon segíthet át, ha van valamilyen perspektíva, látszik egy magasabb szint, egy bepillantás abba a világba, amellyel kapcsolatos ismeretek alapjai a gimnáziumi évek során rakódnak le. Különösen izgalmas egy ilyen betekintés a pályaválasztást megelőző 1-2 évben. Ezek voltak talán az alapgondolatai azoknak a beszélgetéseknek, amelyek folytatásaként május 22-én a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium 10. és 11. osztályos tanulói egy délelőttöt egyetemünk Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézetében töltöttek, kémia és biológia fakultációt vezető tanáraik, Köllő Csilla és Fodorné Balogh Andrea kíséretében – Horváth Ildikó tudományos főmunkatárs meghívására.

A félnapos program során a diákok betekinthettek az orvosegyetemi képzés rendszerébe, kipróbálhatták a másodéves hallgatók gyakorlatain a szívműködés, az idegingerület kialakulásának bemutatására használt számítógépes szimulációs programokat és bepillanthattak az intézetben folyó kutatómunkába. Ismerkedhettek az élettani kutatások különböző szintjeivel. Először az egész szervezet integrált működésével foglalkozó humán élettani laboratóriumban folyó különféle, például ergospirometriás vizsgálatot, kilégzett biomarker méréseket mutattuk meg nekik, majd a szervszintű működésekkel kapcsolatban izolált szív működését és az agyi véráramlás vizsgáló módszerét figyelhették meg, s végül a sejtanalitikai laboratóriumban a sejtélettani vizsgálatokat láthatták. Az intézet fiatal kutatói, Studinger Péter, Miklós Zsuzsanna, Cselenyák Attila, valamint Benyó Zoltán munkatársai komolyan érdeklődő, izgalmas kérdéseket feltevő diákoknak próbálták átadni a munkájuk során megszerzett ismereteiket. Mindemellett pedig maradt idő beszélgetni az élet kezdetéről és végéről, a dohányzásról, a fájdalomról, az egészség-betegség általánosabb kérdéseiről is. A program végén teljesen természetesen vetődött fel az igény: folytassuk a kialakult kapcsolatot – akár néhány valóban érdeklődő gimnazista kutatásokba történő bevonásával vagy más diákoknak tartandó intézetlátogatással.

A fiatalok pályaválasztási tájékozódásának támogatása konkrét élményekkel, intézetbemutatással, az orvosi pálya iránti érdeklődésük felkeltése, a képzéssel kapcsolatos információk gyakorlati bemutatása gimnáziumnak és egyetemnek egyaránt fontos. Közös jövőnk kérdése az egyetem és az egészségügy szempontjából az utánpótlás, a gimnazisták oldaláról pedig az egyénileg legmegfelelőbb pályaválasztás kérdéseként fogalmazódik meg. Talán ez az együtt töltött, remek hangulatú délelőtt adott ehhez némi segítséget.

Dr. Horváth Ildikó