Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2007/7. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|
Semmelweis Egyetem · VIII. évfolyam 7. szám · 2007. június 4. |
|
![]() |
Idén szeptembertől az Egészségtudományi Karon elindult a Bolognában és Bergenben megkötött nemzetközi egyezmények, illetve a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján kidolgozott többszintű képzési rendszer. Ennek megfelelően hallgatóink négyéves alapképzésben Bbachelor, BSc) vesznek részt, majd csatlakozhatnak valamely mesterszintű képzési formához (Master, MSc), illetve folytathatják tanulmányaikat a doktorképzésben (PhD). A főiskolai oktatásban a többszintű képzési szisztéma felépítését – értelemszerűen – az alapképzés kialakításával és elindításával kezdtük. Ebben a tanévben hallgatóink 3 alapképzési szak: az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció, valamint az orvosi laboratóriumi, képalkotó analitikus, optometrista szakon kezdhették meg tanulmányaikat. Utóbbin csupán részidős (régi fogalomhasználattal: levelező), az előző kettőn pedig teljes idős (nappali) képzési formában is. Ezek az alapszakok integrált megfelelői a korábbi egészségügyi szakképzettségeknek. A diákok tanulmányaik első évében az alapszak általános tantervének megfelelően sajátítják el a leendő szakmájukhoz szükséges alapismereteiket az egészségtudományok társadalom- és természettudományi, pszichológiai, kommunikációs, pedagógiai és informatikai s bizonyos idegen nyelvi forrásaiból. Az első tanév végén pedig különböző szakirányok közül választva a szűkebb szakmai ismereteket szerezhetik meg. Mostanáig a főiskolai képzésben az említett alapszakok, illetve szakirányok nyertek el akkreditációt. Ugyanakkor rövidtávú célkitűzésünk a tanulási lehetőségek fejlesztése és bővítése. Egyfelől további BSc képzések indítása, másfelől az alapképzésben végzőknek továbbtanulási perspektívát nyújtó mesterképzések indítási eljárása van folyamatban. Mindkét fejlesztési irány két alapvető értékrendet képvisel: egyrészt a többszintű képzési rendszer egyik alapeszményét, nevezetesen a gyakorlati és az akadémiai (elméleti) tanulmányok funkcionális harmóniáját, másrészt a piacképes tudásformák és végzettségek közvetítését tűzi ki célul. A főiskolai képzési curriculum-fejlesztés a jövőben is törekszik olyan szakképzettségek biztosítására, amelyekkel a végzett szakemberek elhelyezkedése, munkavállalása nagy biztonsággal prognosztizálható. Növekvő motiváltság A többszintű képzés bevezetése, azon túlmenően, hogy új szervezeti keretek kialakítását és működtetését tette szükségessé, számos vonatkozásban új oktatási tapasztalatokat nyújt és hasonlóan új feladatokat jelöl ki számunkra. Nem csupán az eddigiektől eltérő képzési rendszer és annak intézményi keretei, hanem egy újszerű, sok tekintetben innovatív szemléletet és beavatkozásokat igénylő paradigma elsajátítása és alkalmazása körvonalazza oktatási és oktatásszervezési munkánkat. A 2006/2007. tanévben a főiskolára aspiráló fiatalok immáron a fent említett alapszakokra adhatták be jelentkezésüket, a szűkebb szakirány-választás csak az első tanév végén történik meg. Ez az egy év – sok más hozadéka mellett – azt is eredményezi, hogy a hallgatók egy konkrét szakterület mellett azután dönthetnek, hogy legalább általános formában és elemi szinten bepillanthattak az adott foglalkozás, és egyáltalán az egészségügy világába, annak humán, szakmapolitikai, gyakorlati és értékszférájába. Várhatóan ez a helyzet megalapozottabb döntéseket, elmélyültebb szakmai identitást, elkötelezettebb választásokat, következésképpen stabilabb szakmai-foglalkozási platformot fog eredményezni. Az átlagosan 4-5-szörös túljelentkezés következtében a felvételi ponthatár igen magas volt: az ápolás és betegellátás szakon 127, az egészségügyi gondozás és prevenció szakon pedig 116. Mindez azt eredményezi, hogy a BSc képzésekre felvettek iskolai általános előszocializáltsága, korábbi tanulmányi eredményeik, tanulási készségeik várható értéke igen jó lesz. Fontos tapasztalat továbbá, hogy a szakirány-választásra történő előkészület jegyében a hallgatók ambicionáltsága, jó tanulmányi eredményre irányuló törekvése, aktív és kreatív részvétele az oktatási folyamatban kezdettől fogva kimagasló minőségű. Tekintettel arra, hogy a választható szakirányok presztízse, vonzereje között jelentős különbségek vannak, továbbá abból kiindulva, hogy a szakirány-választás lehetősége az addig elért tanulmányi eredmények függvénye lesz, a hallgatók között erős konkurenciahelyzet, illetve versenyszellem alakult ki. A szakirány-diszlokáció alapjául egy többtényezős pontrendszer szolgál, amelyben az általános tanulmányi eredmény (korrigált kreditindex), a megcélzott szakirány szempontjából kiemelten fontos tantárgyak eredményei, illetve szakirány-specifikus választható tárgyak felvétele és azok abszolválásának mutatói játszanak szerepet. Ez az összetett pontrendszer azt eredményezi, hogy éppen az általános képzési szakaszt képviselő első tanévben a hallgatók komplex módon törekednek a lehető legjobb eredményekre. Ez remélhetőleg hatással lesz tanulás-szocializációjukra, illetve ilyen irányú készségeik fejlődésére. A felvételi eljárásra jellemző – egyébként személytelen – versenyhelyzet az alapképzésben megszemélyesített formát ölt, illetve a mesterképzésekre irányuló aspirációk terén is megnyilvánul. Így hallgatóink valóban erősen motiváltak a lehető legjobb tanulmányi teljesítményre, ami a konkrét célok elérése mellett segít nekik felkészülni a versenyalapú munkaerő-piaci részvételre is. Folyamatos informálás A hallgatók tanulmányi munkájában tapasztalható lendület és céltudatosság a képzés szervezői számára is új kihívásokat jelentenek. Mindenekelőtt azt, hogy a fenti törekvéseket alátámasztó szükségleteket, igényeket a lehető legteljesebb mértékben ki kell elégítenünk. A hallgatók kreatív és agilis tanulmányi stílusa magától értetődően innovatív és szélesebb spektrumú oktatói munkát követel. A szakirány-választást részben megalapozó választható tárgyakat a jog- és esélyegyenlőség jegyében minden hallgató számára biztosítanunk kell. Ezért ezeket az opcionális kurzusokat olyan hallgatói létszámmal, illetve annyi csoportban kell indítanunk, ahányan tanulnak az adott alapszakon. A választható szakirányokat, az általuk képviselt szakterületeket, szakmákat tartalmilag és érzelmileg közel kell vinnünk minden hallgatóhoz. Ezzel biztosítjuk az átgondolt, felelősségen alapuló, a foglalkozási identitást, a professzionalizációt is előfeltételező döntések meghozatalát a második tanévtől folytatott tanulmányokhoz. E törekvés keretében a hallgatókat az első tanév során folyamatosan tájékoztatjuk az egyes szakirányok képzési sajátosságairól, a mögöttük lévő egészségügyi szakmák foglalkoztatási, munkaerő-piaci, munkatartalmi, értékszempontú, karrierépítési és egyéb sajátosságairól. Szóbeli, írásos tájékozatók, szakmai-gyakorlati prezentációk, felsőbb éves hallgatók által biztosított „kortárs” konzultációk, prospektív és retrospektív pályakövetési kutatások eredményei hivatottak a hallgatói ambíciók és a főiskolai képzési lehetőségek közötti harmóniát megteremteni. A megkezdett szemeszter első hónapja után részletes és alapos vizsgálatot végeztünk az elsőévesek körében szakirány-választási stratégiájukról, azok motiváltságáról és alapvető háttértényezőiről, sikeres vagy eredménytelen döntéseik várható reakcióiról, főiskolai tanulmányaik jövőképéről. Ennek eredményeként az elsőéves hallgatói csoportokhoz rendelt tutorok és a szakirányokért felelős intézetek, tanszékek részvételével dolgozzuk ki azokat az intervenciós stratégiákat, amelyekkel biztosítani lehet a hallgatók igényeinek lehető legteljesebb kielégítését, illetve a kudarcok elkerülésének maximalizálását. Felmérjük továbbá a szakirány-felelős tanszékek és intézetek kapacitását, vizsgáljuk a főiskolai infrastruktúra illeszthetőségét a tanulmányi törekvésekhez, az adott szakterületek munkaerő-piaci felvevő erejét, a különböző végzettségű egészségügyi szakdolgozók iránt megnyilvánuló munkaerő-piaci keresletet. Elemezzük az egyes foglalkozási területeken jelentkező esetleges fluktuáció tendenciákat, azok okait, kísérő jelenségeit, természetét. Mindezen szempontok ismeretét, figyelembe vételét nem csupán saját képzési érdekeink, az egyre erősödő, hallgatókért folytatott versenyhelyzet, presztízsünk védelme, hanem az új felsőoktatási törvény is előírja. Ugyancsak komplex módon szolgálja fejlesztési terveinket az, hogy ettől a tanévtől pontos utánkövetési vizsgálatokkal elemezzük végzett hallgatóink elhelyezkedési, munkavállalási pozícióit. Korszerű infotechnológia A BSc-képzés kihívásai arra ösztönöznek bennünket, hogy az oktatásban is új módszereket, technikákat és technológiákat alkalmazzunk azért, hogy közelebb kerüljünk az új képzési paradigma kulturális sajátosságaihoz. Két területet érdemes e tekintetben kiemelni. Egyfelől a felsőoktatás értelmiségképző funkcióinak megtartása, sőt erősítése mellett fokozott hangsúlyt fektetünk a gyakorlatorientált képzésre. Utóbbi egyszerre jelenti a gyakorlati készségek és ismeretek, valamint a gyakorlatban közvetlenül alkalmazható elméleti tudások fejlesztését. Másfelől a korábbinál erőteljesebben kívánunk alkalmazni korszerű infotechnológiai eszközöket a tudásközvetítésben. E törekvésünk egyik megvalósult formája egy internetes „Portál”, amely egyszerre alkalmas oktatási feladatok (tananyagok és tanulási segédeszközök, digitális könyvtár közzététele, a számonkérés tervezhető, e-learning jellegű megvalósítása), és a kapcsolattartás (elektronikus levelezés hallgatók, csoportok, oktatók között, tudományos és közéleti fórumok lebonyolítása, stb.) működtetésére. A felsőoktatási képzési rendszer reformja többek közt arra fókuszál, hogy létrehozzon egy viszonylag egységes európai felsőoktatási régiót, amely a munkaerőpiac integrációját mint végső, az egyetemi, főiskolai hallgatói mobilitást pedig mint köztes célt fogalmazza meg. A BSc rendszerű képzés bevezetésével párhuzamosan ezek a törekvések új lendületet kaptak karunkon. Hallgatóink más országok egészségügyi felsőoktatásában, illetve intézményrendszerében történő tapasztalatszerzése, külföldi hallgatók egyre eredményesebb rekrutációja, hallgató-oktató munkacsoportjaink EU-s oktatásfejlesztési és kutatási projektekbe való bekapcsolódása, nemzetközi konferenciákon, pályázatokon való részvételünk, nemzetközi tudományos és tudománypolitikai szervezetekbe irányuló integrációnk a fenti célokat szolgálják. Sok minden történt a többszintű képzés bevezetése kapcsán, de a felsőoktatási reform lépéseinek nagy része még hátra van. Ezek közül ki kell emelni a képzési curriculum korszerűsítését, hiszen a BSc-MSc-PhD szisztéma bevezetésével a főiskolai munka innovációjához csupán a formai-szervezeti kereteket, lehetőséget teremtettük meg, ezeket a képzési curriculum megújítása fogja tartalommal megtölteni, utóbbi képes a lehetőséget realitásba konvertálni. Dr. Vingender István |
Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2007/7. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|