Godó Ferenc

Egyetemünk Korányi Frigyes Szakkollégiuma – közismert nevén a „Hársfa” – tavaly ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Dr. Godó Ferenc igazgatóval az intézmény jelentőségéről beszélgetünk.

– Tavaly ősszel 14-en kerültek a kollégiumba. Az újonnan felvettek a lakók negyedét teszik ki. Mi a vonzó az egyetemistáknak a szakkollégiumban? Miért jönnek ide lakni?

– Évek óta az újonnan felvettek zöme elsős. Ők általában igen keveset tudnak a szakkollégiumról, mert a gólyatáborban szétosztott, illetve a postán szétküldött tájékoztatókban nincs lehetőségünk teljesen hű képet nyújtani magunkról. Kétségtelen, hogy a „hársfás” instruktorok jó munkát végeznek, így a szakkollégium felvételi táborába jelentkezők már jól ismerik az itteni követelményeket, elvárásokat. A diákokat azonban még ma is erősen befolyásolja a többi kollégiumnál jobb infrastruktúra, a kétágyas szobák és „a négy főre jutó zuhanyzó”, de sokan a szakkollégium szakmai, tanulmányi és közösségi programjai miatt jelentkeznek. A beköltözés után nem sokkal megtörténik a „szemléletváltás”, s az új kollégisták is érzik és értik ennek az intézménynek a jelentőségét, kiválóságát, céljait – egyszóval beilleszkednek és kezdik magukat jól érezni ebben a szellemi közösségében.

– Mi a helyzet a felsőbbévesként ide jelentkezőkkel?

– Ők nehezebb helyzetben vannak. Nekik már teljesíteniük kellett szakmai, tanulmányi területen és az ő „habilitálásuk” szigorúbb követelményrendszeren alapszik. Néha persze előny lehet, hogy a felsőbbéveseket ismerik a szakkollégisták, de ugyanez akár hátrányként is megjelenhet. Az viszont kétségtelen, hogy az első, második évben szakmailag jól teljesítő felsőbbéves könnyebben illeszkedik be a szakkollégium közösségébe, és kisebb az esélye, hogy a szemeszterenként megtartott értékelésnél, „habilitálásnál” tanulmányi problémái legyenek.

Változó értékelés

– Milyen változásokat hoz majd, ha eléri egyetemünket az ígért kollégiumi férőhelybővítés?

– Ma már nem titok, az egyetem vezetése döntött, és elindult egy új, 900 férőhelyes kollégiumi szolgáltatás bérlésének közbeszerzési eljárása. Ha minden jól megy, akkor 2-3 év múlva a kollégiumi elhelyezésre jogosult hallgatóink már olyan, igen magas színvonalú szociális szolgáltatásra pályázhatnak, ahol a kollégisták többsége kétszer kétágyas apartmanokban lakhat. Ez nagy öröm számomra, de legalább akkora öröm, hogy a „hársfa” megmaradhat szakkollégiumnak, eredeti helyén, önálló épületben. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ez a beruházás kihívást jelent számunkra, hiszen azok a hallgatók, akik eddig főleg a magasabb komfortért jelentkeztek – vállalva persze ezzel a szakkollégiumi szigorú követelmények teljesítését is –, erre a továbbiakban nem kényszerülnek. Így bizonyára csak azok jelentkeznek ide, akiket valóban a szakkollégiumi eszmék, a magas színvonalú szakmai-tanulmányi munka és számtalan közösségi program, rendezvény vonz.

– Vajon mennyire hiteles a hallgatókban a szakkollégiumról alkotott kép? Gyakran hallunk az egyetemen a „pedál”, stréber és sznob „hársfásokról” – nemegyszer akár már a Gólyatáborban is! Mi lehet az igazság?

– Két fő oka volt eddig a negatív véleményeknek. Az első ok, hogy a szakkollégiumba be nem jutott hallgatók némelyikében, a sikertelen pályázat miatt érthetően kialakult egyfajta passzív ellenszenv a „hársfásokkal” szemben, ami aztán bármilyen azt igazoló hatásra könnyen aktiválódott, és bíráló, lejárató megnyilatkozások terjesztéséhez vezetett. A második ok, hogy mivel a kollégium számos szakmai és közösségi követelményt állít a lakóival szemben, amit minden szemeszter végén számon is kér, ezért keményen kell tanulni és teljesíteni az idekerüléshez, itt maradáshoz. Régebben, amikor általában talán még nem volt ennyire „hajtós” az egyetem, jól látszott a különbség a „hársfás” és nem „hársfás” hallgatók tanulási szokásai és eredményei között. Ekkor aggatták fel sűrűbben az említettekhez hasonló negatív jelzőkkel az itt lakókat. Úgy érzem, hogy mára ez a negatív értékelés már nem jelentős, és egyre több hallgató ismeri el a „hársfások” szakmai-tanulmányi munkáját (elnyert ösztöndíjak, kurzusok, tudományos fórum stb.), közösségi programjainak jelentőségét, a szakkollégium teljesítményét. Így ma már mi is bátrabban vállaljuk a jó értelemben vett „elitképzés” megjelölést.

Igazolt szellemiség

– A jobb életkörülményeken, a kötelezően választható kurzusokon és szakmai táborokon túl mit ad még a szakkollégium a hallgatóknak?

– Számos alkalmat kínál az itt lakóknak, hogy a szakmai, közösségi tevékenységek területén „kipróbálják” magukat. A „Hársfában” eltöltött évek alatt a kis létszám (56 fő) miatt előbb-utóbb mindenki óhatatlanul nemcsak aktív résztvevőjévé, hanem valamelyik irányító testület tagjává, vezetőjévé is válik a kollégium önkormányzati rendszerében. Az „együtt tanulni, együtt gondolkodni és együtt cselekedni gondolat” jelenti a szakkollégium alapját. Emellett kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy segítsünk felkészülni a majdani értelmiségi szerep- és feladatkörre. Számtalan lehetőség adódik megtanulni és gyakorolni azt, hogyan lehet valamit megszervezni vagy képviselni. Az idekerülő diák sok példát, mintát lát a felsőbbévesektől, amit a gondolkodásába, személyiségébe beépíthet, de ő maga is példát, mintát adhat a közösségnek, vagy akár hagyományokat is teremthet. Ma is sok olyan hagyomány él a házban, amelyről már azt sem tudják a lakók, pontosan kiktől is származik, de örömmel folytatják, ápolják, mert tanulhatnak, épülhetnek belőle. Hogy a kínálkozó lehetőségekből ki mit használ ki, csakis rajta múlik.

– Mi a szakkollégium szellemiségének lényege?

– Elsősorban szakmai és társadalmi területen fogalmazza meg céljait a közösség. Szakmailag mindig naprakész, érdeklődő és lelkiismeretes gyógyítókat akar az országnak adni. Olyanokat, akik a társadalom ügyei iránt sem közömbösek, felelősséget éreznek érte, és tettre is készek. Egyébként a szakkollégium szellemisége nagyban függ a társadalom aktuális „lelkiállapotától”. Például a rendszerváltozás idején – miként az országban – a szakkollégiumban is nagy, közös álmokat szőttünk. Később aztán az egyéni boldogulás sok-sok pici álma került túlsúlyba az országban, s nálunk is ez volt tapasztalható. A szakkollégium legfőbb célja azonban változatlanul az, hogy részt vállaljon a felelős, független magyar értelmiség nevelésében. Célunkat és törekvéseinket a szakkollégiumból kikerülők életpályája és sikerei folyamatosan és ma már egyértelműen igazolják.

K.B.