Rácz István professzor úr neve mellett tucatnyi szám jelzi és fogja jelezni, hogy e név viselője dicsőséget szerzett a Semmelweis Egyetemnek, gazdagította az egyetemes tudáskincset. Mint vezető, azok közé tartozott, aki ha felcsillanni látott bármilyen talentumot, egyéni kezdeményezést munkatársaiban, hagyta kibontakozni azt. Számos tanítványát indította el a tudományos kutatói pályán, így többen jelentős karriert érhettek el.

Rácz István professzor úr alakja meghatározó volt mind a magyarországi gyógyszerészképzésben, mind a magyar gyógyszerészeti tudományok egészének fejlődése terén. Ő, aki 1956-tól 50 éven át volt egyetlen munkahelyeként a 71 éve alapított Gyógyszerészeti Intézet munkatársa, 18 esztendőn át tanszékvezető egyetemi tanárként igazgatója, néhány éve egyetemünk professor emeritusa. Hat éven át, mint a Gyógyszerésztudományi Kar volt dékánja és a Kar Doktori Programtanácsának elnöke sohasem tévesztette szem elől, hogy a szakemberképzés, illetve a továbbképzés alapvető feltétele és meghatározója a tudomány és a jövő fejlődésének. Dékánsága idején forrott ki a gyógyszerészképzés mai, ötéves formája. Több kötelezően választható tantárgy oktatását indította el, mint például a „Nagyipari gyógyszerkészítési műveletek és eljárások”, valamint a „Gyógyszerinnováció” című tárgyakét. A PhD képzés területén több kurzusnak is vezetője volt. Korszerű szemléletet tükröző könyvei a gyógyszer-technológia, a gyógyszerformulálás, a gyógyszerstabilitás-tan és a biofarmácia oktatásának fontos hazai mérföldkövei. Büszkék vagyunk, hogy a gyógyszer-technológiai és biogyógyszerészeti kutatásainak eredményei úgy hazai, mint nemzetközi elismerésben részesültek. Legfőbb tudományos kutatási céljai a gyógyszer-technológia és a biofarmácia azon területeihez kapcsolódtak, amelyek a gyógyszerek optimális biológiai hasznosíthatóságának megvalósítását, szabályozott hatóanyag-leadású, illetve különféle retard készítmények kifejlesztését szolgálták. Az általa megtervezett, illetve kidolgozott gyógyszer-technológiai eljárások alapján fejlesztetett, korszerű gyógyszerkészítmények Magyarországon és külföldön is forgalomba kerültek, több közülük ma is a gyógyszeres terápia részét képezi. Tudományos eredményeiről több mint 200 közleményben számolt be magyar, német és angol nyelveken, számos szabadalom kidolgozója. A szakmapolitikában mindig tevékenyen vett részt, tagja volt számos hazai és külföldi tudományos grémiumnak. A MGYT Gyógyszer-technológiai Szakosztályának évtizedeken át volt az elnöke, részt vett a MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Komplex Bizottságának létrehozásában, melynek 3 évig elnöke is volt. Tudományos munkásságáért és tudományszervező tevékenységéért számos kitüntetésben részesült. Több egyetemi kitüntetés mellett a Pharmacia Alapítvány Életmű Díjának és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének tulajdonosa.

Emberi magatartása, munkatársaihoz való közvetlen, őszinte viszonya, valamint kitűzött céljainak elérésében való eltökéltsége és kemény céltudatossága voltak azok a tulajdonságai, amelyek alkalmassá tették mind a Gyógyszerészeti Intézet, mind a Gyógyszerésztudományi Kar hosszú időn át való vezetésére.

Kedves Professzor Úr, szomorú szívvel búcsúzunk Cicero szavaival „A holtak életét az élők emlékezete őrzi.”

Prof. Klebovich Imre