A Szentágothai János Tudásközpont Éves Tudományos Konferenciáját tartotta az MTA-ban. A rendezvény célja a tudásközpont bemutatása mellett az volt, hogy a kutatás-fejlesztési témák résztvevői megismerhessék egymás tudományos terveit, programjait.

Dr. Tulassay Tivadar rektor, az Szentágothai János Tudásközpont (SZJT) igazgatója megnyitó beszédében elmondta: a tudásközpont költségvetési stratégiája szerint annak 40 %-át központi, nagy célokra fordítják. A stratégiai és adminisztratív tervezés biztosítja, hogy a 14 kutatási-fejlesztési téma zavartalanul folytatódjék. Ezek működését nemzetközi monitoring rendszer ellenőrzi. Az egyik legfontosabb feladat fiatal, versenyképes kutatók alkalmazása az agyelszívás megállítására. Sikerült 15 posztdoktori állást létrehozni, zömmel nemzetközi kutatási szférából hazatérők számára. A központi programok sorában kiemelkedő az SZJT által létrehozott fMRI kutatási központ, továbbá folyamatban van a Roska Tamás professzor nevével fémjelzett inkubátorház létesítése, amely egy infomedicinális parknak lehet a része. Ennek érdekében az SZJT részt vesz a Corvin Tudáspark konzorciumában az ott ingatlanfejlesztést végző, de a kutatás-fejlesztésben is érdekelt cégekkel egy technológia tudásközpont létrehozására.

Elektronikai áttörés

A tudásközpont szorosan együttműködik az MTA KOKI-val és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. A Nemzeti Fejlesztési programban, a Polus program keretében egyetemünk, s ezen belül az SZJT kapta a lehetőséget, hogy biotechnológiai fejlesztésekben kulcsszerepet játsszon. A részvevők hallhattak a tudásközpont ez évi eredményeiről: a szabadalmakról, a publikációkról, az új vállalkozásokról és laborokról, valamint a PhD képzésről és a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról. Az SZJT szinte minden mutatóban túlteljesítette a tervezettet, így sikeres évet tudhat maga mögött – fejezte be beszámolóját az SZJT igazgatója.

A konferencián az előadók saját kutatásaikat ismertették. Néhány közülük: dr. Roska Tamás az adaptív képalkotó-processzáló-felismerő eljárások egy prototípusát mutatta be. Kutatásainak célja egy olyan bionikus szemüveg létrehozása, mely lehetővé teszi a vakoknak és látáskárosultaknak a jobb tájékozódást. Az elektronikai rendszer megmutatja a látóterükben feltűnő dolgokat, az elmosódott alakokról és színekről pontosabb képet alkot. A készülék egy fülhallgatón keresztül tájékoztatja, segíti a felhasználót. Algoritmusok használatával irányítják a figyelmet, ezzel történik a szám, az alak és a színfelismerés is. A kutatáshoz a molekuláris genetikai vizsgálatokat egy szuperszámítógép segítségével végezték. A technológia azért áttörés, mert az eszköz most először könnyen hordozható, így otthon, hivatalban és utcán is használható. További újdonság, hogy pixelenként lokális kamerával rendelkezik, ami sehol máshol nincs a világon, jelezve a magyar elektronika fejlődését.

Mint dr. Karmos György Bionikus interfészek című előadásából kiderült: az általa kifejlesztett érzékelők epilepsziában szenvedő embereken képesek segíteni. Az agyba ültetett elektródák alkalmasak a rohamok indulásának előrejelzésére, várható időpontjának meghatározására, így hamar be lehet avatkozni. Az érzékelők mérik a spontán aktivitást is, az elektromos ingerlés alkalmas a patológiás folyamat megállapítására. Fázisvizsgálattal a beteget alvás közben is tudják vizsgálni.

fMRI kutatóközpont

Dr. Rudas Gábor és Vidnyánszky Zoltán közös előadásban a tudásközpont fMRI Központjáról beszéltek, amely mágneses rezonancia spektroszkópiát végez in vivo. Az eszköz egy milliliterenként ad információt az adott terület kémiai felépítéséről és segítségével 40 metabolit ábrázolása lehetséges. A labornak nagy szerepe van a tumor diagnosztikában, mivel a daganat heterogenitás fontos lehet. A készülék jól használható a gyulladás, tályog, vérzés, hegek vagy az anyagcsere-betegségek vizsgálatában, továbbá epilepszia, onkológia, perfúzió, stroke, diffúzió esetén is nagy jelentőségű. Nyolc hónap alatt több mint 2100 vizsgálatot végeztek, melynek 60 %-a az új módszerrel történt. Új korszakot nyitottak a neonatális neuroradiológiában és általában a neuroradiológiában. Részvételük azért is jelentős az SZJT-ben, mivel nincs OEP támogatásuk, csak egyetemünkre számíthatnak. Dr. Vidnyánszky Zoltán előadást tartott a figyelmi gátlásról, az irreleváns ingerek kiszűrésének neurális mechanizmusairól is. Agykérgi folyamatokat vizsgáltak, megnézték: a különböző kérgi területeken hol tapasztalható csökkenés. Azt eddig is tudták, hogy van gátlás, de nem tudtak különbséget tenni a többfajta folyamat között, nem tudták, hogy honnan ered a gátlás. Kutatásaik bebizonyították, hogy a szervezet az irreleváns ingereket közvetlenül gátolja. Az alapkutatás a látáskiesés gyógyításában lehet fontos.

A 14 elhangzott előadás végén a hallgató számára világossá vált, hogy a SZJT úttörő szerepet játszik a kutatási munka és az ipari termék közötti technológiai transzferben. A Tudásközpont a neurobiológia és a sejtpoliferáció tanulmányozásában nemzetközi léptékkel mérve is jelentős tudáspólus. Az fMRI Kutató Központ 14 más európai országgal együtt máris 3 nemzetközi kutatólánc tagja. Kutatási és gyógyítási tevékenységén kívül hazai és külföldi partnerek megbízásából is dolgozik. A Tudásközpontban 8 témában már kibontakozó molekuláris gyógyszerfejlesztés bioinformatikai megközelítése korábban nem létező közös platformra helyezte a kutatócsoportokat. A molekuláris metodikai megközelítés címében talán eltérő programokat hoz össze a mindennapi kutatásban. A Tudásközpont az elkövetkezendő időszakban nagy kihívásnak kell megfeleljen, hiszen a 4 éves támogatási periódus után önálló működése kulcsfontosságú. Ennek érdekében a Tudásközpont tagjai a kerületben dolgozó ingatlanfejlesztő cég és a kerület képviselői egy szándéknyilatkozatot írtak alá a közelmúltban a Corvinus Tudáscentrumról, amelynek egyik célja egy a Tudásközpontot is befogadó inkubátorház létrehozása. Ez egybevág a középtávú Tudásközpont stratégiájával, amelynek célja egy Bio-Info-Medicinális-Innovációs Park (BIMIP) létrehozása.

Csaba Tamás