Az ünnepi ülésen Paulin professzor előadása közben

Idén ünnepli 125. évfordulóját egyetemünk II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája. Az ennek alkalmából szeptember 29-én tartott ünnepi ülésen prof. Zsolnai Béla, prof. Paulin Ferenc és prof. Pajor Attila elevenítette fel, s méltatta a küzdelmekben, sikerekben bővelkedő intézet történetét.

A 125 éves klinika története 1881-ben kezdődött a Bodzafa, ma Rökk Szilárd utcai egyemeletes, hétablakos bérelt házban. Itt irányította a magyar nőgyógyászat egyik első, 43 ágyas intézményét, a II. sz. Szülészeti Kórodát Tauffer Vilmos. Vezetőjének és egyetemi tanárnak Ferenc József nevezte ki 1881 júliusában, és az épület átalakítása után 1885-ben kezdhette meg működését. Az oktató és gyógyítóhely rövidesen szűkösnek bizonyult, és 1896-ban elhatározták: új klinikát építenek a Füvészkert területén. Alig két év alatt készült el a 200 ágyas, a freiburgi Női Klinika mintájára formázott impozáns épület. A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemnek még két pavilonja épült 1914-ben – itt ápolták a háború sebesültjeit –, amik 1916-ban kerültek a klinika birtokába. 1965-ben kezdődött el a klinika teljes felújítása – a munkálatok alatt csökkentett ágyszámmal üzemelt –, és többek között modern tanteremmel, újszülött osztállyal adták át 1975-ben.

Korszerű ellátóhelyek

A gazdag múltú, ma már modern eszközökkel felszerelt klinikát hazai és nemzetközi hírnevű professzorok irányították: Tauffer Vilmos után Tóth István, Burger Károly, Szarka Sándor, Zoltán Imre és Zsolnai Béla. Paulin Ferenc professzor 1994 októberében lett tanszékvezető, megbízatása idén június 30-án járt le. A nehézségekkel teli 12 évet sikerrel zárta a klinika. Paulin professzor mindent megtett azért, hogy a klinikát tradíciójának megfelelően a szülészeti és nőgyógyászati betegellátás legszínvonalasabb intézeteként tartsák számon. Csak tavaly 6-7 ezer fekvőbeteget láttak el. Paulin professzor irányítása alatt újult meg az 5 vizsgálóval ellátott, korszerűen felszerelt ambulancia, amelynek átadása után a 23 speciális járóbeteg-rendelésen évente több mint 60 ezer beteget láttak el. A menopauza ambulancián osteodensitometriás laboratóriumot alakítottak ki, a hormon laboratóriumban évi 14-15 ezer, a nőgyógyászat és határterületeinek összes hormonvizsgálatára nyílt lehetőség. Így az endokrinológiával és a meddőséggel kapcsolatos regionális feladatokat is ellátták. A kardiotokográfiás ambulancián az utóbbi években 7-8 ezer szűrővizsgálatot végeznek évente, előjegyzés alapján. Az országos hatáskörű, speciális terhespatológiai ambulanciák közül egyedülállóan foglalkoznak a haematológiai és immunológiai betegek terhesgondozásával: új módszert dolgoztak ki a súlyos betegek speciális gyógyítására, ellátására. 1999-ben nyílt meg a korszerűen felújított, átalakított 22 ágyas Neonatológiai Intenzív Osztály, ahol tavaly több mint 600, részben itt született, részben a progresszív ellátás keretében ideszállított kissúlyú újszülöttet láttak el. Paulin professzor mindig kiállt az in utero szállítás fontossága mellett, a kis súlyú újszülöttek védelmének érdekében. Következetesen képviseli a családcentrikus szülészet értékeit, és hangsúlyozza a koraszülés megelőzésének fontosságát.

Vezetésének idején került a II. emeletről a földszintre a korszerű szülőszobai részleg, a várandósok és hozzátartozóik kényelmére.

A ’90-es évek közepétől folyamatosan nőtt a klinikán levezetett szülések száma, 2005-re meghaladta a 220-at. A rizikós és a szövődményes esetek nagy száma miatt, az anyák és magzataik biztonsága érdekében, az ügyeletet négy szülész, egy neonatológus és egy aneszteziológus látja el. Ez a szakmailag indokolt, de a klinika költségvetését terhelő rendszer elengedhetetlen, hiszen a progresszív ellátás következtében a klinikán tavaly 12,5% volt a koraszülés gyakorisága. Az évente több mint 1800 nőgyógyászati műtét szükségessé tette az endoscopos bővítést, komplett hysteroscopos torony és resectocopok beszerzését, és külön műtő kialakítását. Bevezették, oktatják és következetesen alkalmazzák a komplex nőgyógyászati rákszűrést. Nagy előrelépés történt az onkológiai betegek műtéti ellátásában, melynek érdekében két munkatárs második szakvizsgaként szerzett sebészi, és hárman onkológusi szakképesítést az emlő daganatainak operatív kezelésének biztosításához. Így a hazai nőgyógyászatban elsők között látják el színvonalasan ezt a területet összesen négy onkológus szakorvossal. A világon elsők között végeztek itt fertilitást megőrző Wertheim-műtétet méhnyakrák esetén, és korszerű infrastruktúrával rendelkező akkreditált centrumuk van az ovarium carcinomák citosztatikus kezelésére. Jelentősen fejlődtek az urogynaecologiai és gyermek-nőgyógyászati területeken is.

Elsőként GREOG-vizsga

Paulin professzor vezetése alatt három MTA doktori értekezést védtek meg, öten kandidátusi, illetve PhD fokozatot és hárman habilitációs minősítést szereztek. Több uniós pályázaton vettek részt, számos tudományos ülést tartottak nemzetközi együttműködőkkel. Paulin professzor kezdettől nagy hangsúlyt fektetett a hallgatók magas színvonalú oktatására, úgy személyesen tartott előadásai, mint a szigorló könyvecske bevezetésével, a záróvizsga kérdésgyűjtemény összeállításával és lektorálásával. A klinika profiljában mindvégig kiemelkedő helyet foglalt el a szakorvos-képzés és továbbképzés, az 5-6-féle posztgraduális tanfolyam és a Perinatologiai napok címmel indult sorozat. A klinika a szakorvosképzés nemzetközi szintre emeléséért bekapcsolódott a CREOG vizsgáztatási rendszerbe, és Kelet-Európában elsőként akkreditálták 974-es sorszámmal rezidens képzési vizsgáztatási központként. Eddig 11-szer szervezték és bonyolították le Magyarországon eredményesen a CREOG vizsgát. A klinika szervezte a hazai felzárkóztató, kétszemeszteres szülésznő képzést is.

Paulin professzor tovább folytatja tudományos és áldozatos gyógyító, oktató munkáját. Az ünnepi ülésen átadta a stafétát utódjának, a 2001-től professzor Pajor Attilának, aki 1992-től irányította a szülészeti részleget, 1999-től egyik igazgatóhelyettesként dolgozott, idén júliustól pedig tanszékvezető. Fő tudományos témája a hemostasis zavarokban szenvedők anyai és magzati kockázatának csökkentése. Nevéhez fűződik, sok egyéb mellett, klinikai kutatás, szabadalom, a haematológiai betegek prekoncepcionális és terhesgondozásának módszere, a menopauza rendelés elindítása, TDK vezetése, s tanulmányi versenyek bevezetése.

Urbán Beatrice