Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/11. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VII. évfolyam 11. szám · 2006. október 30.

Koraszülés mint népbetegség

blank
blank
200611171.jpg
Papp Zoltán professzor köszönti Paál Margitot, a klinika volt igazgatóhelyettesét 75. születésnapján

Harmincéves az intenzív újszülöttosztály egyetemünk I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Ez adott alkalmat arra, hogy a Baross utcai Esték 61. előadássorozata a koraszülés megelőzésének, továbbá a perinatális ellátásban előálló kockázatkezelés kérdéseivel foglalkozzon.

Magyarországon, a világstatisztikák tükrében, a koraszülések, a koraszülöttek száma rendkívül magas. A kérdésben a szülészek szerepe, felelőssége igen jelentős. E felismerés nyomán született meg 30 évvel ezelőtt, az ország újszülött-osztályainak egyikeként, a szülészeti klinikai részleg. E lépéssel a szülészek a gyermekgyógyászokkal karöltve immáron fontos feladatot vállalnak az új tudományág, a neonatológia, tágabb értelemben a perinatológia művelésében.

Az osztály megalapítója és az első 15 év sikeres vezetője, korán bekövetkezett haláláig Kiszel János professzor, akinek tiszteletére munkatársai a napokban új temetői síremléket állíttattak és avattak fel.

Az est programjában először a koraszülés epidemiológiájáról hallottunk az OEP és az OSZNI összehasonlító adatai alapján, az egyes megyékre-városokra bontva. A koraszülések számának csökkentése társadalmi és gazdasági érdek, mutatott rá Sógorka Ildikó klinikai gondozó. A jelenleg évi 10 milliárdos költségnek akár 20 százalékos csökkentése is elérhető lehetne, ami már komoly megtakarítást jelentene az egészségügyi költségvetésnek. A koraszülések hátterében minden esetben valamilyen negatív krízishelyzet van, mely a pszichoszociális háttér feltárásával enyhíthető. Érdekes, hogy a társadalom mindkét fő rétegében, azaz egyrészt az iskolázatlan, rossz anyagi helyzetű, zilált családi állapotú, másrészt a magasan kvalifikált, jó anyagi körülmények között élők soraiban a koraszülés egyaránt nagy számban fordul elő. Előbbi esetben az ok a rossz higiénés- és a hiányos táplálkozási körülmények, utóbbiban döntően a túlterheltség. A szociális gondozó feladata a háttér pontos feltárása.

Növekvő túlélés

Két kitűnő előadás is foglalkozott az infekciók szerepével a koraszülés létrejöttében. Sziller István docens rámutatott az anyai, elsősorban húgyúti- és genitális fertőződöttségben az ascensio révén létrejövő magzati megbetegedésre, mely a magzatvíz bakteriológiai elemzésével mutatható ki. A folyamatban fontos szerepe van a genetikai hajlamnak is. Minthogy a koraszülések hátterében 50-70%-ban bakteriális fertőzés áll fenn, ilyen esetekben a fő feladat az antibiotikum-profilaxis.

Váradi Valéria egyetemi magántanár, főorvos kifejtette, hogy a genitális fertőzés következtében fellépő chorionamnionitisre a magzat enormis gyulladásos válasszal (citokin produkció) reagál. Ez az, amit ma az irodalomban FIRS-nek (fetal inflammatory response syndrome) neveznek. Az eredmény: magzati aszfixia, szepszis, sok szervre kiterjedő csökkent vérátáramlás, valamint agyi hipoxia, döntően az agyi fehérállomány károsodása. Késői következmény lehet a többnyire 2-3 éves korban fellépő agyi bénulás.

A szünet után Belics Zorán a koraszülés előrejelzéséről, majd Török Miklós a tocolysis aktuális kérdéseiről beszélt, Balogh Brigitta pedig a progeszteron-adás értékét taglalta előadásában.

A tudományos ülés végén a klinika intenzív centrumának vezetői tartottak beszámolót az elmúlt 30 év eredményeiről. Görbe Éva a túlélési esélyek változásával kapcsolatban kiemelte, hogy a 70-es évektől napjainkig az 1000 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek várható túlélési esélye 10%-ról 80% fölé emelkedett a klinikán. Hajdú Júlia élvezetes előadásában a kezelési szemlélet és a technikai eszközök változását ismertette.

150 évvel ezelőtt Semmelweis az anyák védelmét hozta reflektorfénybe, ma az egészséges magzat világra segítése, sőt további egészségügyi sorsának követése a tudomány, elsősorban a szülészek, perinatológusok, gyermekgyógyászok feladata, összegezte az elhangzottakat Papp Zoltán professzor. A koraszülöttek mortalitásának csökkentését szolgálják: 1. a veleszületett fejlődési rendellenességek terhesség alatti felismerése, 2. a magzatok in utero szállítása, 3. az antibiotikum-, valamint a szteroid profilaxis, 4. a magas színvonalú neonatális centrumok. 5. végül, de nem utolsó sorban a szülészek és a gyermekgyógyászok szoros együttműködése.
blank
200611172.jpg
Az est fénypontja: Rost Andrea Mozart dalokat énekelt a Baross utcában

Mozart áriák

És amikor már a hallgatóságban minden idegrost maximálisan telítődött a koraszülés drámai problémáival, akkor megjelenik egy másik rost, egy „andrea-rost”, magyarul Rost Andrea és az addig egynemű háttér csodálatos mozarti színpaddá változik: Andalúzia, Almaviva gróf kastélya és felcsendül a kis Cherubin éneke. Egy, a szépnemért rajongó ifjú, akinek hangját páratlanul könnyed báj lengi körül. A következő percben már Susanne alakjában áll előttünk a világhírű művésznő és mély átéléssel énekli a csodálatos Rózsa-áriát. De jön Zerlina, akit Don Juan szintén megkísértett és ő most régi szerelme, Masetto megbocsátását szeretné elérni. Rost Andrea hangjának hihetetlen hajlékonyságával, sokszínűségével, metakommunikációival az örök, igazi nőt tárja elénk, aki bájával mindenkit elkápráztat, aki élvezi a sikert, tudatában van nőiessége értékeivel, de aki közben monogám és mindenkor hű szerelmeséhez. Egy könnyed Mozart dalocska vezet át koncertjének talán legszebb darabjához, ugyancsak a Figaró házasságából a grófnő áriájához, melyet a pályája zenitjén álló művész érett drámaisággal, átütő erővel ad elő.

Öt ária, öt különböző karakter lélektani megjelenítése páratlan szoprán regiszterben, a koloratúrtól a drámai szopránig, a könnyed hangszínektől a drámai mélységekig, hozzá a színészi megfogalmazás, azt hiszem, kevesen vannak ma a világon, akik Rost Andrea operaénekesnői teljesítménye mellé állíthatók. Szubjektíve mondom, lenyűgöző élmény volt és hiszem, az volt valamennyi résztvevő számára.

Az est során, külön programpont keretében, Papp Zoltán professzor meleg szavakkal köszöntötte és méltatta Paál Margit volt igazgatóhelyettest 75. születésnapja alkalmából.

A képzőművészeti élményt ez alkalommal Tőke Edit képzőművész tárlata nyújtotta.

Dr. Donáth Tibor

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/11. szám | Előző cikk | Következő cikk