Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/11. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VII. évfolyam 11. szám · 2006. október 30.

Beruházások a közeljövőben

blank
blank
20061103.jpg
Dr. Ivády Vilmos

Rövidesen befejeződik a Nagyvárad téri Elméleti Tömb bővítése, felújítása, jövő tavasztól új épületébe költözik a FOK, s a tervek szerint „hallgatóbarátabbá” válik az Üllői úti központi épület. A folyamatban lévő és a tervezett fejlesztésekről dr. Ivády Vilmos gazdasági főigazgató beszél olvasóinknak.

– A tanév kezdetére elkészült a NET lepényépületében végzett munka első üteme. Az előadótermek és a szemináriumi helyiségek bizonyos fokú felújítása mellett, egy erkélyrész beépítésével, kisebb foglalkozások megtartására alkalmas többlettereket állíthattunk az oktatás szolgálatába. A második ütemben a toronyépület lábazatának beépítésével végre helyet kaphatnak a hallgatói önkormányzatok és néhány hozzájuk kötődő funkció. A majdnem egymilliárdos beruházáshoz a HEFOP-támogatás mintegy 700 millió forint volt, melyhez több mint 200 millió forintos önerő társult. Erre azért volt szükség, mert utólag derült ki, hogy ki kell cserélni a magasföldszinti, emeleti ablakokat az árnyékolókkal együtt, s ennek 100 millió forintot meghaladó költségét már saját forrásból vállaltuk. Ehhez jött még, külön program keretében, a tetőfelújítás.

Váratlan kiadások

– Ezekről a munkákról korábban egyáltalán nem volt szó.

– Valóban nem, az történt, hogy elkészült a szépen felújított lepényépület, viszont beázott a teteje. Ráadásul a többrétegű szigetelés miatt nem lehet teljes bizonyossággal meghatározni a lyuk helyét, a víz búvópatakként folyik a rétegek között, tehát cselekednünk kellett. Az egész tetőt javítani kell.

– Miből finanszírozza ezt a váratlan kiadást az egyetem?

– Azt a megoldást választottuk, hogy a költségek felét az egyetem a központi keretből fizeti, a másik felét pedig a NET-ben lévő karok, egyéb egységek állják hallgatóik arányában. Ezzel a plusz kiadással együtt került mintegy 800 millió Ft-ba ez a felújítás, amelynek eredményét külső szemlélő első látásra talán nem is veszi észre, mert a lényeges munkák nem a látható részeket érintették. Gondolok itt a gépészeti megoldásokra, a szabályozható hűtő-fűtő rendszerre, melynek révén most már le lehet szerelni a radiátorokat, amivel helyet nyerünk, és esztétikailag is szebb lett a környezet, nem beszélve arról, hogy gazdaságosabban oldható meg a klimatizálás. A nagyelőadókat tűzvédelmi szempontból kellett felújítani, ez sem túl látványos. Az már inkább, hogy nagyon modern oktatástechnikai eszközparkkal szereltük fel. Szükséges volt az emeleti zsibongó teljes álmennyezetének a cseréje is, s vele együtt a gépészet, a világítás korszerűsítése. Az alagsorban helyiségeket tudtunk fölszabadítani, ahol raktárokból alakíthattunk ki egyéb hasznosítású szobákat. Néhány vizesblokk is megújult, de sajnos a díszteremének felújítására már nem jutott a pénzből, pedig az ottani állapotokon is hamarosan változtatni kell. Mielőbb szeretnénk ezt is megoldani. Egyelőre azonban annak örülünk, hogy sikerült előre lépnünk a hallgatói terek minőségének javításában, és a hasznos terek bővítésében. A hátralévő munka november végi határideje a vállalkozó szerint tartható. Annak ellenére, hogy a hűtő-fűtő rendszer tetőre fölhelyezett háromtonnás dobozát az augusztus 20-i vihar elfújta. Szerencsére súlyosabb dolog nem történt, a jelentős anyagi kárt a kivitelező állta.

Nullszaldós egyezkedés

– Az eredeti elképzelésekhez képest legalább fél évet csúszik a Fogorvostudományi Központ építése. Úgy tudjuk, jövő tavasszal lesz a műszaki átadás. Hol tart most a munka?

– A némi késedelmet okozó kezdeti nehézségek – építési engedélyek megszerzése, alapozási problémák – után kétség nélkül mondhatom, hogy jövő év áprilisában kezdődhet az átköltözés. Nyilván először az oktatáshoz kevésbé kötődő funkciókat telepítik át. A tanítás valószínűleg csak szeptemberben indul az új helyen. Az sem hallgatható el, hogy a csúszásból meg a nem várt eseményekből adódóan bizonyos többletköltségek keletkeztek.

– Kétszáz milliót rebesgetnek…

– Annyi azért nincs. Ez a plusz összeg több tételből tevődik össze. Egyrészt, mivel az egyetem kérte az építési engedélyt, mi készítettük a tervet, ami nem olyan alapozással számolt, mint amilyenre – ahogy a helyszínen a bontás során kiderült – szükség volt, az ebből adódó pénzügyi kockázatot meg akarja osztani velünk a beruházó. Ezen túlmenően számos kisebb dolog jött még közbe: például el kellett bontani egy olyan kéményt, ami nem szerepelt a tervrajzon, viszont kiderült, hogy a tulajdonos szervezet kártalanítást kért. Mára már úgy gondolom, sikerül nullszaldó közelébe hozni a beruházóval a kölcsönös megállapodást.

– Ezt hogyan kell értelmezni?

– A lényeg, hogy nekünk is vannak bizonyos anyagi követeléseink a beruházóval szemben, illetve bizonyos műszaki tartalmak elmaradnak az épületben, ami csökkenti a beruházó költségeit. Ezeket az összegeket összeszámítjuk, és a végeredmény az lesz, hogy egyik oldal sem tartozik a másiknak. Vagyis ésszerű kompromisszummal megpróbáljuk elérni azt a megállapodást, hogy a plusz költségeket ne kelljen kifizetnünk. Ennek viszont egyrészt az az ára, hogy a műszaki tartalom néhol csökken, de nem az építészeti megoldásban – ott a szükséges elemekkel, csövekkel, vezetékkel, azok minőségével nem szabad spórolni – hanem például a berendezési tárgyaknál. Ilyen és ehhez hasonló témákban tárgyalunk.

Bevételhozó tervek

– A FOK átköltözésével épületek szabadulnak fel. Körvonalazódik-e már ezek jövője?

– Még nincs végleges döntés, de elképzelések már születtek. Úgy tűnik, az egyetem alapfeladatának ellátásához szükségtelenek ezek az ingatlanok, de nem eladásukra, hanem bevételt is hozó hasznosításukra gondolunk. A Mikszáth téren lévő nagyobb épület állapota megfelelő, némi átalakítással alkalmas lehet külföldi (német) hallgatói képzési önálló program elindításához, a fennmaradó épületrészt pedig bérbe adnánk. A Mária utcában a 38. és a 40. szám alatti ingatlan is az egyetemé. Ha a két telket egyesítjük, akkor építhetnénk oda egy új épületet. A tervek között az is szerepel, hogy ide áttelepítenénk a Rökk Szilárd utcában lévő irodákat – az ottani épületet pedig eladnánk. Elférnének egy vagy két szinten, a további két emeletet használnák a külföldi oktatás bővítésére. Ennek hozamából, meg az említett ingatlan eladási árából finanszírozni tudnánk a beruházás (vagy az építkezéshez felvett hitel) egy részét. A tetőtérbe néhány színvonalasabb apartmant alakítanánk ki például külföldi hallgatóknak, vagy vendégek részére. És esetleg még jutna hely egy kisebb egészségmegőrző központnak is, ahol dolgozóink regenerálódhatnánk és amit külsősök is igénybe vehetnének díjfizetés ellenében. Az épület alatt két vagy háromszintes garázs lenne.

Kapavágás előtt

– Az új FOK Központ már sínen van, de mi a helyzet a Tűzoltó utcai Oktatási Centrummal? Megrekedni látszik az építési folyamat.

– Tavaly nyáron – a kormány, illetve az akkori oktatási miniszter ösztökélésére – megköttetett a PPP (Public Privat Partnership) szerződés a beruházóval abban a hiszemben, hogy minden szükséges engedély rendelkezésre fog állni. Nem így történt. Késett az egyetemhez tartozó Markusovszky téri telek Tűzoltó utcaira cserélését lebonyolító szerződés aláírása. Holott megállapodtunk a IX. kerületi önkormányzattal, hogy értékkülönbözet nélkül cseréljük a két telket (bár a miénk hat millióval kevesebbet ér), csak éppen ez nem volt képviselő testületi határozattal alátámasztva. Ekkor a Kincstári Vagyonigazgatóság kifogásolta, hogy aláírtuk a PPP szerződést az ingatlancsere-szerződés és az ő jóváhagyása előtt. Summa summarum: egy nagyon hosszú procedúra kezdődött el, ami okozta a több mint egyéves csúszást. Most már minden formai hiányosságot pótoltunk. Az engedélyezési tervek elkészültek, az építési tervet beadtuk, folyamatban van a telek átírása a beruházó nevére, illetve a földhasználati szerződés elkészítése. Lebonyolódott a telken lévő magántulajdonok kisajátítása is.

– Mikor kezdődhet el és fejeződhet be az építkezés?

– A terület megtisztítása után valószínűleg még az idén nekiláthatnak az alapok ásásának, és körülbelül 14-16 hónapot kell számolni egy ilyen technológiájú építmény létrehozására. Hogy a beruházó mennyire igyekszik majd sürgetni a munkálatokat, azt most még nem tudjuk. De neki is érdeke a gyorsítás, mert akkor előbb adhatja bérbe az egyetemnek az épületet. Természetesen egyezségre törekszünk a céggel.

Átriumos udvar

– Utolsóként az Üllői út 26. szám alatti központi épület rekonstrukciójáról szeretnék hallani. Mekkora változtatást terveznek?

– Idekerülésem óta nem tudok megbarátkozni azzal, hogy a folyosókon órákon keresztül várakoznak kulturálatlan körülmények között a hallgatók. Bár az internet számos időrabló utánajárástól mentesít, de bizonyos ügyeket ezután is csak személyesen lehet és kell elintézniük. Ezért olyan javaslat született, hogy a hallgatókat kiszolgáló egységek kerüljenek a földszintre – míg a „csendesebb” tevékenységek az emeletre –, és emellett oldjuk meg az akadálymentesítést is. Oly módon, hogy az udvar felől létrehozott nagyobb bejáraton keresztül felújított, mosdóval ellátott alagsoron át közelíthetnék meg a mozgáskorlátozottak – és persze mások is – a földszintre és az emeletre szállító új liftet. Ez a felvonó vinne a Központi Könyvtárba is, amely méreténél fogva nehezen mozdítható, így egyelőre marad a helyén. Később majd meglátjuk, hogy az elektronikus könyvtár terjedése milyen igényeket gerjeszt majd. A rekonstrukció során tehát a belső udvart átriumszerűen befedjük, s a mostani ablakos folyosói rész kinyitásával egy kényelmes kerengőt hozunk létre. Ezen, az udvarral azonos szinten létesülne a hallgatói váró információs pulttal, büfésarokkal, esetleg számítógép-használati lehetőséggel komfortosítva, hogy jobb körülmények között teljen az ügyintézéssel járó várakozás. Remélhetőleg jövő januárra megkapjuk az építési engedélyt, és elindíthatjuk a közbeszerzési eljárást a kivitelező kiválasztásához. Szeretnénk legkésőbb áprilisban nekilátni az épület-felújításnak, júliusig elkezdeni az alagsori, valamint a hallgatói kiszolgálást nem érintő fejlesztéseket, s még a nyári szünetben befejezni a rekonstrukció és a költözés hallgatókat érintő részét.

– Mondana néhány szót arról a biztosításról, amit nemrégiben kötött az egyetem?

– A Semmelweis Egyetem korábban nem rendelkezett épületeire, vagyontárgyaira vonatkozó biztosítási védelemmel, előre nem látható, véletlen, váratlanul bekövetkező káresemények ellen. A kockázatok mérséklése érdekében eredményes közbeszerzési eljárást követően egyetemünk vagyon-, felelősség-, valamint csoportos balesetbiztosítási szerződést kötött az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-vel. A biztosítás kezdete szeptember 20. Általános vagyonbiztosítás keretében kiterjed az épületek, a vagyontárgyak tűz- és elemi kár biztosítására, üvegbiztosításra, betöréses lopás és rablás biztosításra, számítógépek és elektronikus berendezések biztosítására. A megkötött komplex biztosítási szerződés a vagyonbiztosításon túl általános felelősségbiztosítást is tartalmaz, valamint magában foglal csoportos személy- és utasbiztosítást is. Ez utóbbi mind munkavállalóinkra, mind hallgatóinkra kiterjed, és általános élet- és balesetbiztosítás mellett külföldi utazás esetén csoportos baleset-, betegség- és poggyászbiztosítást is nyújt.

Tolnai Kata – Tóth Andrea

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/11. szám | Előző cikk | Következő cikk