Dr. Lénárd Zsuzsanna, dr. Kollai Márk és dr. Studinger Péter

Az új vezetési elv szerint két igazgató irányítja a Külföldi Hallgatók Titkárságát: dr. Ligeti Erzsébet és dr. Kollai Márk, aki júliustól az általános rektorhelyettesi posztot is betölti egyetemünkön. Emellett változatlanul vezeti a Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézetet, és a kutatómunkát is folytatja. Így volt miről beszélgetnünk a professzor úrral.

– Mi indokolta, hogy Ligeti Erzsébet professzor asszonnyal megosztva lássák el az idegen nyelvű oktatással kapcsolatos vezetési teendőket?

– A munka összetett, mások a német és az angol nyelven történő oktatás sajátosságai, ezért a megoldandó feladatok is egész embert kívánnak. A német nyelvű oktatásban fontos feladat például, hogy a hallgatók kitöltsék a hat évet egyetemünkön, és ne csak két évig maradjanak. Az angol nyelvű évfolyam összetétele pedig igen heterogén és állandóan változik, jelenleg negyvenöt országból vannak diákjaink. Velük én foglalkozom, a német hallgatók ügyeivel pedig kizárólag Ligeti Erzsébet, ugyanakkor a közös témákat mindig megbeszéljük. Jól tudunk együtt dolgozni, teljes közöttünk az egyetértés. Kívánni sem lehet jobb társigazgatót, kedvessége, humora s főként pontos, lelkiismeretes munkája miatt.

Zéró tolerancia

– Milyen feladatokat kellett megoldani az angol nyelvű oktatás terén az utóbbi időben?

– Valójában nem nagy változtatásokról van szó, egyszerűen csak következetesen betartatjuk a tanulmányi rendet. Nincsen vizsgaidőszakon túli vizsgázás, nincsenek extra méltányossági engedélyek. A vizsgafegyelmet szigorítjuk: egy hallgatót tavaly fegyelmivel elbocsátottunk, míg egy másikkal szemben jelenleg folyik eljárás. A diákok többsége pártolja, hogy a vizsgáztatás és a számonkérés korrekt módon történjen. Sőt, maguk a hallgatók dolgoztak ki egy etikai kódexet, amelynek jelszava: „zero tolerancia”. Nem szeretnék látni azt az időnként tapasztalható, elnéző magatartást sem, hogy az írásbeli vizsgán meg nem engedett eszközöket használó hallgatót a felügyelő oktatók csak figyelmeztetik, de hagyják tovább dolgozni. Ez a jó tanulók érdekeit sérti, diplomájuk értékét csökkenti.

– Mint hallottuk, lényegesen módosult a nyelvoktatás is.

– Megváltozott a tanrend. A külföldi hallgatóknak harmadévtől nagy szükségük van a magyar nyelvi tudásra, különben nem tudnak a betegekkel kommunikálni, anamnézist fölvenni, tehát eredményes klinikai tanulmányokat folytatni. Eddig hiába tartottak nekik öt szemeszteren keresztül hetente négyszer nyelvórát, s hiába került az indexekbe jeles osztályzat, még a minimális szinten sem beszéltek magyarul, ezért a klinikai foglalkozásokon a gyakorlatvezetők gyakran kénytelenek voltak tolmácsolni. Az eddiginél kisebb óra- és anyagi ráfordítással jóval hatékonyabbá kívánjuk tenni a képzést. Ezentúl az EFK Egészségügyi Szaknyelvi Lektorátusa végzi a magyar és a latin (terminológia) nyelvek oktatását. Olyan módon, hogy a hallgatók a tanulmányaik kezdetén egy beilleszkedést segítő intenzív kurzust kapnak magyar nyelvből, heti négy órában – latinból pedig a szükséges szakkifejezéseket tanulják heti két órában –, és ezután rájuk van bízva, hogy miképpen szerzik meg harmadév végén leteendő alapfokú magyar nyelvvizsgához szükséges tudást.

– A nyelvtanulásban sokat segíthetne, ha a külföldi hallgatók többet találkozhatnának magyar társaikkal, de eddig nem nagyon közeledtek egymáshoz. Lehet változtatni ezen?

– Megbeszéltem Kiss Kálmán tanár úrral, hogy a hazai diákok sporteseményeire hívják meg a külföldieket is, illetve legyenek közös rendezvények. Emellett kidolgozás alatt van egy anyagilag támogatott tutoriális rendszer, amelynek keretében a magyar hallgatók segítik külföldi társaikat tanulmányaikban. Alighanem a hazai diákok húzódoznak inkább a közelebbi kapcsolattól. A külföldiek sokkal nyitottabbak, nagyobb az igényük az ismerkedésre. Az idegen nyelvű hallgatók aktívak, megalakították saját önkormányzatukat, az ISAS-t (International Student Association of Semmelweis), s az idegen nyelvű oktatás honlapján külön linket működtetnek, ahol hírt adnak minden aktuális eseményről. A tanév elején végigvezették az újonnan érkezőket az egyetemen, tanácsokkal látták el őket, végül „welcome paty”-t rendeztek számukra, amelyhez a mi intézetünk adott helyiséget. Az összejövetel remekül sikerült. Támogatom azt az igényüket is, hogy a NET-ben kialakítandó hallgatói traktusban kapjanak egy helyiséget, ahol a HÖK és az ISAS együtt dolgozhatna.

Sikeres honlap

– A szigorítások ellenére sem csökkent, hanem ellenkezőleg, jelentősen nőtt a külföldi fiatalok egyetemünk iránti érdeklődése. A tavalyi 330 helyett idén 550-en jelentkeztek a három kar (ÁOK, GYTK, FOK) angol nyelvű képzésére. Betudható ez a fél éve működő honlap népszerűségének is?

– Feltehetően igen. Az idegen nyelvű oktatás honlapja egyértelmű sikert aratott. Mind az angol, mind a német verziója közmegelégedésnek örvend, eddig csak gratulációkat kaptunk. Önmagáért beszél, hogy beindulása óta több mint ötvenezer látogatója volt. A honlap révén olyan jelentkezők is megtalálnak minket, akik a hagyományos ügynöki rendszerben nem kerülnének hozzánk. Azokra gondolok, akik már fokozatot szereztek, Bachelor- vagy Master-képesítésük van. Ők nagyrészt az USA-ból és Kanadából érkeznek, idén huszonöt ilyen hallgató kezdte tanulmányait. Noha változatlanul csak a megszokott létszámot, összesen 220–230 külföldi fiatalt tudtunk fölvenni az első évfolyamra, mégis nyereség a megnövekedett jelentkezés, mert nagyobb eséllyel válogathattuk ki a jobbakat, vagyis remélhetőleg kevesebben buknak ki később. Érdekesség még, hogy újabban egyre több külföldi diák jelentkezik át a vidéki orvosegyetemekről hozzánk. Mint a kérelmükben írják, a Semmelweis Egyetem közismerten magas színvonalú képzése miatt szeretnék itt folytatni tanulmányaikat, általában a harmadévtől. Ezek a hallgatók mindannyian jó tanulók. Számunkra fontos a minőség, ezt szem előtt kell tartanunk, ha versenyben akarunk maradni az ugyancsak egyre többet kínáló közép-európai orvosképző egyetemekkel. EU-tagságunkkal az Unióban már teljesen egyenrangú a Semmelweis Egyetem diplomája. Az USA-ban, Kalifornia államban is elfogadják, és most dolgozunk azon, hogy a nálunk szerzett képesítést különbözeti vizsga nélkül fogadják el a többi államban is.

– Általános rektorhelyettesként milyen feladatokat kell ellátnia?

– Minőségbiztosítás, akkreditáció, külkapcsolatok gondozása. Emellett végre kell hajtani a régóta és sokat emlegetett általános orvoskari kurrikulum-reformot, amely téren az elmúlt években sajnos nem történt semmi. Ez elsősorban kari és dékáni feladat, én a munka koordinálását fogom végezni.

Bérszint-kompenzálás

– Az egyetem a kiadásainak igen jelentős részét a külföldi oktatásból finanszírozza. Ennek nagyságrendje, struktúrája változni fog? Továbbra is számít arra, hogy elegendő pénzt folyik majd be a kasszába?

– Nem innen származik az egyetem legnagyobb volumenű bevétele, viszont ez az a forrás, ami fölött szabadabban lehet rendelkezni. Jelenleg a bevétel 18%-a kerül központi elvonásra, 10%-át a hallgatói létszám arányában a karok kapják, és a maradékból finanszírozzuk az oktatást. Ez utóbbiból nagyobb rész megy az óradíjak fedezésére, és egy valamivel kisebb összeg a dologi költségekre.

– A színlelt szerződéseket megszüntető jogszabály azonban alaposan átrendezi az egyetemi közalkalmazottak eddigi javadalmazását. Gondolok itt a színleltnek nevezett szerződések miatt kialakult helyzetre, ami hátrányosan érinti az oktatókat.

– Valóban, a kormány megszorító gazdasági és adminisztrációs intézkedései az egyetemre is kihatottak, és nem csupán az egyetem gazdálkodását sújtó, csaknem milliárd forintos negatívumról van szó. Az idegen nyelvű oktatásban kötött korábbi szerződések ezentúl „színlelt szerződésnek” minősülnek. Ha viszont az eddigi óradíjakat nem megbízási szerződés alapján, hanem illetménykiegészítésként kapják az egyetem alkalmazásában álló oktatók, akkor – a magasabb adóalap, a járulékvonzat, a költségelszámolás hiánya miatt – kevesebb lesz a nettó jövedelmük ugyanannyi munkáért, mint amit korábban végeztek.

– Tudják ezt valamiképpen kompenzálni?

– Szándékunkban áll növelni a gyakorlati óradíjakat, olyan mértékben, hogy a nettó bevétel elérje a korábbi szintet. Azt azért ne felejtsük el, hogy idén január elsejével az előadói óradíjakat 50%-kal emeltük, ami rendkívüli mértékű emelésnek számít a közszférában. Ha ezt nem az év elején tesszük meg, hanem várunk vele hat hónapot, akkor most nem lenne ilyen mérvű felháborodás, rossz ízű hangulatkeltés az egyetemen, amit tapasztalhatunk jelenleg. Sajnálatosnak tartom, hogy olyan, majdhogynem lázító hangnemű e-maileket küldtek körbe egyesek, aminek a stílusa nem méltó egyetemi oktatókhoz. Ha gond vetődik fel, beszéljük meg, és ha lehetőség van rá, akkor természetesen orvosoljuk. Elfogadhatatlan azonban, hogy a kormányzati intézkedések miatti romló életszínvonalért és nehezedő anyagi helyzetért némelyek az egyetemet teszik felelőssé. Nem mi hoztuk a rendelkezéseket, hanem ránk kényszerítették azokat. Az egyetem vezetése eddig is, és most is mindent megtesz azért, hogy az oktatók munkája megfelelő anyagi elismerést kapjon. Jelenleg a gyakorlatvezetők óradíjának emelésével igyekszünk ellensúlyozni a kormányzati intézkedések miatti jövedelemcsökkenést. Azok az oktatók pedig, akik nem egyetemünkön vannak főállásban – főleg a német oktatásban dolgozók –, továbbra is foglalkoztathatók megbízási szerződéssel.

Tanóra-különbségek

– Az idegen nyelven történő oktatás azonban jóval több felkészülést, szaktudást kíván az oktatótól, mint magyarul előadni. Nem lehetne ezt a különbséget érzékeltetni valamiképpen a honorálásban? Például úgy, hogy egy angolul illetve németül leadott óra másfél vagy két tanórának számítana a kötelező oktatói óraszámban?

– Az egyetemi SZMSZ-ben benne van, hogy az oktatók munkaköri feladata az idegen nyelven történő oktatás is. Ha ez így nem került volna bele, akkor lenne olyan oktató, akinek nem lenne meg az Oktatási Minisztérium által előírt kötelező óraszáma.

– Igen, de az SZMSZ-nek ez a kitétele nem zárja ki, hogy a kötelező óraszámot meghaladó oktatást megbízási szerződéssel végezze az oktató.

– Érdemes lenne végiggondolni ezt a felvetést, valamint az SZMSZ módosításának lehetőségét is.

Elvek mentén

– Rektorhelyettesség, külföldi hallgatókkal foglalkozás, tanszékvezetés – mind-mind felelősségteljes elfoglaltság. Hány órát dolgozik naponta? Van ideje még kutatásra is?

– Reggel kilenctől este hétig általában az egyetemen vagyok, és viszek haza is munkát. Talán közhely, de munkatársaimnak köszönhetően az intézet szinte már nélkülem is működik. Több évembe tellett, míg kialakítottam ehhez a működési rendet, amelyben az intézet egy emberként támogat. Hasonló elvek mentén alakítottam a munkát a Külföldi Hallgatók Titkárságán, ahol a munka – ismét köszönet a kiváló munkatársaknak – zökkenőmentesen zajlik. Ez a feladat és a tanszékvezetés is bizonyos fokú szuverenitást ad: az embernek lehetnek önálló elképzelései, s megfelelő ütemezéssel megvalósíthatja azokat. A rektorhelyettesi megbízatással viszont gyakran más helyzet: hol innen csap le a ménkű, hol onnan, szinte pillanatonként történik valami, amire azonnal reagálni szükséges. Mindenről tudni kell, kellően ismerni az egyetemet, és ehhez jön még az adminisztráció, az ülések – egyszóval be kell osztani az időt. De a kutatást sem adtam fel. Érdekes témán dolgozunk: elsőként – és ahogyan lenni szokott – véletlenül jutottunk arra a felfedezésre, hogy a szívfejlődési rendellenességek a nagyerek falának merevségével járnak együtt. Egy Fallot-tetralogiával született gyereknek az erei olyan rugalmatlanok már, mint egy idős emberé. Míg az előbbi általában műtétileg korrigálható, az utóbbinak hosszú távú következményei lehetnek. Eredményeink nemrég jelentek meg a Hypertension folyóiratban. Az elmúlt két évben három PhD-hallgatóm szerzett fokozatot, Studinger Pétert a köztársasági elnök avatta tavaly kitüntetéses doktorrá.

– És vajon a borospincéjében mostanában üresen árválkodnak a hordók?

– No, azért az sem. Fiaim közben felnőttek a feladathoz, és komoly segítséget jelentenek. Így nemcsak a hordók nem maradnak üresen, de az időből néha közös vitorlázásra is futja.

Tolnai Kata – Tóth Andrea

Prof. Mark Kollai, M.D. D.Sc. Ulloi Ut 26 Budapest VIII Hungary September 14th, 2006 Dear Prof. Kollai, Not too long ago, two students of your university, Ofra Castro and Gustaf Wersall-Lucas, finished their elective studies in my department. Being the head of the department for many years, and being involved in teaching students and residents, I would like to take the opportunity to congratulate you and the institution which you are functioning. The two students and many in the past who stayed in my department, show the excellence of the teaching in your university. They functioned in my department as interns or first year residents and fulfilled all their clinical and academic duties perfectly. I hope to continue and collaborate with your university. Sincerely, Professor J.B. Lessing Head of the Department