Papp Zoltán professzor köszönti a 85 éves Treit Sándor professzort

Úgy hiszem, napjainkban nincsen nagyobb általános érdeklődésre számot tartott téma, ideértve a genomikát, a génterápia klinikai alkalmazását, mint az őssejtek, a klónozás kérdése. Azontúl, hogy átformálja a biológiai, az orvosi gondolkodást, számos örökérvényűnek hitt tudományos tétel revízióját teszi szükségessé, az egész társadalmat érintő jogi-etikai problémákat vet fel, mely kérdések egyidejű újragondolása is elengedhetetlen.

Ezt az izgalmas témát – „Klónozás és őssejtek” – tűzte programjára a Baross utcai Szülészet Esték 60. előadássorozata, melynek keretében e kérdéskörben legkiválóbb kutatók adtak számot részben a legújabb irodalmi adatokról, részben saját eredményeikről. Az elhangzott 14 előadásból alulírott csak néhány alapján kívánja a témát körvonalazni.

Jelen felosztásban embrionális és szöveti őssejtekről beszélünk. Utóbbiak, az úgynevezett progenitor sejtek, további sorsukat illetően már bizonyos elkötelezettséggel bírnak. Ide tartozik, a gyakorlatban legtöbbet szereplő köldökzsinór vér is. Az előbbiek még úgynevezett omnipotens sejtek, azaz belőlük mindenfajta szövet fejlődhet. Mindez a folyamat sejtmag-beültetéssel az embrionális sejtbe manipulatíve is megoldható.

Szakmai-etikai gondok

Tudni kell, hogy a terápiás klónozás meghatározott esetekben engedélyezhető (Sarkadi Balázs, Országos Gyógyintézeti Központ Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály). Jelenleg a legjobban kidolgozott út a vérképző őssejtek terápiás felhasználása, amely alkalmazás mögött már 30 év tapasztalata áll. Továbbá sikeres az átültetés nyomán az új szívizom-sejtek képződése, valamint az ischaemiás végtagkezelés. Az autológ és az allogén átültetéseket 60 százalékos siker koronázza.

Hazánkban hat centrumban évi 250 esetben végeznek sejtátültetést, melynek anyagi kihatása cc. 5 milliárd forint. Az átültetést igénylő betegek száma kb. kétszeres (Masszi Tamás, munkahely: lásd előbb).

A szakmai-etikai problémákra Mandl József professzor, az Egészségügyi Tudományos Tanács titkára világított rá. Hangsúlyozta, hogy míg a terápiás klónozás engedélyezett, addig a reproduktív klónozás szigorúan tiltott. A tájékoztatás etikájának biztosítéka nagymértékben a sajtó felelős hozzáállása.

Azt, hogy az őssejt-kérdés mennyire benne van a mai köztudatban, mutatja, hogy őssejt-tárolásra az USA-ban 22 állami és 24 privát őssejtbank létesült, de a szakmai-etikai problémák náluk is változatlanul fennállnak.

Mindenesetre pillanatnyi tanulság, hogy az Európai Unió az őssejt kutatást nem finanszírozza. Az ülést vezető Papp Zoltán professzor konklúziója, hogy az őssejt-beültetés számos területen még nem hozott átütő sikert, de hemopoetikus betegségek eseteiben a gyógyulás messzemenően bizonyított.

A fő témához nem szorosan kapcsolódóan rendkívül érdekes volt Wenger Tibor professzor előadása, aki gazdag illusztrációval mutatta be azokat az újonnan felismert receptorokat – döntően a központi idegrendszerben a hipofízis gonadotrop sejtjein, a Leydig sejteken, stb. –, melyek az emberi szervezetben, jelen esetben a női szervezetben termelt endokanabinoidokat érzékelik, és minthogy nagy számban vannak a blasztociszta falában és a méh-falban, szerepük az implantáció biztosítása.

Kolléga köszöntése

Kedves színfoltja volt az estének, és az idős munkatársak igazi megbecsülését jelentette a 85 éves Treit Sándor professzor köszöntése, aki egyetlen munkahelyként 1945-től folyamatosan tagja volt a klinikának és a mai napig is frissen, aktívan vesz részt az intézet életében.

Az est muzsikáját két kiváló klarinét művész, Mészáros Imre és Kovács András, a képzőművészeti élményt pedig Fábián Eleonóra festőművész képei adták.

Dr. Donáth Tibor