Az Európai Unió 2007-2013 között megvalósuló 7. Keretprogramjának (FP7) első pályázati felhívásai jövő év elején jelennek meg. 2005. szeptember 21-én az Európai Bizottság jóváhagyta az Európai Tanács döntését az FP7 különböző tevékenységi területeiről. Jelenleg az Európai Parlamentben a keretprogrammal kapcsolatos képviselői módosító indítványok benyújtása zajlik.

A hét évre tervezett költségvetés 72 726 millió €, melyet az Európai Parlament 2006. április 4-i ülésén 300 millió €-val növelt meg. Az alábbi táblázat még nem tartalmazza az említett összegből jelen témákra tervezett részt.

A 7. Keretprogram strukturális és pénzügyi felosztása (millió €)

Együttműködés		(44 432)
1.	Egészségügy	(8 317)
2.	Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia	(2 455)
3.	Információs és kommunikációs technológiák	(12 670)
4.	Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák	(4 832)
5.	Energia	(2 931)
6.	Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)	(2 535)
7.	Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)	(5 940)
8.	Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok	(792)
9.	Biztonság és űrkutatás	(3 960)
Ötletek		(11 862)
Emberi erőforrás		(7 129)
Kapacitások		(7 486)

Az FP7 tematikus részein belül az egyik legfontosabb, a korábbi programoknak megfelelően a második legnagyobb költségvetéssel rendelkező prioritása az egészségügy. A téma keretében megjelenő elsődleges célok a következők:

• az európai polgárok egészségének javítása,
• az európai egészségügyhöz kötődő ágazatok és vállalkozások versenyképességének növelése,
• világszintű egészségügyi problémák megoldásának keresése,
• átültető kutatások (az alapkutatás eredményeinek klinikai alkalmazásokba való átültetése),
• az új terápiák kifejlesztése és validálása,
• az egészségfejlesztési és megelőzési módszerek, diagnosztikai eszközök és technológiák fejlesztése,
• fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerek kialakítása.

Az emberi genom szekvenálása és a posztgenomika területén történt legújabb előrelépések forradalmasították az emberi egészségre és betegségekre irányuló kutatást. Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri-, elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul, mivel így rövid idő alatt el lehet érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Ritka betegségek esetében az új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése szintén több ország részvételét követeli meg, az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében.

Egészség témában megvalósítandó tevékenységek

a) Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában

1. Nagy áteresztőképességű (high-throughput) kutatás. Az orvosbiológiai kutatás területén a kísérletezés fejlődésének gyorsítása az adatgenerálás, -szabványosítás, -szerzés és -elemzés javításával.
2. Felismerés, diagnózis és ellenőrzés.
3. A terápiák megfelelőségének, biztonságának és hatékonyságának prognózisa. Biológiai markerek, in vivo és in vitro módszerek és modellek – beleértve a szimulációt, farmakogenomikát –, célzott gyógyászati megközelítések és állatkísérleteket kiváltó megoldások kifejlesztése és validálása.
4. Innovatív gyógyászati megközelítések és beavatkozások.

b) Kutatás az emberi egészség szolgálatában

1. Biológiai adatok és folyamatok integrálása. A fontos biológiai folyamatokat vezérlő, több ezer génből és géntermékből álló, bonyolult szabályozó hálózatok megértéséhez szükséges nagy mennyiségű adat generálása és elemzése.
2. Az agyra és betegségeire, az ember fejlődésére és öregedésére irányuló kutatás. A egészséges öregedés folyamatának megismerése, valamint a gének, a környezet és az agyi aktivitás közötti interakció normál körülmények között, illetve agybetegségek esetén.
3. Kutatás a fertőző betegségek területén. Az antimikrobiális gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a HIV/AIDS világméretű fenyegetése, a malária és a tuberkulózis, valamint az újonnan fellépő járványok (pl. SARS és az erősen fertőző influenza) elleni küzdelem.
4. Kutatás a súlyos betegségek területén. Betegközpontú stratégiák kifejlesztése a megelőzés, a diagnosztika és kezelés területén, beleértve a klinikai kutatást is.

c) Az európai polgárok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások optimalizálása

1. A klinikai eredmények átültetése a klinikai gyakorlatba.
2. Az egészségügyi rendszerek – beleértve az átmeneti szakaszban lévő egészségügyi rendszereket – minősége, hatékonysága és szolidaritása. A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe, megfelelő emberi erőforrás rendelkezésre állásának biztosítása, a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzájutást befolyásoló tényezők elemzése, beleértve a népesség változásainak elemzését (pl. öregedés, mobilitás és migráció, változó munkahelyi körülmények).
3. A betegségmegelőzés javítása, és a gyógyszerek jobb használata. Az egészségügyi ellátás különböző tevékenységi területein végzett sikeres beavatkozások számontartása, a gyógyszerfelírások és a betegek gyógyszerhasználatának javítása céljából.
4. Az új egészségügyi terápiák és technológiák megfelelő használata.

A rendelkezésre álló uniós források minél hatékonyabb felhasználása az egyetem szempontjából stratégiai fontosságú. Kidolgozás alatt áll a Semmelweis Egyetemnek – rektor úr kérésének megfelelően –, a 7. Keretprogramból adódó pénzügyi és szakmai lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására, egy stratégiai akcióterv. Ennek részleteiről az érintett kutatókat jelen újságban is tájékoztatni fogjuk.

Dr. Pörzse Gábor