Jeney András–Kralovánszky Judit (szerk.):
Onkofarmakológia Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest,
941 old. 2005

A daganatok gyógyszeres terápiája ma egy új tudományágban integrálódik. Ez az onkofarmakológia, mely felöleli a hagyományos daganat-kemoterápiát, a tumorbiológiát és a molekuláris onkológiát. Az Onkofarmakológia elsőként fekteti le ezen új diszciplína irányelveit.

Mint morfológus, élvezem a 941 oldalas könyv világos strukturális felépítését. A 42 szerző által készített hatalmas munkának csak a tartalomjegyzéke 27 oldal. Ezt követi négy részben 42 fejezet. Az 1. rész (Gyógyszerfejlesztés) az onkofarmakológiában igazít el, a 2. rész a daganatellenes gyógyszerek ismertetésével, a 3. rész ezek klinikai alkalmazásának szempontjaival foglalkozik, a 4. rész pedig a Gyógyszerekkel eredményesen kezelhető malignus kórképek címet viseli. A könyvet függelék és glosszárium zárja. Előbbi a daganatellenes gyógyszerek legfontosabb kémiai és hatástani tulajdonságainak táblázatos összefoglalása, utóbbi a kísérleti-, klinikai- és molekuláris onkológiai alapfogalmakban, rövidítésekben igazít el.

A nemzetközi hírű szerző-szerkesztők – egyikük orvos, kísérletes tumorkutató, másikuk biokémikus, onkofarmakológus – biztos kézzel kezelik a heterogén kéziratokat, és hozzák azokat homogén harmóniába, egységes szemléletbe. A könyv kiadói szerkesztése, esztétikus kiállítása, koncepciózus megjelentetése a Medicina és a győri Széchenyi Nyomda munkatársai sikeres együttműködésének gyümölcse. A kitűnő kézikönyv feltétlen ajánlható mindazoknak, akik a korszerű daganatterápia iránt érdeklődnek, és ebbe mélyebben kívánnak betekinteni.

Lozsádi Károly: Etymologia medica
Medicina Könyvkiadó Rt. 2006
347 old.

Ha a mai oktatásunk a középfokú iskolákban jelentősen el is távolodott a latin és a görög nyelv megismertetésétől, és a mai kultúrában egyre kevesebb hely jut a klasszikus ismereteknek, azért a köztudatban számtalanszor merülnek fel olyan fogalmak, melyek helyes értelmezésének jó lenne valahol utána nézni.

Hányszor halljuk: Élektra és/vagy Oedipus komlexus, ugyanakkor nem mindenki számára tudott, hogy előbbi a leánygyermek, utóbbi a fiúgyermek vonzalmát jelenti atyja, illetve anyja iránt. Azt meg már nagyon kevesen tudják, hogy Élektra Agamemnon mykénei király és Klytaimnéstra leánya, Oedipus (a „dagadtlábú”) pedig Laios thébai király és Jokasté gyermeke volt. Továbbá, hogy utóbbi komlexust Freud írta le elsőként 1899-ben Álomfejtés című munkájában.

Azért nagyszerű Lozsádi Károly professzor most megjelent Etymologia Medica című munkája, mert az érdeklődő olvasó minden információt megkap egy-egy fogalomról, amit csak egy orvosi szótörténeti tár kínálhat. Minden szócikk esetében megtaláljuk a szó eredetét, az irodalomban való első felbukkanását, nyelvi és szakmai értelmezését. Például: oedema: (gör.) vizenyő (Hippokratés: Aphorismi 4,34) Ért.: oidea: megdagad.

Ha az előzőkben a könyv iránti igényt illetően az általános műveltség elmélyítésére utaltam, akkor a medicinában még fokozottabban érvényes az idegen nyelvű szakszavak helyes értelmezésének ismerete. Ezt nyújtja Lozsádi Károly könyve, melyet Schultheisz professzor bevezető ajánlásában – Anatole France egy gondolatát idézve – úgy aposztrofál: „nem ismerek könnyebb, vonzóbb, kellemesebb olvasmányt, mint egy katalógust”

Dr. Donáth Tibor

Könyvbemutatók Március 20-án délelőtt 11 órakor a NET Díszteremben mutatták be a Kopp Mária és Kovács Mónika Erika szerkesztette A magyar népesség életminősége az ezredfordulón című átfogó vizsgálati eredményeket összefoglaló könyvet. Ugyanezen a napon 17 óra 30 perckor a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában (Bp. I. Szentháromság tér 6.) mutatták be Magyari Beck István Kulturális marketing és kreatológia című könyvét. Mindkét művet a Semmelweis Kiadó jelentette meg.