Major László

Komoly szakmai múlttal a háta mögött vágott bele dr. Major László az egyetem központilag irányítható és ellenőrizhető komplex védelmének a kialakításához. Munkája kezdetén, most januárban személyesen végigjárta az intézményt. Az auditálás eredményei alapján bőven akad majd tennivalója – állapította meg.

– Szerteágazó tevékenységet kell ellátnom: munka-, tűz-, környezet-, vagyon-, polgári védelem és biztonságtechnika. Az elmúlt 15-20 év alatt számtalan probléma halmozódott egymásra az egyetemen. Sajnos az átvilágításról készült jelentésemben nem festhettem túl pozitív képet a kialakult állapotokról.

– Hol vannak a legnagyobb gondok?

– Általában a biztonság megszervezésében, az egyes területek ugyanis nincsenek összehangolva. Korábban két iroda irányította a teendőket, helyettük januárban létrejött a Biztonságtechnikai Főosztály, melynek vezetője vagyok. Egységes biztonságszervezési koncepció hiányában a klinikák maguk igyekeztek eddig megszervezni saját védelmüket a legkülönfélébb megoldásokkal. A vagyonvédelmet például egyesek külső céggel, mások státuszba felvett dolgozóval vagy szerződéses biztonsági őrrel, illetve portásokkal oldották meg. Emellett nincsenek tartalékaik, így képtelenek lennének önállóan uralni biztonságtechnikai szempontból egy krízishelyzetet. Ahhoz képest, hogy az egyetem évente több mint 200 milliót fordít a biztonságra, szerintem a helyzet, az eredmény meglehetősen rossz. Első lépésben azt kell elérnünk, hogy ezért az összegért valódi, a költségekkel arányosan magasabb szintű védelmet kapjanak az intézetek, és egységes rendszer alakuljon ki.

Belépőknek kártya

– Hogyan garantálható például a klinikák biztonsága?

– Ez egy összetett probléma. Nem csak az egészségügyi dolgozók, hanem a betegek és a hallgatók védelmét is garantálnunk kell. Ausztria néhány kórházában például kártyát kapnak a belépők, legyenek azok betegek vagy akár látogatók. Ez a kriminalisztikai megelőzés mellett még tűz esetén is rendkívül hasznos lenne. Ma hogyan állapítanák meg egy klinikai épület kiürítésekor: pontosan hányan tartózkodnak bent? Egy jól működő biztonsági rendszer több elemből tevődik össze, ezek zöme most még hiányzik, nem megfelelő, vagy éppen nincs kapcsolatban a többivel. Úgy vélem, az egyetemen jelenleg erre fordított keretek összefogásával megoldható lenne egy jól működő rendszer kialakítása, ez lesz az egyik feladatom.

– A porta- és a biztonsági szolgálatnak is vannak előnyei és hátrányai. A portás jól ismeri az ott dolgozókat, a gyakori vendégeket, míg a biztonsági őr bizonyára jobban reagál veszélyhelyzetben, de nincs helyismerete. Hogyan lehet ötvözni az előnyöket?

– Van erre mód és jó irányú kezdeményezés is, például a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán. Egységes szisztéma szerint szeretnénk megpályáztatni a külső és belső klinikai tömbök őrzését, így mindenhová képzett szakemberek kerülnek majd. A most alkalmazottak közül is át kell venni az arra alkalmas, vagyonőri igazolvánnyal rendelkezőket, és akikre éppen a hely- és emberismeretük miatt lesz szükségünk. A szolgáltatás színvonala nem csökkenhet, sőt magasabb szintű biztonságot kell elérni.

Egyetemi tartalékalap

– A 24 emeletes NET a különösen védendő objektumok közé sorolható. Itt milyen tennivalók akadnak?

– Harminc évvel ezelőtt az akkor modern biztonságtechnikai eszközökkel felszerelve adták át az épületet. Azóta sokat fejlődött a technika, változtak az előírások. A kézi tűzjelző rendszer még ma is megbízható, de például nincs füstérzékelő. Szerencsére az ott dolgozók minden változásra odafigyelnek. Ebben az évben is tartunk gyakorlatot az épületben a tűzoltókkal együttműködve, hogy az ott dolgozók pontosan tudják, baj esetén mit kell tenniük. A hamarosan kezdődő részleges felújítás, átalakítás során a betervezett költségek között szerepel – mintegy 100 milliós tételként – a biztonságtechnika. Természetesen még sok egyéb feladatot is meg kell oldani az említett toronyépületben.

– Ha már a tűzvédelmet említette, e tekintetben mennyire biztonságos a többi épület?

– A külső klinikai telepen az összekötő folyosók megépítésével több millió forintos beruházás valósult meg. Ezzel a fejlesztéssel valóban európai munkakörülményeket teremtett az egyetem. Az esetleges tűz terjedését megakadályozó ajtók egy része viszont hiányzik, ezt rövidesen pótolni kell. Így lehet az épülettömböket tűzszakaszokra bontani. Fontos újítást alakítottunk ki: Ivády főigazgató úr támogatásával, eszerint az egyetem tartalékalapot képezne, melynek bizonyos százalékát a biztonságra fordítjuk. Például, ha valamelyik klinika füstjelzők vagy tűzjelzők beépítését tervezi, a beruházás minden egyes forintját belső pályázati úton további egy forinttal egészítenénk ki a lehetőségeink határáig. Rövidesen ezeket a terveket is megismerhetik a klinikavezetők, illetve az önálló szervezeti egységek vezetői. A munkánk csak úgy lehet hosszú távon eredményes, ha bizonyos feladatokat közösen oldunk meg. A jogszabályokban előírt ellenőrzéseink mellett a jövőben szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni a szervezeti egységek szakmai segítésére, a feltárt hiányosságok valódi megszüntetésére.

Gyakori balesetek

– Mennyire egységesek az intézetek munkavédelmi előírásai?

– A munkavédelmi törvény szerint 2002 végéig a munkáltatóknak el kellett készíteniük a kockázatelemzéseket. Finoman fogalmazva ez hellyel-közzel sikerült az egyetemen. Ahhoz, hogy a jogszabálynak maradéktalanul eleget tegyünk, az említett szempontok alapján fel kell mérni az egyes munkafolyamatokat, azok biológiai, radiológiai, stb. kockázatait. Ez alapvetően a klinikák feladata, mert ők a munkáltatók. Mit lehet itt tenni? Néhány kiemelt kockázati faktorral rendelkező klinikán ezt a feladatot térítésmentesen elvégezzük. Másutt az elemzés munkavédelmi részének elkészítésébe, illetve a munkaegészségügyi, továbbá a munkahigiénés témákba besegítünk, de ezeken a területeken kevesebb kapacitással rendelkezünk. Sajnos, egy-egy szervezeti egységnél a jelzett feladat 2-3 havi elfoglaltságot jelent munkatársainknak, a napi munkájuk mellett, így az egyetemi szervezetek többsége kénytelen lesz külső megrendeléssel eleget tenni munkáltatói kötelezettségének. Ha pontos képet kapunk arról, hogy milyen kockázatokkal jár egy-egy részleg működése, a végrehajtandó feladatok is könnyen meghatározhatóak. Meglepő volt számomra, hogy az orvostudomány egyik európai fellegvárában, egyetemünkön, milyen kevés gondot fordítottak az itt dolgozók egészségének védelmére, az egészséges munkahelyek kialakítására. Meg kell említeni a sok balesetet is – csak januárban 12 esetet regisztráltunk. Ezek főleg az épületek állaga, a lépcsők állapota, a rossz járófelületek, a dolgozók fegyelmezetlensége vagy éppen a munkáltatói ellenőrzés elmulasztása miatt következnek be. Erre jobban oda kell figyelnünk a jövőben, mert a sajnálatos balesetek következtében az egyetem anyagi terhei is exponenciálisan növekedni fognak.

– Mit eredményezett az átvilágítás a környezetvédelem területén?

– Tavaly csak fertőző veszélyes hulladékból majdnem 700 ezer kilogramm keletkezett az egyetemen. E hatalmas mennyiség szelektív gyűjtése és elszállítása nem egyszerű feladat. Ezt a fajta hulladékot ugyanis 48 órán belül el kell szállítani, ha nincs hűtve tárolás. Megoldhatatlan gondokat nem tapasztaltam, sőt a II. sz. Belgyógyászati Klinikán egészen korrekt megoldásokat találtam. A megfelelő tároló edényekben, zsákokban szállítás óriási költséget emészt föl. Sajnos a tényleges elszállított mennyiséget általában nem ellenőrzik. Javasoltam: jelöljünk ki valakit, aki kontrollálja, hogy valóban teli konténereket visznek-e el. A szemléletváltás is segíthetne, addig is kidolgoztunk egy átmeneti megoldást, amit március elsejével vezettünk be. Ma csak kevés környezetvédelmi felelős tudja teljes odafigyeléssel végezni a munkáját, hiszen van egy főállása, amiért a fizetését kapja. Ez egyébként igaz a tűzvédelmi, munkavédelmi megbízottakra is. Változtatna ezen, ha az egyetem elismerné a „lelkes” kollégákat. Főosztályunk többet kíván segíteni azoknak, akiknek kevés idejük vagy szaktudásuk van erre a megbízatásra. Könnyítjük a papírmunkát, a jogszabályokban való eligazodást, és a napi feladatokat.

Tolnai Kata – Pap Melinda

Javasolt legfontosabb intézkedések: Az új biztonságszervezési koncepció elfogadása, megismertetése, ütemezése; A biztonsági rendszerek hiányosságainak csökkentése, felszámolása; A biztonsági szolgálatok és rendszerek központosítása, felügyelete és irányítása; Egységes egyetemi biztonsági szemlélet kialakítása, figyelembe véve az intézményi vezetők elvárásait, a hallgatói és betegforgalmat, a páciensek nyugalomhoz, a dolgozók biztonságos munkavégzéshez való jogát, valamint a látogatók személyiségi jogait; A munka- és tűzvédelmi szempontból legkritikusabbnak ítélt munkahelyek, épületek soron kívüli szakmai, statikai vizsgálata, szükség szerint azonnali beavatkozások, ütemezett felújítások megtervezése, esetleg tevékenységek megszüntetése vagy végső soron objektumok bezárása; A gyógyító, kutató, oktató munkában a szelektív hulladékgyűjtési fegyelem javítása; Az elavult polgári védelmi védőeszközök helyett, a napi életben, katasztrófahelyzetben is jól használható professzionális eszközök (felderítő, mintavevő, védő-, és mentesítő készlet) beszerzése, és aktuális védelmi – pl. madárinfluenza elleni – tervek elkészítése.

Dr. Major László mérnöki, katonai vezetői és PR szaküzemgazdász diplomát szerzett. 1973-tól katonaként szolgált 32 évig, ebből 6 évet a civil közigazgatásban is dolgozott, szintén 6 évig különböző szintű vezető volt a Honvédelmi Minisztériumban, illetve 3 évet töltött a Honvéd Vezérkarnál kiemelt tudományos főtisztként. Négy évig a Magyar Televízió biztonsági főosztályvezetője, majd biztonsági és honvédelmi igazgatója. 2001-ben summa cum laude eredménnyel PhD fokozatot szerzett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, tavaly pedig a bécsi Védelmi Akadémián ezredesként mélyítette tovább szakmai és nyelvi ismereteit. 2003-2005 között a bécsi Nyelvi Intézetben készülő német-magyar katonai szótár szaklektora. 2002-től a MTA köztestületi tagja. 1992-ben és 2002-ben részt vett a dunai árvízvédelem megszervezésében és helyi irányításában. Tevékenységét az utóbbi alkalommal a „Vizek kártételei elleni védekezésért” érdeméremmel ismerték el. 2005-ben tizenkét éves pályarekordot megdöntve, kilenc ország 35 versenyzője előtt – 98%-os teljesítménnyel – megnyerte a „Feldmarschall Radetzky” nemzetközi lőversenyt az ausztriai Dachsteinben.