Felkészületlenül és megrendülve fogadtuk a hírt. Hihetetlen a fájdalmas valóság, hogy ilyen hirtelen elköltöztél. Titkoltad előttünk, nem engedted, hogy észrevegyük betegségedet. Méltósággal viselted a szenvedést, amit csak utólag érthettünk meg. Továbbra is elsőként érkeztél a klinikára, és Te távoztál legkésőbb. Osztatlan odaadással és mindvégig rendíthetetlen hűséggel szolgáltad az Oktatást, a Radiológiát és a Klinikát.

Igazi egyetemi karrier volt a Tied. Legfontosabb feladatodnak mindvégig az oktatást tartottad. Elkötelezett, lelkes buzgalommal, nagy gonddal készültél gyakorlataidra, később előadásaidra. Igényes voltál a tartalomra, igen nagy figyelmet szenteltél a szemléletes képanyagra. Szállóige lett szavad járása: „korszerűen”. Gyakran és tréfásan mondtad ezt, de igen komolyan gondoltad. Mindig megtaláltad hozzá a megfelelő formát, és tudtál alkalmazkodni a mindenkori hallgatóság igényeihez. Ahogy mondtad: „dzsesszes” formában, hogy könnyen követhető legyen és megmaradjon. Szarkasztikus humorodat mindvégig megőrizted és kontrollált adagolással ez is szolgálta az oktatás – sőt inkább a nevelés céljait.

A klinikai-radiológiai összefüggésekre mindig nagy súlyt fektettél. Ennek jegyében végezted tudományos munkádat, hoztad létre a Crohn Társaságot, ezen elv alapján rendezted a CT-MR szekció üléseit, ebben a szellemben tartottad felkért előadásaidat Bécsben, az Európai Radiológiai Társaság kongresszusain, valamint számos más nemzetközi és hazai fórumon. Európa vezető radiológusai jöttek el, amikor legutóbb éppen Balatonfüreden rendeztél kongresszust. Ott született meg Bécs egyetemének tanszékvezetőjétől, Imhof professzortól az ötlet, hogy 2006-ban közösen rendezze az Osztrák és Magyar Radiológus Társaság a kongresszust. Az Osztrák Radiológus Társaság 2005-ben fogadott tiszteletbeli tagjai sorába. Európai tekintélyedet fémjelzi, hogy Téged kértek fel az ESGAR (European Society of Gastrointestinal Radiology) kongresszusának megrendezésére, ahova minden várakozást felülmúlóan közel ezren jöttek el. Neked kellett volna megrendezni a jövő évi MIR (Management in Radiology) kongresszust is.

Mindezt azonban kevésnek tartottad. Helyre akartad állítani a radiológia egységét: diagnosztika és terápia összetartozását. Határtalan, évtizedeken át lankadatlan lelkesedéssel fogtál hozzá a feladathoz, megelőzvén a kort, amelyben még a PET-CT gondolata sem volt jelen. Ennek a jegyében a klinika 50 éves jubileumát ünnepelhette, mint Radiológiai és Onkoterápiás Klinika.

Vezetésed alatt lelkes és eredményes onkológiai csapat is szerveződött, és a klinika hazánk vezető onkológiai centrumainak sorába fejlődött. A csúcsra vezető utolsó lépés az elavult sugárterápiás egység cseréje lett volna. Az új épület és a gammakéssel együtt négy sugárforrást tartalmazó teljes körű onkoradiológiai egység végleges tervét is elkészítetted. Ez lehetne a Te igazi és méltó emlékműved.

Emlékedet őrzi még a lapzártakor ünnepélyesen átadott új, 16 szeletben egyidejű mérésére képes CT berendezés is, mely most az ország legkorszerűbb CT készüléke.

Búcsúzunk Tőled el nem múló szeretettel és tisztelettel munkatársaid és barátaid nevében.

Mester Ádám dr.