Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/1. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VII. évfolyam 1. szám · 2006. február 17.

Depresszió, korunk népbetegsége

blank

Ezzel a megállapítással kezdte előadását Kopp Mária, az 58. Baross utcai Szülészeti Esték „Depresszió a nő egyes életszakaszaiban” című, december 15-i programjában.
blank
200601201.jpg
C. Molnár Emma docens előadást tart. Előtérben: Fonyó A., Füredi J. és Papp Z. professzorok

A krónikus stressz, a pszichoszociális faktorok változásai átalakuló társadalmunkban a depresszió számszerű emelkedését okozzák, jelentősebb mértékben a nők körében. A 2002-es adatok szerint hazánkban a súlyos depressziók előfordulása 7,5%, a teljes népességben 13%. Az előrejelzések alapján 2020-ra a kimerülés, a kiégés miatti depreszszió a munkakiesés fő okává válik. Elsőrendű feladat a munkahelyi, a családban előforduló erőszakos magatartás miatt fennálló stressz kivédése, a bizalom és a segítő kölcsönösség erősítése.

A nő számára a teljesítmény-orientáció előtérbe kerülése nőiességében konfliktushelyzetet teremthet. A személyiség és a biológiai fejlődés viszonylatában úgy tűnik, hogy a kultúra előbbire jelentősebben hat (C. Molnár Emma). A depressziók besorolása (minor, major, unipoláris, bipoláris) a pszichiáterek között is eltérő megítélésű, hasonlóan a gyógyszeres kezelés indikálása. Utóbbinak mai stratégiája az, hogy a neurotranszmitter (noradrenalin, szerotonin) preszinaptikus visszavételének gátlásával, posztszinaptikusan, a célsejteken a szerotonin-receptorok telődését igyekszünk előmozdítani (Bitter István).
blank
200601202.jpg
Radványi Balázs dalszerző és kísérője

A nő hangulati érzékenyebbségéért – szemben a férfiakkal – döntően a ciklusos hormonális változások felelősek. Így született meg egy új diszciplína: a szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria, melynek úttörő ismeretanyaga most könyvformában is napvilágot látott. Szerkesztői és szerzői C. Molnár Emma, Füredi János, Papp Zoltán és 23 munkatárs. A könyvet az esten a Medicina kiadó igazgatója, Farkasvölgyi Frigyesné mutatta be.

A depresszió nőknél szélesebb skálájú, érzelmi-hangulati életszakaszaik, bonyolultabb neurohormonális hátterük folytán jelentősen gyakoribb, mint a férfiaknál. Világos, hogy a szülész-nőgyógyász figyelmének ilyen irányba is ki kell terjednie. Tudnia kell, hogy például a sikertelen terhesség komoly érzelmi-hangulati zavart okozhat, vagy más példával élve, felléphet un. perinatális depresszió (Szeverényi Péter). Az anyai depresszió hatással lehet az anya-gyermek kapcsolatra és a gyermek fejlődésére (Csordás Ágnes).A terhesgondozás feladata kell, hogy legyen, a szülési fájdalomtól való félelem gondozása, a perinatalis szorongás szűrése (Ádám Zsolt).

A pszichiátriában jól ismert a premenstruális szindróma (Belső Nóra), nevezetesen a depresszív tünetegyüttes, melyet a nőgyógyászat területén működő szakorvosoknak fel kell ismerniük és figyelemmel kell kísérniük (Szakács Katalin).

Ez alkalommal a súlyos témák feszültségét a hallgatóságot magával ragadó, remek zenei teljesítmény oldotta fel. Radványi Balázs Kossuth díjas dalszerző mandolinra és mandolára írt saját szerzeményeit adta elő Balogh Péter gitárkíséretében. A dalok a magyar versirodalom egy-egy remekművére íródtak (Kosztolány D., József A., Weöres S. versei). A képzőművészeti élményt Kővágó Nagy Imre festőművész kiállítása nyújtotta.

Dr. Donáth Tibor

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/1. szám | Előző cikk | Következő cikk